Mentsük meg a földet!


Petrik Orsolya  2022.4.29. 22:50

Beszélgetés a komáromi Pálinkás Eszterrel a "save the soil" mozgalomról.

Manapság rengeteget hallhatunk a globális felmelegedésről, a vízhiányról és a műanyagszennyezésről, viszont nemrégiben hallottam először a termőföld megmentéséről szóló mozgalomról (save soil), melyet az indiai guru, Sadhguru kezdeményezett sok-sok éve. Interjúalanyom a komáromi Pálinkás Eszter fotós és videós, kinek köszönhető, hogy rajtam kívül még sok más ember megismerhette Földünk valódi problémáját, amiért ha nem teszünk időben, sajnos jólétünk végéhez vezethet.


Kérlek, mesélj picit magadról, mikor hallottál először a save soil mozgalomról?

Nagy szenvedélyem a jóga és ez által a tudatos életmód, amin keresztül megismertem azt, akit mesteremnek tartok, Sadhgurut. Indiában minden évben megtartják a Maha ShivRatri nevű fesztivált, ezen Sadhguru megemlítette a mozgalmat. Mindezt élőben közvetítették a youtube-csatornáján, itt hallottam először erről a kezdeményezésről.

Tudnál mesélni Sadhgururól, kicsoda ő és mit képvisel?

Nem lehet pontosan behatárolni, hogy kicsoda, mivel nemcsak prédikál, hanem tesz is a környezetéért, így inkább azt mondanám, hogy indiai guru, tanító, jógi, spirituális vezető, mozgalomvezető, apa- vagy nagyapafigura, akinek nemcsak a saját nemzete és követői a fontosak, hanem az egész élet a Földön. Sajátos látásmódja van a jógafilozófiáról és hitrendszerről, igyekszik elzárkózni a vallástól, így mindezt hagyományként, ősi tudásként fogalmazza meg.


Mi az a „save soil”? Mikor kezdődött?

A mozgalmat harminc évvel ezelőtt indította, mikor valakitől hallotta, hogy körülbelül nyolcvan éve van hátra a termőtalajnak, minek következménye, hogy nem lesz termés, kiszáradnak a folyók és elpusztul minden. Megbotránkozva motorra pattant és elkezdte járni a környéket, végül rádöbbent, hogy már talán ennyi évünk sincs. Célja lett, hogy megreformálja az elhaltnak vagy sivatagosnak minősített földterületeket. Az első mozgalmával elérte, hogy három nap alatt 852 000 facsemetét ültettek szerte Indiában. Ez mára már 21 millió fára növekedett. Ez után elindította a „Rally for Riverst”, itt az embereknek egy nem fogadott hívást kellett adniuk egy telefonszámra, ezzel bizonyítva, hogy a mozgalom mögött állnak. Összesen 162 millió indiai csörgette meg a számot, minek hatására az indiai kormány kénytelen volt reagálni a történésekre, így elfogadták az egyezményt, ami most a „save soil”, vagyis a termőtalajréteg megmentése. A mozgalom 100 napig tart, Sadhguru 30 000 kilométert tesz meg motorral Londonból egészen Indiáig. (Volt Magyarországon és Szlovákiában is. A szerk. megj.) Útja során több országban megáll, ahol rendezvények keretén belül általánosságban beszél a föld fontosságáról, de minden állomásán megtudunk valamilyen új információt, amely specifikusan arra a területre vonatkozik, ahol éppen jár, de megbeszéléseken is részt vesz, ahol a mezőgazdasági minisztérium előtt mutatja be tervét.

Mi a mozgalom célja?

Célja, hogy minél több embert elérjen. Neki az az elképzelése, hogyha 3,5 milliárd ember tudni fog a problémáról, akkor tudatosodik az emberek többségében a probléma súlyossága, ezért valószínűleg olyan vezetőket fognak választani maguknak, akik megpróbálják majd foglalkozni a megoldással.

Miért most kell cselekednünk? Miért a termőföld megmentését választotta Sadhguru?

Mindenhol a globális felmelegedésről és a vízhiányról hallhatunk, pedig jelen esetben ez az, amit kicsit félre kell tennünk és a termőföldek megmentésére kell fókuszálnunk. A Becsüld meg a földet című netflixen nézhető dokumentumfilmben kutatók megfigyelték az aratás időszakában a föld hőtérképét, melyből kiderült, hogy aratás után globális szinten megugrik a föld hőháztartása. A mezőgazdaság megreformálása megoldás lenne a klímaváltozásra, a tápanyaghiányra és a vízhiányra is. A mezőgazdaságba megy el a legtöbb víz, de mivel nincs elég gyökérzet a talajban, így fölöslegesen használunk el annyi vizet. Ha több fa, bokor és élet lenne körülötte, tehát természetesebb lenne a termesztés, akkor a föld és a gyökérzet megtartaná és fenntartaná a nedvességet, amit most nem tesz.


