Tiszta a lakásod?

Halász Kata  2009.6.11. 13:45

A rózsaszín gumikesztyűk támadása, avagy van olyan lakás, ahonnan öröm kijönni.

A hétvégén könyékig merültem a ház közös kukájába. Nem, nem vagyok tisztaságmániás, hanem egyszerűen nem találtam a lakáskulcsomat és az a sanda gyanúm támadt, hogy kidobtam a kilós penészes kenyérrel és a megsavanyodott tej dobozával együtt.

Végül megtaláltam a kulcsomat – az egyik táskámban, de ihletet kaptam és lehuppantam a tévé elé, hogy megnézzem a legújabb kedvencemet, a Tiszta a lakásod? című takarító sorozatot. Egy ideje lelkesen követem az egyes epizódokat, de még mindig nem sikerült napirendre térnem afölött, hogy egyes emberek milyen gusztustalan körülmények között képesek tengetni mindennapjaikat. Egyrészt ocsmányul néz ki a lakás, romlott ételmaradékok mindenütt, szennyes ruhák szanaszét, másrészt olyan betegségek kialakulásáért felelős a lustaság, amiknek komoly következményei lehetnek. A tegnapi adásban, az egyik lakás hálószobájában például candida éldegélt, de bukkantak már húsevő baktériumra és nem egy rendetlen család rendszeres vendége az asztmáért felelős baktérium.

A sorozat egyik lelkes házigazdája Kim Woodburn, aki elképesztően csicsás és rikító színű gumikesztyűiben ad hasznos tanácsokat, hogyan tüntessük el a lehető leghatékonyabban a szennyeződéseket. Ami kifejezetten tetszik, hogy alig használnak a boltokban kapható csodaszerekből, sokkal inkább a hétköznapi életben megszokott összetevőkkel dolgoznak, mint például citromlé, szódabikarbóna, ecet. Aggie MacKenzie elsősorban a higiénia hiánya miatt elszaporodott láthatatlan élősködőkre és baktériumokra vadászik érzékeny műszereivel és vattapálcikáival. Nem is gondolnánk, hogy a rendszeres és alapos takarítással megelőzzük az asztma, allergia és egyéb légúti megbetegedések kialakulását, illetve enyhítjük a tüneteket. Nem beszélve a különféle bőrbetegségekről.

Minden egyes epizód ugyanúgy épül fel. Először bemutatják a kitakarítandó lakást vagy házat. Horrorfilmbeli zenével kísérve a két házigazda (általában a borzalmaktól sikítozva és az „Oh my God!” felkiáltást gyakran ismételve) körbevezeti a nézőt a helyszínen. A legviccesebb, ahogy a csinosan felöltözött hölgyek a szemétkupacokat kerülgetve és néha belegázolva próbálják átverekedni magukat egyik helyiségből a másikba. Ezután Kim és Aggie találkoznak a tulajdonossal, és elképedve érdeklődnek, hogyan fajulhattak el ilyen mértékben a dolgok. Majd jó alaposan leszidják a ház rendetlen urát. Ezután mindenki átöltözik, és megkezdődik a munka, a műsor legfőbb része. A show utolsó percei a takarítástól eltelt egy hónap utáni állapotokat mutatják be. A legtöbb tulajdonos igyekszik rendet tartani, és megfogadva a műsorban elhangzott tanácsokat rendszeresen takarít, de van, hogy ez nem sikerül, és a szemét gyűjtögetése és felhalmozása folytatódik tovább.

Sok támadás éri a show-t, egyesek szerint a helyszínek nem valósak. Ezen a hitetlenkedésen egyébként nincs mit csodálkozni. Mások szerint képtelenség egy nap alatt kitakarítani egy olyan lakást, ami több éve nem látott porrongyot és felmosóvödröt. A készítők nem is csinálnak titkot abból, hogy a két főszereplőt egy többfős takarítóbrigád segíti, valamint a lakás tulajdonosait is bevonják a munkába.

Vannak, akik értetlenkednek, hogy milyen ember lehet az, aki nem elég, hogy évek óta nem takarított, de még be is enged egy tévéstábot a mocskába, hogy aztán idegenek varázsoljanak tisztaságot és rendet. A legtöbb esetben valamelyik családtag vagy barát kér segítséget, mert már nem bírja nézni, hogy a lakás szemétteleppé változott. Nem egy olyan részt láttam, amiben kisiskolás gyerek kérte a show házigazdáit, hogy tegyenek rendet a felnőtt lakásában és fejében is.

A takarítóshow ötlete zseniális. Nem is gondolnánk, hogy rengeteg felnőtt embert meg kell tanítani a takarításra, mert nem tudják, hogyan kell. Ezen kívül rengeteg praktikát elleshetünk, mit mivel kell tisztítani – vegyszerek használata nélkül. Valamint a műsort nézve az ember kedvet kap a takarításhoz. Inspiráló látni a koszos lakásokat, amikor az ember önkéntelenül is ablakpucolásba fog azzal a felkiáltással, hogy „Én nem akarok így élni!”. Érdekes látni, hogy a résztvevők hol és hogyan csúszhattak el a takarítással, szerintem a legtöbbjüknél a depresszió az oka mindennek, a kilátástalanság, hogy úgysem visznek fel senkit a lakásba és egyre csak halmozódnak az ételmaradékos edények, a mosatlan ruhák, aztán kezdik megszokni a rendetlenséget és a „minek?” érzés egyre elhatalmasodik rajtuk.

Végezetül, íme pár hasznos tanács:

* Viasznyomok ellen a leghatásosabb a vasaló: rakjunk a kiömlött gyertyaviaszra papírtörlőt, zsebkendőt vagy vécépapírt (a lényeg, hogy jó nedvszívó-képességű legyen), majd óvatosan menjünk át rajta vasalóval. A viasz megolvad, a papír pedig magába szívja azt.
* Vízkő ellen: műanyag zacskóba töltsünk ecetet, ezt húzzuk rá a csapra vagy zuhanyrózsára, hagyjuk állni egy órát, majd könnyedén távolítsuk el a vízkövet.
* Odaégett ételmaradék a lábosban: öntsünk egy kis kólát az edénybe és forraljuk pár percig. Az odaszáradt szennyeződés rögtön lejön. Ha mégsem, ismételjük meg a kólaforralást.
* Hogy eltüntessük a teafoltokat a bögrékből és csészékből, dörzsöljük át azokat sóval vagy szódabikarbónával.
* A berozsdásodott késpengék ellen a legjobb a félbevágott fokhagyma.
* A mikrohullámú sütőt a leghatékonyabban úgy takaríthatjuk ki, ha egy tál vízbe pár szelet citromot rakunk, majd ezt felforraljuk. A gőz feloldja a koszt, a citrom pedig kellemes illatot hagy maga után.
* A növények leveleiről a port legeredményesebben a banánhéj belső felével tudjuk eltávolítani. A por rátapad a héjra, ami emellett táplálja is a növényt.
* A gyerekek által kidekorált falakat fogkrémmel vagy hajlakkal tisztítsuk meg.<

Hozzászólások

@

Küldés