Ringató


Vég Erzsébet  2007.6.25. 7:28

Interjú dr.Gállné Gróh Ilona zenepedagógussal.

Dr.Gállné Gróh Ilona zenepedagógusként a legkisebbekkel és szüleikkel ismerteti -- és remélhetőleg szeretteti -- meg a csodaszép, igazi gyermekdalokat, mondókákat és játékokat egy félórás foglalkozás keretében, amit úgy hívnak: Ringató.

-- Mi az a Ringató és mikor, hogyan született meg a megvalósításának alapötlete?

-- Ez egy olyan foglalkozás-sorozat, amely a kisgyermekkori zenei nevelést foglalja magában Kodály elgondolása alapján. Az ötlet akkor jött, amikor megszületett a második gyermekem és játszottuk az ölbéli játékokat, lovagoltatókat. Szerettem volna továbbadni az óvónő tanítványaimnak, később pedig az anyukáknak, hogy miket és hogyan lehet énekelni a gyereknek. Az éneklés, mondókázás nagyon ősi és természetes dolog. Azt próbáltam elérni, hogy „jót, s jól” énekeljenek és élvezzék az együtt töltött időt.

-- Miért pont a legkisebbeket célozta meg?

-- A legkisebbek szüleit céloztam meg azért, mert úgy érzem, a mai huszonévesek sajnos már nem ismerik a gyönyörű Kodályi gondolatot („A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal. Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be.”), ezt szeretném bemutatni nekik. Mert nem ismerik és nem éneklik a nép- és gyermekdalokat. Szükségét érzem szemléltetni, hogy mi az, ami az én fogalmaim szerint igazán értékes a zenében.

-- Azt olvastam, hogy nem használnak „gépi” zenét. Mi a baj például egy gyerekeknek szóló cédével?

-- A legkisebbeknek csakis az élőzenét javaslom, mert ez személyes kapcsolatot is jelent. A kicsi hallja és érzi az anyukáját, a hangját, a testét, ami számára a mindenség. Ezzel az anya-gyerek kapcsolatát is erősítjük. Nincs baj a cédével, csak szerintem nem idevaló, meg ízlés dolga is.

-- Zeneszerető emberként nagyon fontosnak tartom, hogy a gyerekeim ismerjék és szeressék a jó minőségű, szép dallamokat. Hogyan tehetem ezért a legtöbbet?

-- Már egész kicsi kortól énekeljünk nekik magyar gyerekdalokat, népdalokat, de lehet válogatni más népek dalaiból is. Például Forrai Katalin: Európai gyermekdalok c. gyűjteményéből. Ajánlom még Kodály Zoltán: Kis emberek dalai című gyűjteményt is. Ezeknek a dalocskáknak a szövegét kiváló magyar költők írták, igazi művészi értéket képviselnek. Mondókázzunk velük, lovagoltassuk, göcögtessük őket, ne maradjanak el a különféle simogatók, hintáztatók, sétáltatók, ringatók! Ezek igazi örömet jelentenek a kicsinyek számára. Később, óvodáskorban meg lehet ismertetni őket a hangszerekkel, el lehet vinni gyerekeknek való koncertekre. Még később be lehet vezetni a „gépzene” világába is őket, klasszikus zenével kezdve, népdalfeldolgozásokkal, táncházi zenékkel tarkítva a repertoárt. A határt viszont tudni kell, mert az állandóan szóló háttérzenék nagyon károsak!

-- Egy valamit fontos leszögezni a Ringató kapcsán: a szülőket tanítod és nem a gyerekeket. Lehet egyáltalán már ezt a korosztályt (fél évestől három évesig) tanítani?

-- Nem lehet. A Kodályi koncepció kiváló támpontunk! Három éves kor alatt nincs direkt tanítás. A szülő kap mintát arról, ami meggyőződésünk szerint a legjobb. A piciket pedig körülvesszük az ingerekkel. Nem várunk el produkciót. A gyerek szívja magába, amit tapasztal. Kevés anyagot használunk, sok ismétléssel, mert ebből alakul ki egy tartós hangulat és a végén a katarzis. Az ismétlődés biztonságot ad és a ráismerés örömét jelenti. Célunk, hogy ÉLMÉNYT nyújtsunk mindenkinek. Hogy a gyerekekben kedvet ébresszünk az utánzásra. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem akarok fejleszteni, csak azt akarom, hogy anya és gyereke örüljön. Természetesen ennek ellenére a gyermek fejlődik ezektől az ingerektől, mert a zenei nevelés áttevődik az egész személyiségre. Itt is hangsúlyozom azonban a mértékletességet.

