Csak egy kattintás az emlék


Bott Noémi  2022.5.25. 18:04

Beszélgetés a tehetséges dunaszerdahelyi Kovács Richárddal. fotózásról, emlékekről.

A 23 éves Kovács Richarddal a szakmájáról beszélgettünk, hogyan indult és hol tart jelenleg, valamint elmondta azt is, miért tartja gyönyörűnek a munkáját, ami igazából a hobbija.

Hogyan kezdődött a pályafutásod? Honnan jött az ötlet, hogy fotós és videós legyél?


Minden az alapiskola ötödik osztályával kezdődött. Ebben az évben nyitottak egy filmszerkesztés szakkört. Ugyan nem volt magas szintű, de kíváncsiságból mindenképpen ki akartuk próbálni az egyik barátommal. Először riportokat, később pedig YouTube-videókat forgattunk szórakozásból. A kilencedik osztály végén, a pályaválasztás időszakában rájöttem, hogy nagyon érdekel a videózás, ezért Pozsonyba mentem ilyen jellegű középiskolába. Itt az első osztály csak a fotózásról szólt, ekkor kezdett el foglalkoztatni igazán ez a része is. Amíg tanultam, fejlesztettem mindkettőt.

Mikor indult be igazán a munkásságod?

Miután leérettségiztem, kellett várni azért egy-két évet. Folyamatosan tanultam és gyakoroltam az iskola után is. Nem adtam fel. Kezdetben családtagoknak és barátoknak szóltam, hogy készíthessek róluk fényképeket, hogy tudjak mivel reklámozni. Két év után valami megtört, és egyre több ember keresett meg fotózás és videózás céljából. Elkezdte vonzani az embereket a kreativitásom, ami ebből kifolyólag egyre több emberhez jutott el.


Hogyan élted meg a koronavírus időszakát?

Mivel betiltottak minden esküvőt, szalagavatót, szülinapot, elég nehezen. Aki benne van ebben a szakmában, tudja, hogy nekünk ezekből az eseményekből van a legtöbb bevételünk. Fel kellett találni magamat ebben a helyzetben is. A természetbe ki lehetett menni, tehát leginkább természetfotókat csináltam. Nem volt könnyű ez az időszak. A kovid után pedig kellett pár hónap, hogy újra fellendüljön ez az egész. Az emberek most mindent be akarnak pótolni, ami elmaradt az elmúlt két évben, ezért jelenleg több megkeresésem van, mint valaha.


A magánéletedet nem változtatta meg a sok munka?

A barátnőmmel már egy ideje együtt dolgozunk, ebből adódóan úgy gondolom, hogy egyáltalán nem változott meg a magánéletem, sőt, ez csak megkönnyebbítette azt, mert többet tudunk együtt lenni. Másrészről lett egy jobb kezem. Ha el kell gyorsan intéznem valamit, ő otthon tud maradni és folytatni a munkát. Valójában 50%-ot mindig levesz a vállamról.

Úgy tudom, hogy volt egy stúdiód is. Azzal mi a helyzet jelenleg?

A stúdiót áthoztuk otthonra, ami kényelmesebb minden szempontból. Nem kell utazni, helyben van. Ide bárki jöhet, aki benti fotókat szeretne. Jelen helyzetben nekem ez jobban megfelel és természetesen jobban megéri ilyen magas bérleti díjak mellett.

Hogyan néznek ki az előkészületek egy fotózásra?

Elsősorban mindig ellenőrizzük az elemeket, akkumulátorokat, hogy minden fel van-e töltve, majd a kártyákat, működnek-e. Hogy emellé még mit teszünk a táskába, az mindig attól függ, milyen fotózásra megyünk éppen, mivelhogy mindig különböző objektíveket használunk.

Mennyi idő az utómunka?

Egy kép megszerkesztése körülbelül fél és egy óra között van. Összességében attól függ, mennyi, illetve milyen fényképekről van szó. A videó már komplikáltabb. Ott át kell dolgozni a színeket, effektusokat. Annak vágása és szerkesztése eltarthat akár 3-4 napig is. Fontos, hogy aki megnézi, lássa, hogy nem fél munkát végeztünk.


Mik a tervek a jövőre nézve?

A jó pap és a fényképész is holtig tanul. Szeretném egyre magasabb szintre emelni a fotózást és videózást egyaránt. Tanulni, gyakorolni, fejlődni mindig kell. Sok emberhez szeretném eljuttatni ennek a szakmának a szépségét. Meg szeretném mutatni nekik, hogy mi a lényege egy fényképnek. Minél szebben meg kell örökíteni az adott pillanatot, hogyha megnézik 30 év múlva, akkor emlékezzenek és minél élénkebben megmaradjon az elméjükben.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Kotta nélkül

Zana Anita

Interjú a szolnoki Erős Laurával, aki látáskárosultsága ellenére csodaszépen zenél, és sok minden mással is foglalkozik.

2022.8.8.   


Katona vagyok!

Póda Erzsébet

Beszélgetés a francia idegenlégióban szolgált Maquet Ludovic-kal, akinek nemsokára megjelenik a légiós éveiről szóló könyve.

2022.7.27.  4   


Míg az élet engedi

Kucsora Zsolt

Beszélgetés a Szilason élő Pálffy László ceremóniamesterrel.

2022.7.22.   


Élni kell!

Póda Erzsébet

Beszélgetés a budapesti Brjeska Dórával, aki megküzdött és küzd a rákkal, közben egy pillanatra sem veszítette el az életkedvét.

2022.7.10.   


A cél a legjobb helyezés

Kucsora Zsolt

Beszélgetés az érsekújvári Nagy Mária társastáncossal, aki egyre eredményesebb ebben a műfajban.

2022.7.3.   


Aktívan tevékenykedni

Zana Anita

Beszélgetés Víg Zsuzsannával, a Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének jászsági területfelelősével.

2022.6.22.   


Merjünk újat alkotni!

Kucsora Zsolt

Beszélgetés a lakszakállasi Bajcsi Barnabással, aki matematika tanár, fociedző és egy különleges hobbija is van: a lepkegyűjtés.

2022.6.17.   


Ketten a ketrecben

Kucsora Zsolt

Beszélgetés a csilizradványi Vörös Alex ketrecharcossal küzdősportról, sikerekről, elszántságról, kitartásról.

2022.6.13.   


Az álmok nem várhatnak

Kucsora Zsolt

Beszélgetés a lakszakállasi Fekete Szilviával, aki a sport területéről váltott az éneklésre.

2022.6.1.   


Koncentráció és fegyelem

Petrik Orsolya

Beszélgetés a komáromi Chytrá Zsanettel, aki a capoeira szerelmese.

2022.5.17.   


A zumba az élete

Kucsora Zsolt

Beszélgetés a lakszakállasi Öllős Karesszal, a legfiatalabb zumba-tehetséggel.

2022.5.13.   


Véghezvinni az álmaimat

Kucsora Zsolt

Villáminterjú az ETO focicsapatának csallóközi futballistájával, Kovács Krisztiánnal.

2022.5.1.