Merjünk újat alkotni!


Kucsora Zsolt  2022.6.17. 16:39

Beszélgetés a lakszakállasi Bajcsi Barnabással, aki matematika tanár, fociedző és egy különleges hobbija is van: a lepkegyűjtés.

A tanár urat ma már csak Barnusnak hívom. Az alapiskolát elhagyva megtisztelt a bizalmával és felajánlotta a tegeződést. Erre kezet ráztunk. Eleinte nehéz volt átállnom a becézésre, de miután sikerült, akkor is ugyanolyan mély tisztelettel tekintettem rá, mint iskolásként. Remek tanárom volt, kiváló futballedzője a lakszakállasi ificsapatnak, ahol én is rúgtam a bőrt. Nem is oly rég derült csak fény arra, hogy nagyszerű hobbija is van. Lepkékre vadászik a fényképezőgépével és gyűjti is a szép szárnyas rovarokat. A témából talán egyszer majd könyv is készül. Bajcsi Barnabással beszélgettem.


Megleptél, amikor valamelyik platformon megláttam a fényképeket a lepkegyűjteményedről. Mikortól érdekel a pillangók élete?

A lepkefotózást 2013-ban kezdtem. Egy évvel korábban kaptam egy gépet ajándékba. Mivel mindig is érdekelt a fotózás, ezért próbáltam témát keresni. Gyerekkoromban a biológia volt a kedvencem, tátott szájjal néztem a természetfilmeket. Különösen a rovarok világa, azon belül is a lepkék érdekeltek. Innen a vonzódás, és talán ez a legfőbb ihletője a hobbim beindulásának. Egyébként a pillangó kifejezés a lepkék egy nagyon szűk családját takarja. Nálunk mindössze öt faj van belőlük, ezért helyesbítenék, a lepkék élete érdekel.


Mesélted, hogy egyszer csak egy fényképezőgépet kaptál ajándékba. Bár akkor még a szitakötőket gyűjtötted, az eszköz új irányt indított el benned. Mesélnél erről az átállásról? Erről az időszakodról?

Igazából a szitakötőket középiskolás koromban gyűjtöttem. Mezőgazdasági középiskolába jártam, ahol lehetőség nyílt a Dunamenti Múzeum számára szitakötőket gyűjteni. Fel kellett volna dolgoznom Lakszakállas környékének szitakötő faunáját. A szitakötőket ehhez el kellett fognom, és tartósító alkoholba helyeznem, amit természetesen még a legedzettebbek sem éltek túl. Tíz éve kaptam egy komolyabb fényképezőgépet. Nem volt kérdés, hogy a lepkék lesznek a fő téma, mert mindig is csodáltam a szépségüket és a titokzatos életüket.


Hol szoktál fotózni?

A leggyakrabban Lakszakállas környékén, valamint a Duna-menti ártéri erdőkben. Rendszeresen járok fotózni a Liptói-havasokba. Ott sikerült lencsevégre kapnom például az elég ritka apolló-lepkét. Ha úgy adódik, évente négyszer-ötször is felmegyek a hegyekbe. Magyarországon Koppánymonostor külterületén rátaláltam egy feketefenyő-erdőre, ott is gyakran megfordulok. Az ottani homokos talajon növő növények jó terepül szolgálnak néhány különleges lepkének.


Mikor van itt az ideje, hogy ezeket a gyönyörű jószágokat lencsevégre kapd?

Az év minden szakában lehet fotózni. Még télen az enyhébb időben is megjelennek lepkék, például a téli araszolókat a mesterséges fény nagyon vonzza. Ilyenkor ugyan nem járok ki gyakran lepkefotózásra, de ha már a helyszínen vagyok, keresem a lepkékre utaló jeleket. Egy bábnak, egy üres lepketojásnak is tudok örülni, mert azokat nyáron kisebb eséllyel venném észre.


Hány fajt sikerült idáig begyűjteni?

Körülbelül. 5-600 fajt. Nem könnyű a pontos beazonosításuk, mert sokszor csak anatómiai különbségekkel lehet két faj egyedeit meghatározni. Ehhez viszont el kellene fogni, ami ellentmond annak, hogy mindent természetes körülmények között szeretnék megörökíteni.

