Ringató


Vég Erzsébet  2007.6.25. 7:28

Interjú dr.Gállné Gróh Ilona zenepedagógussal.

Dr.Gállné Gróh Ilona zenepedagógusként a legkisebbekkel és szüleikkel ismerteti -- és remélhetőleg szeretteti -- meg a csodaszép, igazi gyermekdalokat, mondókákat és játékokat egy félórás foglalkozás keretében, amit úgy hívnak: Ringató.

-- Mi az a Ringató és mikor, hogyan született meg a megvalósításának alapötlete?

-- Ez egy olyan foglalkozás-sorozat, amely a kisgyermekkori zenei nevelést foglalja magában Kodály elgondolása alapján. Az ötlet akkor jött, amikor megszületett a második gyermekem és játszottuk az ölbéli játékokat, lovagoltatókat. Szerettem volna továbbadni az óvónő tanítványaimnak, később pedig az anyukáknak, hogy miket és hogyan lehet énekelni a gyereknek. Az éneklés, mondókázás nagyon ősi és természetes dolog. Azt próbáltam elérni, hogy „jót, s jól” énekeljenek és élvezzék az együtt töltött időt.

-- Miért pont a legkisebbeket célozta meg?

-- A legkisebbek szüleit céloztam meg azért, mert úgy érzem, a mai huszonévesek sajnos már nem ismerik a gyönyörű Kodályi gondolatot („A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal. Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be.”), ezt szeretném bemutatni nekik. Mert nem ismerik és nem éneklik a nép- és gyermekdalokat. Szükségét érzem szemléltetni, hogy mi az, ami az én fogalmaim szerint igazán értékes a zenében.

-- Azt olvastam, hogy nem használnak „gépi” zenét. Mi a baj például egy gyerekeknek szóló cédével?

-- A legkisebbeknek csakis az élőzenét javaslom, mert ez személyes kapcsolatot is jelent. A kicsi hallja és érzi az anyukáját, a hangját, a testét, ami számára a mindenség. Ezzel az anya-gyerek kapcsolatát is erősítjük. Nincs baj a cédével, csak szerintem nem idevaló, meg ízlés dolga is.

-- Zeneszerető emberként nagyon fontosnak tartom, hogy a gyerekeim ismerjék és szeressék a jó minőségű, szép dallamokat. Hogyan tehetem ezért a legtöbbet?

-- Már egész kicsi kortól énekeljünk nekik magyar gyerekdalokat, népdalokat, de lehet válogatni más népek dalaiból is. Például Forrai Katalin: Európai gyermekdalok c. gyűjteményéből. Ajánlom még Kodály Zoltán: Kis emberek dalai című gyűjteményt is. Ezeknek a dalocskáknak a szövegét kiváló magyar költők írták, igazi művészi értéket képviselnek. Mondókázzunk velük, lovagoltassuk, göcögtessük őket, ne maradjanak el a különféle simogatók, hintáztatók, sétáltatók, ringatók! Ezek igazi örömet jelentenek a kicsinyek számára. Később, óvodáskorban meg lehet ismertetni őket a hangszerekkel, el lehet vinni gyerekeknek való koncertekre. Még később be lehet vezetni a „gépzene” világába is őket, klasszikus zenével kezdve, népdalfeldolgozásokkal, táncházi zenékkel tarkítva a repertoárt. A határt viszont tudni kell, mert az állandóan szóló háttérzenék nagyon károsak!

-- Egy valamit fontos leszögezni a Ringató kapcsán: a szülőket tanítod és nem a gyerekeket. Lehet egyáltalán már ezt a korosztályt (fél évestől három évesig) tanítani?

-- Nem lehet. A Kodályi koncepció kiváló támpontunk! Három éves kor alatt nincs direkt tanítás. A szülő kap mintát arról, ami meggyőződésünk szerint a legjobb. A piciket pedig körülvesszük az ingerekkel. Nem várunk el produkciót. A gyerek szívja magába, amit tapasztal. Kevés anyagot használunk, sok ismétléssel, mert ebből alakul ki egy tartós hangulat és a végén a katarzis. Az ismétlődés biztonságot ad és a ráismerés örömét jelenti. Célunk, hogy ÉLMÉNYT nyújtsunk mindenkinek. Hogy a gyerekekben kedvet ébresszünk az utánzásra. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem akarok fejleszteni, csak azt akarom, hogy anya és gyereke örüljön. Természetesen ennek ellenére a gyermek fejlődik ezektől az ingerektől, mert a zenei nevelés áttevődik az egész személyiségre. Itt is hangsúlyozom azonban a mértékletességet.

