Azt alkotom, amit szeretek


Tompa Orsolya  2015.12.10. 1:07

Beszélgetés Wéber Andreával azaz Mandy Candyvel.

„Azt alkotom, amit szeretek. Ez a lényege a festésnek. Olyannak képzelheti közben az ember a világot, amilyen szeretné, hogy legyen” – mondta Jacqueline Wilson angol írónő.


A művészet bennünk van. Valakiből író lesz, valakiből költő, valakiből filmes, valakiből pedig szobrász vagy festő. Mindenki más okból téved ezen utak valamelyikére. Valaki kényszerből, valaki önszántából, de mindenképp az érzelmeink kifejezése kerül központba. Nagy és tehetséges művészek mindig voltak és mindig is lesznek. Nem válik mindenki ismertté, de akik erre teszik fel az egész életüket, mindent elkövetnek, hogy az ő munkájukat is elismerjék. A Mandy Candy név sokak számára ismeretlen lehet, míg mások nagyon jól ismerhetik. Mérnökhallgató, mégis igazi művészlélek, páratlan és egyedi alkotásokkal. Beszélgetés Mandy Candyvel, azaz Wéber Andreával.


Mandy Candy sok ember számára ismeretlen lehet. Kicsoda ő – honnan jött a név? Mesélj róla, mesélj magadról!

Egy régi e-mail címemből született, amely eredetileg mandycukor volt. Egy lány, aki szeret egyedül lenni. 21 éves, imádja az állatokat és az epret. Egyetemista közlekedésmérnök szakon a Széchenyi István Egyetemen. Mindene a rajzolás és a festészet.


Mikor kezdtél el művészettel foglalkozni? Magadtól fogtál neki, vagy ösztönzött valaki?

Gyermekkorom óta imádok rajzolni, viszont csak később kezdtem el vele komolyan foglalkozni. Tizenhét évesen döntöttem úgy, hogy nekem ez az életem. Nem ösztönzött senki, magamtól kezdtem el mindent, amit eddig sikerült felépítenem.


Mi motivál, amikor elkezdesz rajzolni, festeni? Mi határozza meg, hogy éppen mit alkotsz?

Igazából nem motivál semmi, csak szeretem kifesteni magamból az érzéseimet. Illetve azt alkotom, amit szeretek. Minden képembe próbálom belecsempészni az érzelmeimet.

A rajzaid, a festményeid egyediek. Igazán páratlan munkáid vannak. Az emberek hajlamosak arra, hogy megkérdőjelezzék, amit látnak. Gyakran megesik veled, hogy kritikákat kapsz, esetleg kételkednek, hogy ezek nem is a te munkáid?

Igen, elég sokszor előfordult már. Inkább örülök neki, ez egyfajta megtiszteltetés számomra. Néha viccesnek találom, amikor meggyanúsítanak. Előfordult az is, hogy valaki ellopta a képemet és sajátjaként tüntette fel az interneten. Az sem zavar, ha valakinek nem tetszenek, mert saját magamnak alkotok, és ez boldoggá tesz.


Ha megkérnek, vállalsz munkaként is festést?

Ritkán fordul elő, hogy másnak dolgozzam, az időm nem engedi. Inkább a nyári időszakban...

Mit tervezel az elkövetkezendő tíz évre? Mi a legnagyobb vágyad, amit mindenképp szeretnél elérni az életedben?

Az a vágyam, hogy művész legyek és nyissak egy galériát. Örülnék több kiállítási lehetőségnek is. Megpróbálkozom néhány művészeti egyetemmel. A jövőben is szeretnék ezzel komolyabban foglalkozni.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Sosem unatkozom

Zana Anita

Beszélgetés Vígh Erikával, Vígh Éva lányával, aki a Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének egyik meghatározó alakja volt.

2023.3.5.   


Krónikus bőrbetegség és a stressz

Vona Ildikó

Beszélgetés dr. Szalai Zsuzsanna gyermekbőrgyógyásszal a különböző bőrbetegségek gyógyításáról.

2023.2.21.   


Az önkéntességtől az elnöki székig

Zana Anita

Villáminterjú a Pro Caritate díjas Pestiné Pető Máriával.

2023.1.31.   


Az iskolán túl

Kucsora Zsolt

Beszélgetés a tardoskeddi Benkő Timea pedagógus-íróval.

2022.10.19.   


Kapcsolatok hálójában

Zana Anita

Beszélgetés a Szolnokon élő Baranyi Miks Máriával, aki látássérültként dolgozik a könyvtáros szakmában.

2022.10.2.   


Kezemben az ecset

Kucsora Zsolt

Beszélgetés a lakszakállasi Benyó Orsolyával, aki egy nap gondolt egy merészet, és ecsetet vett a kezébe.

2022.9.5.   


„Mi történt a lányommal?”

Póda Erzsébet

Nehéz elképzelni annál borzalmasabb helyzetet, mint amikor egy anya – bármely okból – elveszíti a gyermekét. Beszélgetés az ekecsi Fél Dórával.

2022.8.29.   


Katona vagyok!

Póda Erzsébet

Beszélgetés a francia idegenlégióban szolgált Maquet Ludovic-kal, akinek nemsokára megjelenik a légiós éveiről szóló könyve.

2022.7.27.  9   


Kotta nélkül

Zana Anita

Interjú a szolnoki Erős Laurával, aki látáskárosultsága ellenére csodaszépen zenél, és sok minden mással is foglalkozik.

2022.7.25.   


Míg az élet engedi

Kucsora Zsolt

Beszélgetés a Szilason élő Pálffy László ceremóniamesterrel.

2022.7.22.   


Élni kell!

Póda Erzsébet

Beszélgetés a budapesti Brjeska Dórával, aki megküzdött és küzd a rákkal, közben egy pillanatra sem veszítette el az életkedvét.

2022.7.10.   


A cél a legjobb helyezés

Kucsora Zsolt

Beszélgetés az érsekújvári Nagy Mária társastáncossal, aki egyre eredményesebb ebben a műfajban.

2022.7.3.