És ez másnak nem jutott eszébe?

Egyik barátom mesélte, hogy elvileg tudták már a 13. században is, ezért találták fel a vetésforgót és csak hétévente tértek vissza egy földterülethez, mivel így volt ideje a földnek regenerálódni. Itt a túlnépesedésről van szó, és arról, hogy sokkal több élelmiszerre van szükség nem csak nekünk, de az állatoknak is.

A cél elérése érdekében mit tehetünk? Mi a megoldás?

Például Indiában, ahogy végighaladt a mozgalom, azzaé a céllal, hogy 10 millió gyerek írjon kézzel levelet a minisztériumba, a talaj megmentéséért. Most körülbelül 100 ezer levélnél tartanak, és már kéri a minisztérium, hogy ne küldjenek több levelet, nincs hol tárolniuk. Ez megint egy olyan dolog volt, amire nem lehetett nem reagálni. Sadhguru tervének része, ha már sok-sok embert elért, de magára a mozgalomra vagy őrá nem fognak figyelni a minisztériumban politikusaink, akkor nekünk kell összefogni, akár petíciót írni, vagy bármilyen polgári megmozdulással ezt előre vinni, hogy kénytelenek legyenek cselekedni. Én például az instagramon nagyon sok influenszernek írtam, egy fickót sikerült is elérnem, neki körülbelül 350 000 követője van, ahová mindenféle környezettudatossági videókat tölt fel. Válaszolt az üzenetemre, felvette velük a kapcsolatot és mondta, hogy mindenképp beszélni fog a problémáról. De ha csak pár embert érünk el, ő megint pár embert ér el, akkor ez folyamatosan tovább terjed, az emberek már tudni fognak róla, és remélhetőleg a jövőben valóban teszünk is a környezetünkért és termőföldünkért.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Középpontban a közösség

Zana Anita

Beszélgetés Musitzné Pál Renátával, aki korábban látássérülten is önkéntes munkát végzett.

2024.3.4.   


Lassan minden a helyére kerül

Zana Anita

Beszélgetés Horenka Erika látássérült írónővel.

2024.2.25.  1   


„A világ változik, a vers örök”

Zana Anita

Riportalanyunk, Zajcsek Norbert, a látássérültekből álló amatőr színtársulat, a Varázsszínpad, tagja volt hét éven át. Az Egyesület rendezvényein általában szavalni szokott.

2024.2.8.   


„A helyemen vagyok”

Zana Anita

Interjú Kovácsné Mendler Annamáriával, aki klienskoordinátorként dolgozik, s mindezt fehérbottal teszi.

2024.2.2.   


Én ilyen vagyok

Póda Erzsébet

Az tegnap.ma irodalmi díj egyikét az idén Nagy Erika, a Szlovákiai Magyar Írók Társaság titkára kapta. Ez alkalommal készítettünk vele egy villáminterjút.

2023.12.6.   


Soha nem szabad feladni!

Póda Erzsébet

Villáminterjú a világhírű magyar vadásszal, vadászíróval, természetvédővel, Hídvégi Bélával, aki több rangos díjat elnyert már tevékenysége elismeréseként.

2023.9.28.   


Katona vagyok!

Póda Erzsébet

Beszélgetés a francia idegenlégióban szolgált Maquet Ludovic-kal, akinek nemsokára megjelenik a légiós éveiről szóló könyve.

2023.7.27.  9   


Sosem unatkozom

Zana Anita

Beszélgetés Vígh Erikával, Vígh Éva lányával, aki a Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének egyik meghatározó alakja volt.

2023.3.5.   


Krónikus bőrbetegség és a stressz

Vona Ildikó

Beszélgetés dr. Szalai Zsuzsanna gyermekbőrgyógyásszal a különböző bőrbetegségek gyógyításáról.

2023.2.21.   


Az önkéntességtől az elnöki székig

Zana Anita

Villáminterjú a Pro Caritate díjas Pestiné Pető Máriával.

2023.1.31.   


Az iskolán túl

Kucsora Zsolt

Beszélgetés a tardoskeddi Benkő Timea pedagógus-íróval.

2022.10.19.   


Kapcsolatok hálójában

Zana Anita

Beszélgetés a Szolnokon élő Baranyi Miks Máriával, aki látássérültként dolgozik a könyvtáros szakmában.

2022.10.2.