Beteljesült álmok


Nagy Erika  2008.1.23. 20:25

Mikor évekkel ezelőtt hosszú, súlyos betegségből lábadoztam a kórházi ágyon, nem bíztam abban, hogy fel tudom nevelni a gyermekeimet.

Arról pedig, hogy még unokát is ringathatok a karjaimban, álmodni sem mertem. Hosszú idő kellett ahhoz, hogy tudatosítsam, ez csak akkor lehetséges, ha nagyon akarom. És akartam, jobban, mint bármit az életben.

Mára a gyerekek felnőttek, önálló életet élnek. Az unokám pedig nyáron lesz hétéves. Élő példa vagyok arra, hogy álmodni érdemes, mert az álmok csak így teljesülhetnek. Minden szülő, nagyszülő vágya, hogy csemetéjére, unokájára büszke legyen, s hogy megvalósítsák mindazt, ami neki nem sikerült. Mikor megtudtam, hogy nagyanyó leszek, beindult a fantáziám. Célom az lett, hogy igazi gyermekkort biztosítsak az unokám számára, kihagyva minden olyan mércét, melynek teljesítéséért nagy árat kell fizetni. Terveket szövögettem, mit hogyan és mit nem. De azt nagyon nem.

A mai gyermekek zöme intelligensebb a korábbiaknál, és önbizalomhiányban sem szenvednek. Ami nem is baj, sőt! Lényeges meghatározója a személyiségnek az éntudat, és az önmagáról alkotott kép. Minap azonban mégis kénytelen voltam Vikivel elbeszélgetni, mert nem tudta elviselni, hogy másnak mondtam azokat a jelzőket, melyekről úgy gondolta, csak őt illetik. Szemében láttam a csalódottságot, és a kérdést: hogy jövök én, az ő nagymamája, ahhoz, hogy mást dicsérek, másra mondom, hogy szép, hogy ügyes? A krokodilkönnyek láttán elgondolkodtam. Az, hogy az unokám túlzott önbizalommal rendelkezzen, nem szerepelt az álmaim között. Nem volt más lehetőségem, elbeszélgettem vele, vagy ahogy ő mondta, „gyűléseztünk”, és ha nem is könnyen, de megértette, hogy nekem ő a legszebb, legokosabb, legügyesebb… De csak nekem, nekünk, a családjának!

Viki élénk gyerek, korlátlan a mozgásigénye. Nem bír sokáig egy helyben ülni, és nem szereti, ha mozgásában korlátozzák. Amit akar, azt nagyon akarja. Nem az a típus, akinek azt veszek, amit én akarok. Mindig van elképzelése milyen cipő, ruha vagy éppen játék kerüljön a kosárba. Bevallom, ennek örülök, mert ez is bizonyítéka annak, hogy erős jellem, s ezáltal nem hagyja magát befolyásolni. Vannak céljai, álmai, melyeket meg akar valósítani. És általában meg is valósítja. Azzal, hogy iskolás lett, új lehetőségek nyíltak meg előtte. Sok egyéb mellett kézilabdázik. Neves edző vezeti be a választott sportág rejtelmeibe, ő pedig élvezettel jár az edzésekre, mérkőzésekre. Lehet, hogy ez újabb ok arra, hogy arról álmodozzam, egykor még sikeres sportoló lesz belőle?

Az álmokhoz vezető út leghatékonyabb eszköze a célkitűzés. Az, hogy vágyunk valamire, még nem jelenti azt, hogy megvalósítását célul tűztük ki magunk elé. Ahhoz, hogy valamit megvalósítsunk, le kell küzdenünk a kudarctól való félelmünket, és az esetleges elutasításokat.

Az sem jó, ha egyszerre több cél elérése lebeg a szemünk előtt, ajánlatos egy bizonyos dolog mellett elkötelezni magunkat, mert csak így érhetjük el lépésről-lépésre haladva a várt eredményt.



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Álom és valóság

Póda Erzsébet

Az álmodozás az élet megrontója – tartja egy mondás, és a nők köztudottan sokat álmodoznak.

2008.1.28.   


Valóra válhat

Jády Mónika

„Ahol a kívánságok valóra válnak” – ez a mottója egy honlapnak, amely nem olyan régóta működik.

2008.1.27.   


Álmodozás

Vég Erzsébet

„Álmodtam egy világot magamnak…”

2008.1.27.   


Pofonok és kapaszkodók

Sábitz Katalin

Ahogy lehuppantam a metró egy szabad ülésére, és elrendezgettem magam körül a batyumat, könnyes gyermekhangra lettem figyelmes.

2008.1.21.   


Álmodj velem!

Puha Andrea

Ívelt tópart. Lágyan fodrozódó víz. Az erdő ölelésében egy kis faházikó, ahhoz közeledek.

2008.1.21.  2   


Álmok nélkül

Kabók Zita

Az álom egy bűvös szó, hiszen ha vágyainkat álmoknak tituláljuk, rögtön azt hisszük: soha nem fognak teljesülni.

2008.1.19.   

A rovat további cikkei

Esély önmagunknak

Nagy Erika

Álmokat szőni nemcsak lehet, de kell is!

2008.1.11.   


Elérhető álmaink

Orbán Viktória

„Először az agyadban kell milliomosnak lenned, hogy azután a valóságban is azzá válj!” (Jim Rohn)

2008.1.7.