-- A gyerekeknek ez idő alatt „mi dolguk”?

-- Nincs dolguk: ha akarnak, figyelnek, ha akarnak, sétálnak. Énekelhet velünk, vagy csak ülnek az anyukájuk ölében, és nézelődnek.

-- Jól sejtem, hogy a Ringató harminc perce nem „csak” a zenéről szól?

-- A zenei nevelésről, a művészeti nevelésről, anya-gyerek kapcsolatról, felnőtt-felnőtt kapcsolatról, rendszerességről, barátságokról, közösségformálásról, és még sok minden másról. Talán nagy szavak, de így gondolom: magyarságtudatról, nemzetnevelésről.

-- Apropó: ki vehet részt a foglalkozásokon?

-- Akár az egész család. Várandós kismamák is jöhetnek. Pici babáktól három éves korig javasoljuk, esetleg még a kiscsoportos óvodásoknak. Elsősorban azonban a bölcsődés korosztály érintett. Többségében nekik válogattuk az ölbéli játékokat, és a hangulatkeltésre szánt dalokat. A tendenciából viszont azt látom, hogy lassan családi programmá is válhat a Ringatón való részvétel.

-- Próbálkozhatunk otthon pici gyermekeinkkel, mondjuk a furulya fogását és fújását tanítani?

-- Óvodás korban lehet a kezükbe adni a ritmushangszert, kisiskolás korban pedig a furulyát.

-- Országszerte működnek foglalkozások, mindenki megtalálhatja a lakhelyéhez legközelebb esőt. Gondolom, pont ezért indította el a képzést, hogy a „zene mindenkié” gondolat megvalósulhasson.

-- Annyi örömet adott nekem ez a munka, hogy azt akartam, más is érezze. Szerettem volna továbbadni azt a tudást és tapasztalatot, amit az évek során gyűjtöttem, így „muszáj” volt ezt a módszertani tanfolyamot megszerveznem. Nagy érdeklődés volt, sokan elvégezték, mind kiváló emberek.

-- Van, aki nem jut el a Ringatóra, milyen könyvet ajánlana számára, ha ezzel akar foglalkozni? -- A már említetteken kívül Kovács Ágnes- Borsai Ilona: Cinege, cinege kismadár, Kiss Áron: Magyar Gyermekjáték gyűjtemény, Forrai Katalin: Jár a baba, Katalinka, Eszterlánc, Éneklő állatok, Éneklő abc. Az alapvető szakirodalom pedig, amiben módszertani tudnivalókat is találhatunk, Forrai Katalin: Ének a bölcsődében, Ének az óvodában című könyve.

-- Ha jól tudom, két oktatófilm készítésében is részt vett, amely a korai anya-gyerek kapcsolatban a kommunikációról és a zenei képességek fejlődéséről szól.

-- Amikor a lányommal gyesen voltam, nagyon sokat énekeltünk, játszottunk. Úgy gondoltam, jó lenne megmutatni az óvónőképzős tanítványaimnak, hogy az a gyerek, akivel játszottak, énekeltek, hogyan folytatja az életét az óvodában. Érdekelt, hogyan reagál a baba az egyes dalokra, mondókákra, énekes játékokra. A lányom egy éves korától három és fél éves koráig tartó időszakot vettük videóra havi rendszerességgel. Sok esetben (amikor a férjem nem volt otthon) a nagyobbik gyermekem, a fiam videózott (aki ma már, hobbiból, a honlapomat szerkeszti). A végeredmény egy több, mint négyórás nyersanyag, amiről valahogy tudomást szerzett dr. Kádár Júlia, az MTA Fejlődéslélektani osztályáról. Barátság szövődött köztünk, és két évig együtt dolgoztunk, a végén pedig két film készült el. Az egyik az „Én is pisze, te is pisze” a másik pedig a „Csip, csip csóka – Ének a családban” címmel.

-- Elérhetők ezek a filmek a nagyközönség számára is vagy „csak” szakmai körökben lehet hozzájutni?

