Egy fogyás története
Harcolj az álmodért, küzdj keményen, és ne add fel soha!
Ezt vallja Zólyomi-Zsirkai Noémi, a sikeres, fiatal anyuka, aki kislánya születése után 38 kilótól szabadult meg mindössze egy év alatt.
Noémit egy internetes portálon keresztül ismertem meg, ahol mindketten naplót vezettünk. Én rendszeresen olvastam az övét, végigkövettem a babavárását. Naprakészen tudtam, mikor mi történik vele. Amikor megszületett a kisfiam, egyre kevesebb időm jutott arra, hogy a neten szörfölgessek. Pár hónapja, amikor kíváncsiságtól vezérelten újra Noémi adatlapjára kattintottam, nem hittem a szememnek! Ugyanaz az életerőtől sugárzó mosoly, csak épp fele akkora lány mosolyog a képeken. Aztán megnéztem az internetes blogját, és a bejegyzéseket olvasgatva elkapott valami leírhatatlan hév, hogy talán nekem is sikerülhet megszabadulnom a zsírpárnáimtól. Úgy éreztem, Noémi történetét meg kell osztanom másokkal is! Felkértem hát egy kis netes beszélgetésre és ő örömmel igent mondott, hiszen mint állítja, az az elhatározás vezérli, hogy segítsen másoknak is elérni céljaikat.
Mi volt az utolsó csepp a pohárban: amikor azt mondtad, elég a felfelé kúszó kilókból?
2008. június 13-án kezdtem el a diétámat, amikor a mérleg nyelve huszonnégy éves létemre 98 kilót mutatott. Nagyon elkeseredtem! Úgy éreztem, nem szabad ezt tennem magammal, és az életemmel. Fiatal, egészséges nőnek kell lennem, hiszen van családom, szeretteim, egy csodálatos kislányom és egy szuper férjem is.
Milyen módszert választottál, és mennyire nevezhető életmódváltásnak a fogyásod?
Kalória és szénhidrát számolást alkalmaztam. Napi 1200-1300 maximum 1400 kalóriát fogyasztottam, és 150-160 g szénhidrátot. Ezt betartottam a hét minden napján, mozgással „fűszerezve”. Az első félévben teljes mértékben kizártam az étrendemből a tésztaféléket, a krumplit és a rizst is. Kenyeret csak reggel ettem, abból is a teljes kiőrlésűt választottam.
Életmódváltásnak nevezhetem, mivel alapjában véve megváltozott az étkezésem. Cukor helyett természetes édesítőszerekkel ízesítek, a főzéshez pedig rántás helyett keményítőt használok. Sok új ízt ismertem meg. Soha nem éreztem sanyargatásnak a diétámat. A módszer nagyon jó, nem éheztem, nem voltam gyenge, kimerült.
Voltak-e nehéz pillanatok, ezek miből adódtak, és hogyan próbáltál túljutni rajtuk? Volt-e valami kapaszkodó, vagy valaki, akire támaszkodhattál?
Akkor volt a legnehezebb, amikor hetekig stagnált a súlyom, pedig szigorúan tartottam magam a megengedett kalória-mennyiséghez és a napi tornához. A férjem rengeteget segített nekem, mindig mellettem állt erőt adott, és biztatott.
Mit gondolsz, a fogyás valóban a fejben kezdődik el?
Ezzel teljes mértékben egyetértek. Akarni kell és sikerülni fog! Persze keményen meg kell dolgozni érte, de első lépésként látni kell az utat, előre kell vetíteni egy egészségesebb énképet. Úgy érzem, a mai nőket meg kell tanítani bízni önmagukban. Fontos, hogy elhiggyék, képesek változtatni azon, amivel esetleg nem elégedettek.
Hogyan kerülted el a jojóeffektust, és hogyan tudtad megtartani az elért álomsúlyt?
Odafigyeléssel és tornával. Ma már nem diétázom, mindent eszek, de módjával. Fontos a változatosság. Tény, hogy az első hat hónapban nagyon kemény voltam magammal, de utána apránként elkezdtem visszaállni egy egészséges szintre. Semmit sem vonok meg magamtól, mértékkel eszem mindenből. Most a súlyom hatvan kilogramm, ez az ideális testsúlyom. Ha ennél többet fogynék, már rossz lenne a közérzetem.
Azt mondtad, a mozgás számodra energia, ami feltölt, és boldoggá tesz. Mennyire épült be a mindennapjaidba, és a sportnak melyik formáját választottad?
Heti 6 alkalommal edzek naponta legfeljebb 40-60 percet. Főleg erősítő gyakorlatokat végzek Rubint Réka alakreform programja szerint. Ezen kívül szívesen kipróbálom a tánc alapú mozgásformákat. Legfőbb célom tartani a súlyomat, és boldogan, egészséges élni, valamint segíteni azoknak, akik az életmódváltás rögös útjára lépnek.
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Különleges sárkányrepülés
Különleges élményben lehetett részük a gyengénlátóknak a közelmúltban, amikor is sárkányrepülésen vehettek részt. Pintér Erika mesél az élményeiről.
2023.9.15.
Sosem unatkozom
Beszélgetés Vígh Erikával, Vígh Éva lányával, aki a Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének egyik meghatározó alakja volt.
2023.3.5.
Krónikus bőrbetegség és a stressz
Beszélgetés dr. Szalai Zsuzsanna gyermekbőrgyógyásszal a különböző bőrbetegségek gyógyításáról.
2023.2.21.
Az önkéntességtől az elnöki székig
Villáminterjú a Pro Caritate díjas Pestiné Pető Máriával.
2023.1.31.
Kapcsolatok hálójában
Beszélgetés a Szolnokon élő Baranyi Miks Máriával, aki látássérültként dolgozik a könyvtáros szakmában.
2022.10.2.
Kezemben az ecset
Beszélgetés a lakszakállasi Benyó Orsolyával, aki egy nap gondolt egy merészet, és ecsetet vett a kezébe.
2022.9.5.
„Mi történt a lányommal?”
Nehéz elképzelni annál borzalmasabb helyzetet, mint amikor egy anya – bármely okból – elveszíti a gyermekét. Beszélgetés az ekecsi Fél Dórával.
2022.8.29.
Katona vagyok!
Beszélgetés a francia idegenlégióban szolgált Maquet Ludovic-kal, akinek nemsokára megjelenik a légiós éveiről szóló könyve.
2022.7.27. 9
Kotta nélkül
Interjú a szolnoki Erős Laurával, aki látáskárosultsága ellenére csodaszépen zenél, és sok minden mással is foglalkozik.
2022.7.25.
Élni kell!
Beszélgetés a budapesti Brjeska Dórával, aki megküzdött és küzd a rákkal, közben egy pillanatra sem veszítette el az életkedvét.
2022.7.10.