-- A gyerekeknek ez idő alatt „mi dolguk”?

-- Nincs dolguk: ha akarnak, figyelnek, ha akarnak, sétálnak. Énekelhet velünk, vagy csak ülnek az anyukájuk ölében, és nézelődnek.

-- Jól sejtem, hogy a Ringató harminc perce nem „csak” a zenéről szól?

-- A zenei nevelésről, a művészeti nevelésről, anya-gyerek kapcsolatról, felnőtt-felnőtt kapcsolatról, rendszerességről, barátságokról, közösségformálásról, és még sok minden másról. Talán nagy szavak, de így gondolom: magyarságtudatról, nemzetnevelésről.

-- Apropó: ki vehet részt a foglalkozásokon?

-- Akár az egész család. Várandós kismamák is jöhetnek. Pici babáktól három éves korig javasoljuk, esetleg még a kiscsoportos óvodásoknak. Elsősorban azonban a bölcsődés korosztály érintett. Többségében nekik válogattuk az ölbéli játékokat, és a hangulatkeltésre szánt dalokat. A tendenciából viszont azt látom, hogy lassan családi programmá is válhat a Ringatón való részvétel.

-- Próbálkozhatunk otthon pici gyermekeinkkel, mondjuk a furulya fogását és fújását tanítani?

-- Óvodás korban lehet a kezükbe adni a ritmushangszert, kisiskolás korban pedig a furulyát.

-- Országszerte működnek foglalkozások, mindenki megtalálhatja a lakhelyéhez legközelebb esőt. Gondolom, pont ezért indította el a képzést, hogy a „zene mindenkié” gondolat megvalósulhasson.

-- Annyi örömet adott nekem ez a munka, hogy azt akartam, más is érezze. Szerettem volna továbbadni azt a tudást és tapasztalatot, amit az évek során gyűjtöttem, így „muszáj” volt ezt a módszertani tanfolyamot megszerveznem. Nagy érdeklődés volt, sokan elvégezték, mind kiváló emberek.

-- Van, aki nem jut el a Ringatóra, milyen könyvet ajánlana számára, ha ezzel akar foglalkozni? -- A már említetteken kívül Kovács Ágnes- Borsai Ilona: Cinege, cinege kismadár, Kiss Áron: Magyar Gyermekjáték gyűjtemény, Forrai Katalin: Jár a baba, Katalinka, Eszterlánc, Éneklő állatok, Éneklő abc. Az alapvető szakirodalom pedig, amiben módszertani tudnivalókat is találhatunk, Forrai Katalin: Ének a bölcsődében, Ének az óvodában című könyve.

-- Ha jól tudom, két oktatófilm készítésében is részt vett, amely a korai anya-gyerek kapcsolatban a kommunikációról és a zenei képességek fejlődéséről szól.

-- Amikor a lányommal gyesen voltam, nagyon sokat énekeltünk, játszottunk. Úgy gondoltam, jó lenne megmutatni az óvónőképzős tanítványaimnak, hogy az a gyerek, akivel játszottak, énekeltek, hogyan folytatja az életét az óvodában. Érdekelt, hogyan reagál a baba az egyes dalokra, mondókákra, énekes játékokra. A lányom egy éves korától három és fél éves koráig tartó időszakot vettük videóra havi rendszerességgel. Sok esetben (amikor a férjem nem volt otthon) a nagyobbik gyermekem, a fiam videózott (aki ma már, hobbiból, a honlapomat szerkeszti). A végeredmény egy több, mint négyórás nyersanyag, amiről valahogy tudomást szerzett dr. Kádár Júlia, az MTA Fejlődéslélektani osztályáról. Barátság szövődött köztünk, és két évig együtt dolgoztunk, a végén pedig két film készült el. Az egyik az „Én is pisze, te is pisze” a másik pedig a „Csip, csip csóka – Ének a családban” címmel.

-- Elérhetők ezek a filmek a nagyközönség számára is vagy „csak” szakmai körökben lehet hozzájutni?

-- Szakmai körökben sok helyen használják, egyetemeken, főiskolákon, módszertani bölcsődékben, óvodákban. Sokszor vittem én is konferenciákra. Ma már azonban egyre nehezebben mutatom meg. Annyira intim, annyira meghitt, nem akarom kiadni.

