Bankett Bronxban

Mészáros Anita 2004.6.17. 5:47

Bronxi középiskolámban nemrég volt a végzősök bankettje. A diákok már hetekkel a nagy nap előtt elkezdték a készülődést.

A tanítási órákat és a tanárokat ignorálva azzal töltötték el az idejüket, hogy kiszámolják, mennyi pénzbe és időbe kerül majd, hogy ők nézzenek ki a legjobban, legszebben. Az első számú nagy feladat a ruha, amelyet meg kell tervezni. Mert nem lehet csak úgy, bármelyik üzletben megvásárolni egy estélyit, mert Isten ments, hogy még valakin ugyanaz a ruha legyen! (Utólag bizony mégis volt ilyen eset, és kommentálták is a diákok „Micsoda ego!”- felkiáltással!) Szóval mindenki igyekezett újat és egyénit varratni magának.

A következő feladat a cipő kiválasztása, majd a fodrászé, a kozmetikusé, mindené, ami szükséges és nélkülözhetetlen egy ilyen nagy eseményre való készülődéshez! A költségek csak halmozódtak azzal, hogy elterjedt szokásként a bálozók tízesével kibérelnek egy limuzint, ami hajnalig a rendelkezésükre áll. Ez nagy luxus, hiszen egy éjszakára 1200-1800 dollárba is belekerül az autóbérlet.

A Nagy Napon a gyerekek már nem is jöttek iskolába, mert este nyolc órára tökéletesen kellett kinézniük. A lányok csodálatos nagyestélyi ruhákban jelentek meg, mintha csak az Oscar-díjkiosztó gála színpadáról léptek volna le. A legtöbben a nagyon divatos korall-rózsaszínű kelmét választották ruhájuk alapanyagául. Földig érő ruhák uszállyal, csodálatos hajkoronák, stólák, kesztyűk, különböző kiegészítők díszítették őket. A fiúk sem akartak lemaradni! A farmernadrágot és sültös sapkát szmokingra és kalapra cserélték. Néhányan még sétapálcát is hoztak magukkal, aminek hasznát ugyan nem vették, de hát a fehér szmokinghoz az dukál! Volt olyan diák, akinek egész évben nem láttam a haját, mert mindig eltakarta valami harisnya-szerű fejkendővel -- a bál alkalmából azonban jobbnak látta ő is szépen kibodorítani.

Az este folyamán megválasztották a bankett királynőjét és királyfiát, valamint a legszebb ruha tulajdonosát. Nem hiszem, hogy pont a legszerencsésebb volt a választás, de a diákoknak bizonyára más az ízlésük, mint a tanároknak. És a tanárok sajnos nem szavazhattak – különben is, ez a diákok nagy napja volt! Aztán egész éjjel állt a bál. Az asztalok roskadoztak a finomabbnál finomabb ételektől, süteményektől. A diákok megállás nélkül járták a salsát, irigylésre méltóan táncolták a legkülönfélébb stílusú táncokat. Voltak olyanok is, akik magukra akartak hívni a figyelmet, és táncukkal imitálták J.Lo-t vagy Beyoncét. Sikerült is nekik.

Egész este kitűnő hangulat uralkodott a bálteremben, és a szép rendezvény minden nagyobb botrány nélkül zajlott le.