Van ezzel a szenvedéllyel kapcsolatban valamilyen nagy célod? Álmod?

Van, mégpedig az, hogy lefotózhassam a királylepkéket a mexikói telelésük közben. Ez nagyon romantikus és irreális cél. Ha elérhetőbbet akarnék mondani, akkor az a kis apolló-lepke lefotózása. Az öt, Szlovákiában fellelhető pillangó közül ezt még nem sikerült lencsevégre kapnom.


Mi volt a legnagyobb sikerélményed? Biztos, hogy több is van, de melyik lehetett a legmaradandóbb?

Az egyik évben egymástól teljesen függetlenül sikerült az atalanta-lepke mind a négy fejlődési alakját (tojás, hernyó, báb, imágó) lefotózni, aminek nagyon örültem. Számomra a kis sikerélmények is sokat jelentenek. Egy eddig nem látott apró molylepke ugyanannyira megörvendeztet, mint az apolló-lepke fellelése, amiért célzottan utaztam a hegyekbe éveken keresztül, mire végre sikerült megtalálnom.


Közeli terv? Van már valamilyen úti terv a következő fotózásra?

Az idén nyáron szeretném a Bakonyt és a Balaton-felvidéket meglátogatni. Közel van hozzánk, a Bakonyban eddig mégsem fotóztam. Érdekel a hegyvidéki lombos erdők lepkefaunája.

Ha egy dolgot üzenhetnél a fiataloknak hobbiűzésről, mi lenne az?

A hobbi a hétköznapok nehézségeinek elfelejtését szolgálja, ezért érdemes mindenkinek választania egyet. A lényeg az, hogy a hobbi ne csak pillanatnyi felvillanás legyen, hanem merjünk benne állandóan újat alkotni, és előre tervezni.




Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

A válaszkeresés útján

Póda Erzsébet

Nagy Csivre Katalin fest, rajzol, verset ír, időnként pedig gondolatfelforgató írásokkal jelentkezik, életútja nemhogy érdekes, de különleges történésekkel teli.

2025.4.4.   


Hivatalnokként emberségesen

Zana Anita

Beszélgetés Businé Dobos Mártával, aki megkapta a Hála-díjat.

2025.2.10.   


Rendhagyó koncertek – rendhagyó közönség

Zana Anita

Beszélgetés Patkós Imrével, a Szolnoki Szimfonikus Zenekar szakmai igazgatójával.

2024.11.25.   


Fiatalos lendülettel

Zana Anita

Villáminterjú Sápszki Attilával, a Kolimusical Színpad társulatvezetőjével.

2024.9.18.   


Hallhatóvá a nem láthatót

Zana Anita

Élmények az audionarráció segítségével – villáminterjú Őszi Anna Máriával.

2024.9.17.   


Segíteni másoknak

Zana Anita

Villáminterjú Erdős Viktor Imrével, szeptemberi szolnoki fellépése kapcsán.

2024.9.1.   


Közösségért közösen

Zana Anita

Interjú Molnár Lajos Milánnal, az Aba-Novák Kulturális Központ igazgatójával.

2024.8.22.   


Örömmel fogadtam a felkérést

Zana Anita

Beszélgetés Zajcsek Norbert Tamás látássérült előadóval.

2024.8.21.   


Középpontban a közösség

Zana Anita

Beszélgetés Musitzné Pál Renátával, aki korábban látássérülten is önkéntes munkát végzett.

2024.3.4.   


Lassan minden a helyére kerül

Zana Anita

Beszélgetés Horenka Erika látássérült írónővel.

2024.2.25.  1   


„A világ változik, a vers örök”

Zana Anita

Riportalanyunk, Zajcsek Norbert, a látássérültekből álló amatőr színtársulat, a Varázsszínpad, tagja volt hét éven át. Az Egyesület rendezvényein általában szavalni szokott.

2024.2.8.   


„A helyemen vagyok”

Zana Anita

Interjú Kovácsné Mendler Annamáriával, aki klienskoordinátorként dolgozik, s mindezt fehérbottal teszi.

2024.2.2.