Segíteni másoknak
Villáminterjú Erdős Viktor Imrével, szeptemberi szolnoki fellépése kapcsán.
A Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete szeptember 20-án 17 órától gálaműsort szervez az Egyesület fennállásának 20. évfordulója alkalmából Szolnokon, az Aba-Novák Agóra Kulturális Központban.
A fellépők között ott lesz Erdős Viktor Imre is, aki az egyesület tagja és munkatársa, valamint diplomás hegedűművész. Emellett férj és családapa.
Hogyan fogadtad az egyesület felkérését?
Természetesen rögtön igent mondtam, hiszen sorstársaimnak igyekszem ott segíteni, ahol tudok. Ha egy fellépéssel, akkor azzal. Az egyesület fennállásának huszadik évfordulója alkalmából szervezett gála pedig számomra is egy jeles nap.
Dédnagyapád, Kerekes Géza az Egyesület elődszervezetének első titkára volt. Mit jelent ez számodra?
Fontosnak tartom kiemelni, hogy Szolnokon, illetve a vármegyében már hetven éve működik látássérültek érdekvédelmi szervezete. Tudom, hogy dédnagyapámat sokan tisztelték és szerették, és a halála után hosszú évekkel is jószívvel emlékeznek rá. Sajnos én már nem sokszor találkozhattam vele életében, és így a kapcsolatunk sem válhatott szorossá.
Ennek ellenére te is az Egyesület egyik oszlopos tagja és lelkiismeretes munkatársa vagy. Mióta dolgozol az Egyesületnél?
2018 májusától 2018 decemberéig egy pályázat révén kerültem az egyesület alkalmazásába. Majd 2019-től kerültem az egyesület által fenntartott JNSZMVAKOK Elemi Rehabilitációs Központba, mint informatika- és okostelefon-oktató. Nagyon szeretem az informatikát, folyamatosan képezem is magam ezen a területen. Azon dolgozom, hogy a lehető legjobban tudjak segíteni a látássérült embereknek. Sok speciális funkciót tesztelek az okostelefonon és a számítógépen egyaránt, hogy még jobban tudjak segíteni a sorstársaimnak.
Januárban indult az Egyesület új szolgáltatása IT doki néven. Mit kell erről tudni?
Hiszek abban, hogy egy látássérült is kényelmesen, hiánytalanul részesülhet a számítástechnikai, telekommunikációs eszközei szoftveres karbantartásában, szervizelésében, hibaelhárításában vagy azok újratelepítésében és beüzemelésében. Fontos szempont volt, hogy olyan szolgáltatást hozzunk létre, ahol sorstársként sem a kommunikáció, sem a látássérült specifikus szoftverek (a képernyőolvasó és a nagyító szoftverek) ismerete, beállítása nem jelent gondot. Hiszem, hogy az „egészséges”, gyors eszköz mindig készen áll és stabil működéssel hálálja meg a rendszeres törődést. Mindig azt szoktam mondani, hogy ezeket az eszközöket kívülről és belülről is kell ápolni. Az egyesület IT doki szolgáltatása fizetős szolgáltatás, amely a piacon fellelhető szolgáltatási díjakhoz képest kedvezőbb árú. Emellett én a speciális szoftverek („vakos és gyengénlátós”) ismeretével is rendelkezem, ezáltal jobban tudok segíteni a látássérült embereknek, mint egy átlag számítógép-szerelő.
Visszatérve a fellépéshez: mennyit tudsz mostanában foglalkozni a zenével?
Mostanság nem túl sok időm jut a zenére, a gyakorlásra, mivel a kisfiam bölcsődéjében nyári szünet volt, a feleségem pedig most lábadozik egy operáció után. Szerencsére ebben az időszakban támaszkodhatunk a nagyszülők segítségére is. De természetesen már készülök a szeptemberi fellépésre.
Fiatal apuka és férj vagy. Milyen terveid vannak?
Kisfiunk szeptembertől kezdi az óvodát, szeretnénk szépen felnevelni őt, karcagi házunkon mindig újítunk valamit. A munkában is jól érzem magam, de szeretnék benne fejlődni. A későbbiekben szívesen lennék akár siketvak személyek informatikai segítője is. Emellett nyitott vagyok akár más területen történő fejlődésre is. Alapvetően boldog vagyok, és az életcélom sem változott, ami az, hogy segíthessek másoknak.
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Fiatalos lendülettel
Villáminterjú Sápszki Attilával, a Kolimusical Színpad társulatvezetőjével.
2024.9.18.
Hallhatóvá a nem láthatót
Élmények az audionarráció segítségével – villáminterjú Őszi Anna Máriával.
2024.9.17.
Közösségért közösen
Interjú Molnár Lajos Milánnal, az Aba-Novák Kulturális Központ igazgatójával.
2024.8.22.
Középpontban a közösség
Beszélgetés Musitzné Pál Renátával, aki korábban látássérülten is önkéntes munkát végzett.
2024.3.4.
„A világ változik, a vers örök”
Riportalanyunk, Zajcsek Norbert, a látássérültekből álló amatőr színtársulat, a Varázsszínpad, tagja volt hét éven át. Az Egyesület rendezvényein általában szavalni szokott.
2024.2.8.
„A helyemen vagyok”
Interjú Kovácsné Mendler Annamáriával, aki klienskoordinátorként dolgozik, s mindezt fehérbottal teszi.
2024.2.2.
Én ilyen vagyok
Az tegnap.ma irodalmi díj egyikét az idén Nagy Erika, a Szlovákiai Magyar Írók Társaság titkára kapta. Ez alkalommal készítettünk vele egy villáminterjút.
2023.12.6.
Soha nem szabad feladni!
Villáminterjú a világhírű magyar vadásszal, vadászíróval, természetvédővel, Hídvégi Bélával, aki több rangos díjat elnyert már tevékenysége elismeréseként.
2023.9.28.
Katona vagyok!
Beszélgetés a francia idegenlégióban szolgált Maquet Ludovic-kal, akinek nemsokára megjelenik a légiós éveiről szóló könyve.
2023.7.27. 9
Sosem unatkozom
Beszélgetés Vígh Erikával, Vígh Éva lányával, aki a Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének egyik meghatározó alakja volt.
2023.3.5.