Egyensúlyt és konszenzust!(1)


Póda Erzsébet  2004.3.24. 22:03

Interjú Csapó Idával, a Budapesten élő újságírónővel és aktivistával.

Csapó Ida elsősorban női kérdésekkel foglalkozik, jelenleg a Magyar Internetező Nők, a MINők Egyesületének is elnöke, az élethosszig tartó tanulás mintapéldája. Mindig tanul valamit – informatikát, angol nyelvet, lélektant, önmegismerést, marketinget. Magyar-könyvtár szakos, és vállalkozói marketing diplomája van, vezetett már tanulásmódszertani, grafológiai és stresszkezelő kurzusokat. Pedagógusoknak tart tréningeket. Volt már fotókiállítása, és egy időben gyöngyfűzéssel, gyöngyékszerek árusításával kereste a kenyerét. Díjazott gyöngyékszerei vannak. Jelenleg civilszervezeti aktivista, a Minők Egyesület megálmodója, megvalósítója és elnöke, az Internet szerelmese – és ezzel még korántsem ért véget azon tevékenységek sora, amelyekkel foglalkozik. Saját meghatározása szerint ő csupán egyéni értelmiségi vállalkozó.

--Voltak az életemben kitérők, de végül úgy döntöttem, a szellemi munkámból akarok megélni, a gondolkodásmódomból, az érzéseimből, a lelkiségemből – mondja. -- Nem vagyok egy elméleti ember, aki nyugodtan ül a babérjain. Ki kell próbálnom, hogy működnek az elméletek a gyakorlatban. A véleményemet mindig elmondom, s megpróbálom rávenni az embereket, hogy ők is osszák meg másokkal a gondolataikat. Nem tudom megtartani az információkat, kényszert érzek, hogy továbbadjam másoknak.

--Hogyan kerültél először kapcsolatba a feminizmussal?

--Valószínűleg már a családomban, ahol nevelkedtem. Négyen voltunk lánytestvérek, a nagyanyám is velünk élt. A nőkkel mindig is könnyen szót értettem. De, ha visszagondolok, minket a szocialista időkben nagyon emancipáltnak, öntudatosnak neveltek. Mindig is úgy gondoltam, érek annyit nőként, mint bármelyik férfi – hiszen ember vagyok. Döntőbb volt viszont, hogy 1997-ben elkezdtem internetezni. Annyi csodálatos nővel ismerkedtem meg a neten keresztül, hogy győztem ámuldozni, mire képesek! Megismerkedtem fiatal és idős nőkkel, akik lenyűgöző élettörténeteket meséltek magukról, vagy kitűnően értettek a technikához, vagy felülmúlhatatlanul teljesítettek a munkahelyükön, miközben a családon belüli teendőiket is elvégezték. Anyákkal, feleségekkel, akik háztartást vezetnek, gyereket nevelnek, emellett dolgoztak, s gyakran még a civilszférában is tevékenykedtek. Ha kutatásokat végeznének a témában, biztosan alátámasztanák a véleményemet: órára, időre lebontva, a nők több munkát elvégeznek, mint a férfiak -- sokkal többet. Arra gondoltam, össze kellene hozni egy nőszervezetet az internetező nőkkel. A világháló kitűnő kommunikációs, információcserélési, kapcsolatteremtési, hálózatépítési csatorna -- így született meg a Magyar Internetező Nők, a MINŐK Egyesület, melynek elnöke vagyok.

--Milyen célkitűzései vannak az egyesületnek?

--Ez egy országos szakmai érdekvédelmi és érdekképviseleti társadalmi szervezet. Elsősorban az internetező nők, az informatika területén dolgozó fiatal, felnőtt és idős nők összefogását tekinti céljának, főként az Internet segítségével. Célja még az internethasználat terjesztése a magyar nők körében. Egyesületünk kapcsolatokat épít és ápol a külföldi nőmozgalmakkal és a határon túli magyarság nőszervezeteivel is. Feladatunknak tartjuk a nők esélyegyenlőségének elősegítését, helyzetük javítását a munkaerőpiacon. Ezen kívül kiadási és publikálási tevékenységet is folytatunk, internetes újságunk a Minők Hírlevél. Szeretnénk gyűjteni és digitalizálni azokat a még létező dokumentációkat, amelyek őrzik a magyar nőelődök nagy jelentőségű tevékenységét.

--A világ egyetlen országában sem dicsőség feministának lenni, Magyarországon különösen nem. Hogyan lett belőled mégis az ország egyik legismertebb feministája, aki ráadásul minden fórumon nyíltan vállalja a feminizmusát?