-- Készült egy kétnyelvű (magyar-angol) tankönyv is a kodályi koncepció szerint.

-- A könyv készítése nagy kihívás, gyönyörű feladat volt. Kiváló véleményt kaptunk róla. Általános iskolásoknak íródott, egy angol-magyar tannyelvű, alapítványi iskola rendelte meg, és szigorúan a kodályi koncepció szerint készült. A könyvben párhuzamos feladatok vannak, egyik oldalon magyar, másik oldalon angol. Ez nem azt jelenti, hogy pl. a Zsipp zsup-pot fordítottuk le, hanem a magyar zenei anyagnak megfelelő dalokat választottunk ki tekintélyes mennyiségű angol gyűjteményből.

-- Merre lehet innen még továbblépni?

-- Számomra továbblépés és nagy öröm, hogy szeptembertől Budapesten a Ringatót a Művészetek Palotája programjai között is meg lehet találni, miközben folyamatosan bővül és erősödik az országos hálózat. A Ringatóra építve ősszel elindítom az óvodás foglalkozásaimat. Fontos feladat még az „énekes” tanfolyam, amit külföldön élő magyarok számára szervezünk. Tervben van néhány kiadvány (cd, dvd) elkészítése, ezeket segédanyagként használhatják majd a kisgyermekkori zenei neveléshez a szülők és a szakemberek is. S ha marad időm, energiám, folytatni szeretném a könyvírást, ami ezúttal nem kifejezetten tankönyv lesz.

-- Köszönöm a beszélgetést!



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Lángot adok, add tovább!

Póda Erzsébet

Beszélgetés a dunaszerdahelyi Csallóközi Könyvtár nyugalmazott könyvtárosnőjével, a mindig aktív Vojtek Mártával.

2020.6.25.   


Kézművesek karanténban

Tilajcsík Dóra

Milyen most kézművesként tevékenykedni? Erről kérdeztük az érintetteket. (Megszólal Petro Veronika, Fekete Dóra, Nagy Tímea és Sántha Patasi Gabriella.)

2020.5.8.   


Türelemből jeles

Tilajcsík Dóra

Mayer Ingrid szappanjai nem csupán a külsőnket szépítik meg, de a belsőnk is kivirágzik.

2020.3.14.   


A házasságtörés a házassággal egyidős

Tilajcsík Dóra

"Lehet, hogy jobban tudunk róla harsányan, vulgárisan vagy csipkelődve diskurálni, de komolyan még mindig nem." Beszélgetés Hevesi Kriszta szexuálpszichológussal.

2020.2.21.   


Csodák is léteznek

Póda Erzsébet

Beszélgetés Nagy Gáborral, aki "nővérként" dolgozik a dunaszerdahelyi kórházban.

2020.1.20.   


Ősi ritmusok felsőfokon

Kovács Márta

Ősi ritmusok, archaikus dallamok, impulzív előadásmód – ezek jellemzik a leginkább a 2019 februárjában alakult felvidéki Varkocs együttest.

2019.12.16.   


A babasuttogó

Tilajcsík Dóra

Hogy mi munka, türelem és szeretet áll a babafotózás mögött, arról a fotós tud igazán mesélni. A pódatejedi Csóka Csillát méltán nevezik babasuttogónak.

2019.11.12.   


Fűben-fában orvosság

Tilajcsík Dóra

Bizonyára egyikünk számára sem ismeretlen az a helyzet, amikor kisgyermekként egy újabb megfázással küszködve elcipeltek minket a doktorhoz...

2019.10.12.   


Az utolsó patkolókovács

Póda Erzsébet

Huber László patkolókovácsot, a Csallóközben, Erdőhátkarcsán kerestük fel. Aprócska műhelye pontosan úgy néz ki, mint amilyeneket már csak a falumúzeumokban láthatunk.

2018.4.5.    11


A függöny mögött

Tompa Orsolya

Az önvaló kifejezése mindenki számára mást jelent. Beszélgetés Zoltai Bea festőművésszel.

2017.10.7.    5


Pillanatnyi impressziók

Tompa Orsolya

„A fényképezőgép képeket örökít meg, de valójában a puszta képnél jóval többet rögzít.” Beszélgetés Szalay Mona fotográfussal.

2017.7.23.    64


Teológia és feminizmus

Tompa Orsolya

A teológia sokrétű és megosztja az embereket. A feminizmus is. Beszélgetés dr. Perintfalvi Ritával.

2017.4.21.    9