Az önkéntességtől az elnöki székig
Villáminterjú a Pro Caritate díjas Pestiné Pető Máriával.
Pro Caritate díjat vehetett át a fogyatékossággal élő emberek esélyteremtéséért végzett kimagasló munkájáért Budapesten, a Belügyminisztérium ünnepségén, Pestiné Pető Mária, a Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének elnöke a tavalyi év végén.
Mária maga is látássérült, így teljes mértékben átérzi annak fontosságát, hogy a sorstársai életminőségén minél inkább javítson, e feladatot hivatásának érzi. Az általa vezetett egyesületben ma már harminc munkatárs dolgozik három irodában.
- Úgy tudom, igazi meglepetés volt számodra ez a díj.
- Valóban, hiszen kaptam rá meghívót, de nem gondoltam, hogy ki is fognak tüntetni. Már csak akkor fordult meg a fejemben ilyesmi, amikor az önkormányzattól hívtak telefonon, hogy feltétlenül menjek el az ünnepségre. Majd valamilyen technikai malőr folytán nem kapták meg a visszajelző e-mailem a minisztérium munkatársai, és onnan is kaptam egy telefont az ünnepséget megelőző délután – amikor már a fodrásznál ültem, a búra alatt, hogy baj van, mert nem kaptak tőlem e-mailt, és a minisztérium munkatársa is kérte, hogy feltétlenül menjek el. És meglepetésemre díjjal jöhettem haza.
- Mit gondolsz, minek köszönhető, hogy ebben az elismerésben részesülhettél?
- Úgy érzem, lassan beérik a hosszú évek munkája, amit egy átgondolt stratégia mentén végzünk. Bár ezt a díjat én kaptam, a mögöttem álló csapat, a munkatársaim nélkül nem sikerült volna. A Pro Caritate díjat egyértelműen szakmai díjnak érzem.
- Amikor elkezdtél az Egyesületnél dolgozni, milyen célokkal álltál neki?
- Tizenkilenc évesen lettem az Egyesület tagja, majd 2005-ben én lettem az Egyesület első hivatalos önkéntese. 2007-ben már a munkatársa lettem. Ekkor a pályázatok írásában és elszámolásában vettem részt. Közben nonprofit menedzseri képesítést is szereztem.
- Hogyan lettél az Egyesület elnöke?
- Elődöm, Baranyi Mária többször hangsúlyozta, Azt szeretné, hogy vállaljam el az elnöki posztot, majd pedig megkaptam a bizalmat az Egyesület tagjaitól 2011-ben, ami azóta is töretlen. Marika jól felkészített erre a feladatra.
- A családanyaság és az elnöki tisztség hogyan fér meg egymás mellett?
- Amikor első alkalommal választottak meg elnökké, a lányom pont akkor kezdte az általános iskolát, ráadásul tanulási nehézségekkel is küzdött. Így nem volt könnyű helyzetem, de a családom támogatott a kezdetektől. Tudják, hogy nagy felelőséggel jár a munkám. Úgy érzem, mára már sikerült megtalálnom az egyensúlyt a család és a munka között.
- És úgy tudom, hogy sok terved van még minden téren.
- Sok dolgot szeretnék még megvalósítani. Az Egyesületben szeretném megtartani a jelenlegi munkavállalói csapatot. Emellett fontos feladatom az utódom „kinevelése”, valamint az irodáink eszközparkját is újítani szeretném. A fiam tavaly nősült, így a magánéletemben lassan a nagymama szerepre készülök.
A fotókon Pestiné Pető Mária látható, a képek a budapesti díjátadó ünnepségen készültek.
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Fiatalos lendülettel
Villáminterjú Sápszki Attilával, a Kolimusical Színpad társulatvezetőjével.
2024.9.18.
Hallhatóvá a nem láthatót
Élmények az audionarráció segítségével – villáminterjú Őszi Anna Máriával.
2024.9.17.
Segíteni másoknak
Villáminterjú Erdős Viktor Imrével, szeptemberi szolnoki fellépése kapcsán.
2024.9.1.
Közösségért közösen
Interjú Molnár Lajos Milánnal, az Aba-Novák Kulturális Központ igazgatójával.
2024.8.22.
Középpontban a közösség
Beszélgetés Musitzné Pál Renátával, aki korábban látássérülten is önkéntes munkát végzett.
2024.3.4.
„A világ változik, a vers örök”
Riportalanyunk, Zajcsek Norbert, a látássérültekből álló amatőr színtársulat, a Varázsszínpad, tagja volt hét éven át. Az Egyesület rendezvényein általában szavalni szokott.
2024.2.8.
„A helyemen vagyok”
Interjú Kovácsné Mendler Annamáriával, aki klienskoordinátorként dolgozik, s mindezt fehérbottal teszi.
2024.2.2.
Én ilyen vagyok
Az tegnap.ma irodalmi díj egyikét az idén Nagy Erika, a Szlovákiai Magyar Írók Társaság titkára kapta. Ez alkalommal készítettünk vele egy villáminterjút.
2023.12.6.
Soha nem szabad feladni!
Villáminterjú a világhírű magyar vadásszal, vadászíróval, természetvédővel, Hídvégi Bélával, aki több rangos díjat elnyert már tevékenysége elismeréseként.
2023.9.28.
Katona vagyok!
Beszélgetés a francia idegenlégióban szolgált Maquet Ludovic-kal, akinek nemsokára megjelenik a légiós éveiről szóló könyve.
2023.7.27. 9