-- Szakmai körökben sok helyen használják, egyetemeken, főiskolákon, módszertani bölcsődékben, óvodákban. Sokszor vittem én is konferenciákra. Ma már azonban egyre nehezebben mutatom meg. Annyira intim, annyira meghitt, nem akarom kiadni.

-- Készült egy kétnyelvű (magyar-angol) tankönyv is a kodályi koncepció szerint.

-- A könyv készítése nagy kihívás, gyönyörű feladat volt. Kiváló véleményt kaptunk róla. Általános iskolásoknak íródott, egy angol-magyar tannyelvű, alapítványi iskola rendelte meg, és szigorúan a kodályi koncepció szerint készült. A könyvben párhuzamos feladatok vannak, egyik oldalon magyar, másik oldalon angol. Ez nem azt jelenti, hogy pl. a Zsipp zsup-pot fordítottuk le, hanem a magyar zenei anyagnak megfelelő dalokat választottunk ki tekintélyes mennyiségű angol gyűjteményből.

-- Merre lehet innen még továbblépni?

-- Számomra továbblépés és nagy öröm, hogy szeptembertől Budapesten a Ringatót a Művészetek Palotája programjai között is meg lehet találni, miközben folyamatosan bővül és erősödik az országos hálózat. A Ringatóra építve ősszel elindítom az óvodás foglalkozásaimat. Fontos feladat még az „énekes” tanfolyam, amit külföldön élő magyarok számára szervezünk. Tervben van néhány kiadvány (cd, dvd) elkészítése, ezeket segédanyagként használhatják majd a kisgyermekkori zenei neveléshez a szülők és a szakemberek is. S ha marad időm, energiám, folytatni szeretném a könyvírást, ami ezúttal nem kifejezetten tankönyv lesz.

-- Köszönöm a beszélgetést!



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Középpontban a közösség

Zana Anita

Beszélgetés Musitzné Pál Renátával, aki korábban látássérülten is önkéntes munkát végzett.

2024.3.4.   


Lassan minden a helyére kerül

Zana Anita

Beszélgetés Horenka Erika látássérült írónővel.

2024.2.25.  1   


„A világ változik, a vers örök”

Zana Anita

Riportalanyunk, Zajcsek Norbert, a látássérültekből álló amatőr színtársulat, a Varázsszínpad, tagja volt hét éven át. Az Egyesület rendezvényein általában szavalni szokott.

2024.2.8.   


„A helyemen vagyok”

Zana Anita

Interjú Kovácsné Mendler Annamáriával, aki klienskoordinátorként dolgozik, s mindezt fehérbottal teszi.

2024.2.2.   


Én ilyen vagyok

Póda Erzsébet

Az tegnap.ma irodalmi díj egyikét az idén Nagy Erika, a Szlovákiai Magyar Írók Társaság titkára kapta. Ez alkalommal készítettünk vele egy villáminterjút.

2023.12.6.   


Soha nem szabad feladni!

Póda Erzsébet

Villáminterjú a világhírű magyar vadásszal, vadászíróval, természetvédővel, Hídvégi Bélával, aki több rangos díjat elnyert már tevékenysége elismeréseként.

2023.9.28.   


Katona vagyok!

Póda Erzsébet

Beszélgetés a francia idegenlégióban szolgált Maquet Ludovic-kal, akinek nemsokára megjelenik a légiós éveiről szóló könyve.

2023.7.27.  9   


Sosem unatkozom

Zana Anita

Beszélgetés Vígh Erikával, Vígh Éva lányával, aki a Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének egyik meghatározó alakja volt.

2023.3.5.   


Krónikus bőrbetegség és a stressz

Vona Ildikó

Beszélgetés dr. Szalai Zsuzsanna gyermekbőrgyógyásszal a különböző bőrbetegségek gyógyításáról.

2023.2.21.   


Az önkéntességtől az elnöki székig

Zana Anita

Villáminterjú a Pro Caritate díjas Pestiné Pető Máriával.

2023.1.31.   


Az iskolán túl

Kucsora Zsolt

Beszélgetés a tardoskeddi Benkő Timea pedagógus-íróval.

2022.10.19.   


Kapcsolatok hálójában

Zana Anita

Beszélgetés a Szolnokon élő Baranyi Miks Máriával, aki látássérültként dolgozik a könyvtáros szakmában.

2022.10.2.