--Amikor elkezdtem foglalkozni a nőügyekkel, megkérdezték tőlem, hogy feminista vagyok-e? Kezdetben tiltakoztam. Addig kérdezgették, míg elkezdett érdekelni, mi lehet a rettentő a feminizmusban? Kerestem, kutattam, de kevés információt találtam. Az ismereteim csupán mozaikszerűek voltak, mert nincs átfogó elméleti könyv, nincs összefogó mű a témáról. Addig keresgéltem, olvastam, ilyen jellegű rendezvényekre jártam, míg összeállt a kép. Rájöttem, ha ez a feminizmus, akkor igenis feminista vagyok! Meggyőződésem, hogy publikációkat kellene kiadni, tréningeket kellene szervezni a nőknek, hogy ne tiltakozzanak, ne zárkózzanak el a feminizmus elől, hogy megtudják, mi az igazság, mit is takar valójában ez a fogalom.

--A feminizmus megkérdőjelezte a nemek hagyományos felfogását, ezért kellemetlen a patriarchális rendszer számára. Elterjedt el, hogy családellenes, férfigyűlölő. De ez nem igaz – mert a feminizmus a nemek közti arányok betartásáról, az egyensúlyra való törekvésről szól.

--Az én feminizmusom szerint a nők és a férfiak közötti különbségtételek igazságtalanok. A nő biológiai különbsége, hogy gyermeket szül – ez megváltoztathatatlan! De azon a különbségtételen igenis lehet változtatni, hogy a nő ezért ne kerüljön hátrányos helyzetbe! Az anyaság miatt nem jut be a munkaerőpiacra, szinte lehetetlen számára az önmegvalósítás. A nők a munkahelyükön „megbízhatatlanok”: gyereket szülnek, a gyerekek váratlanul megbetegszenek, egyéb családi problémák merülnek fel, kiesnek a munkából. Nagy vívmányként értékeltük a gyest, de kiderült, hihetetlen mértékben konzerválta a hagyományos szerepeket. Tehát a nő otthon háztartást vezet, gyereket nevel, a férfi dolgozik. A férfiak nem mennek gyesre, hisz ők kapnak több fizetést. Csak üres szöveg, hogy családbarát társadalomban élünk: ez nem az!
(Folytatjuk)



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Egyensúlyt és konszenzust!(2)

Póda Erzsébet

Interjú Csapó Idával. (Az interjú második része.)

2004.3.25.   

A rovat további cikkei

„Hiszek a természet erejében”

Póda Erzsébet

A vásárúti Kovács Máriával beszélgettünk boltalapításról, egészségről, életmódról.

2020.11.22.   


Csökkenthető a gyógyszerfogyasztás?

Dr. Horváth Mária okleveles ápolónő

Vajon változtak az e-recept bevezetésével a gyógyszerfogyasztási szokásaink?

2020.11.7.   


Kortalanul élni

Póda Erzsébet

A kor csak egy szám: mindenki annyi éves, amennyinek érzi magát. Közhelynek tűnő megállapítás, de igaz. Beszélgetés Bazsó Rozáliával.

2020.10.26.   


Lángot adok, add tovább!

Póda Erzsébet

Beszélgetés a dunaszerdahelyi Csallóközi Könyvtár nyugalmazott könyvtárosnőjével, a mindig aktív Vojtek Mártával.

2020.6.25.   


Kézművesek karanténban

Tilajcsík Dóra

Milyen most kézművesként tevékenykedni? Erről kérdeztük az érintetteket. (Megszólal Petro Veronika, Fekete Dóra, Nagy Tímea és Sántha Patasi Gabriella.)

2020.5.8.   


Türelemből jeles

Tilajcsík Dóra

Mayer Ingrid szappanjai nem csupán a külsőnket szépítik meg, de a belsőnk is kivirágzik.

2020.3.14.   


A házasságtörés a házassággal egyidős

Tilajcsík Dóra

"Lehet, hogy jobban tudunk róla harsányan, vulgárisan vagy csipkelődve diskurálni, de komolyan még mindig nem." Beszélgetés Hevesi Kriszta szexuálpszichológussal.

2020.2.21.   


Csodák is léteznek

Póda Erzsébet

Beszélgetés Nagy Gáborral, aki "nővérként" dolgozik a dunaszerdahelyi kórházban.

2020.1.20.   


Ősi ritmusok felsőfokon

Kovács Márta

Ősi ritmusok, archaikus dallamok, impulzív előadásmód – ezek jellemzik a leginkább a 2019 februárjában alakult felvidéki Varkocs együttest.

2019.12.16.   


A babasuttogó

Tilajcsík Dóra

Hogy mi munka, türelem és szeretet áll a babafotózás mögött, arról a fotós tud igazán mesélni. A pódatejedi Csóka Csillát méltán nevezik babasuttogónak.

2019.11.12.   


Fűben-fában orvosság

Tilajcsík Dóra

Bizonyára egyikünk számára sem ismeretlen az a helyzet, amikor kisgyermekként egy újabb megfázással küszködve elcipeltek minket a doktorhoz...

2019.10.12.