Tudatalattink hatalma

Póda Erzsébet  2007.10.2. 12:42

Beszélgetés dr.Gaspar Alica pszichiáterrel a reinkarnációs hipnózisról.

Dr. Gaspar Alica rendhagyó pszichiáter, nyitott az új és szokatlan módszerek felé -- mint amilyen például a reinkarnációs hipnózis vagy a reiki. Nála a kezelés egész másként zajlik, mint a hasonló intézményekben. Mintha egy más világba csöppenne az ember. Hangulatos, ízlésesen berendezett rendelője cseppet sem hasonlít az orvosi ambulanciákhoz. Viszont módszere hatékonyságáról árulkodik a sok-sok gyógyult páciens, akik szinte megújultan térnek vissza az életbe.

-- Hogyan került kapcsolatba a reinkarnációs hipnózissal való gyógyítás lehetőségével?

-- Az orvosi egyetemen tanultunk ugyan a hipnózisról, de oktatóink nem igazán foglalkoztak a témával komolyan. Azt mondták: lehet, hogy van ilyen, de lehet, hogy nincs is. Ködösítették az egész témakört. Annyit tanultunk csupán, hogy a hipnózis nem más, mint kommunikáció a tudatalattival. Megtanultuk a technikáját, amit egyébként bárki megtanulhat, hiszen könyvek is megjelentek erről. Nekem már az egyetemen felkeltette az érdeklődésemet, milyen módon lehet a tudatalattival kommunikálni, és éveken át kerestem, kutattam az információk, lehetőségek után. Így akadtam rá erre a módszerre. Amerikában vagy Japánban ez rég elterjedt gyógymód.

-- Tehát mi is az a hipnózis?

-- Bármennyire is félrevezető a hipnózis meghatározása, semmi köze az álomhoz. Az ember nagyon is éber állapotban van, be van kapcsolva a tudatalattija is. Azaz, ami tudati állapotban nincs jelen, de hipnózis alatt előhívható. Olyan dolgokra világítunk rá, melyek bennünk vannak, de nem tudjuk, hogy bennünk vannak. Jung hasonlatával élnék: a tudatos és a tudatalatti olyan, mint egy beláthatatlan sötét tér, amelyben egy nagyon vékony fénycsóva látható. A sötét rész a tudatalatti, az a pici fényes rész a tudatos. A tudatalattiban hatalmas anyagot hordozunk: megélt érzéseket és élményeket.

-- Miben különbözik a regresssziós és a reinkarnációs hipnózis?

-- A technika ugyanaz. A regressziós hipnózisban azonban csak a gyerekkorig megyünk vissza, a reinkarnációs hipnózisban viszont ennél is tovább: visszamegyünk a méhen belül töltött időre, amikor még nem születtünk meg, még tovább, amikor már nem élünk és még nem élünk, és az előző élet(ek)be. Soha nem lehet előre tudni, hol kötünk ki -- időben. Nem igazán lehet a menetet irányítani, nem is szándékom, mert a kezelés alatt annak kell előbukkannia, ami kikívánkozik az emberből. Van, hogy eljutunk a létközig (bardo), mikor nincs testünk csak szellemünk, már nem élünk, de még nem születtünk meg, készülődünk a mostani életünkre. Ez egy olyan állapot mikor megtervezzük a következő életünket, a szellemi vezetőnk segítségével. Azt, hova születünk, milyen lesz a nemünk, kire fogunk hasonlítani. Kiválasztjuk a szüleinket, a csillagjegyünket, és megtervezzük azokat a körülményeket, amelyek biztosítják, hogy teljesítsük a következő életünk karmáját, hogy a következő életünkben előbbre jussunk azáltal, hogy egy bizonyos életfeladatot teljesítsünk. Ehhez viszont meg kell terveznünk a körülményeket.

-- Mondana néhány példát?

-- Egy víztől betegesen rettegő kliensemnek úgy sikerült megszabadulnia a fóbiájától, hogy rájött, előző életében megharapta a cápa. Egy másik kliens szintén irózott a víztől: kiderült, hogy a középkorban boszorkánynak kiáltották ki, megkötözték, koporsóba tették, súlyokat raktak, és a tengerbe dobták, úgy lelte halálát. Volt, aki komoly problémákkal küszködött, míg ki nem derítettük, hogy valamelyik előző életében élve eltemették. Gyakori például a családok reinkarnációja: egy-egy embercsoport újra egy családba születik meg, a szerepek viszont felcserélődhetnek. Vannak éber állapotban „beugró” életjelenetek, úgynevezett flesh-back képek, amelyek tehát tudatos, éber állapotban jelentkeznek, és valamely előző életünkből származnak. Valószínűleg a deja vu érzések is erre vezethetők vissza.

-- Miszerint dönt arról, hogy kinek javasolja ezt a kezelési módot?

--Túlnyomórészt megvárom, míg a kliens kéri a hipnózist. Ha viszont nem tud erről a módszerről, és jónak látom a metódus alkalmazását, tájékoztatom a lehetőségekről. A döntés mindig a páciensé. Alapvető viszont, hogy maximálisan megbízzon bennem, hiszen ha szorong, fél, tart tőlem, akkor nincs sok értelme belekezdeni, sikertelen lesz a kezelés.

-- Minden esetben visszaemlékszik a kliens a reinkarnációs hipnózis alatt előkerülő élményre? Rögtön az első „kezelés” után megszűnnek a szorongások, panaszok?

-- Az élmény megmarad. Ugyanis poszthipnotikus parancsot adok, hogy emlékezzen vissza mindarra, amit látott. A kiderült eseményt viszont ventilálni kell, beszélni kell róla, elemezni kell. Ha a kliens megérti és elfogadja az összefüggéseket, tényként fogadja el a reinkarnáció lehetőségét, és akceptálja azt is, hogy ez volt a legjobb módszer arra, hogy a panaszai megszűnjenek, akkor sokkal hamarabb elérhető a teljes gyógyulás.

-- Mennyire foglalkoznak komolyan ezzel a gyógyítási lehetőséggel a pszichiáterek?

-- A fiatal kollégák számára egyáltalán nem szokatlan vagy komolytalan ez a gyógymód. Az idősebbek között azonban sokan vannak, aki nevetségesnek tartják. Mások elismerik, hogy hatékony, csak nem vállalják fel a véleményüket, mivel a biológiailag orientált pszichiáterek, azaz a „szakma”, mélységesen lenézi e metódust, tudománytalannak tartja. Viszont a reinkarnációs hipnózis a valóságban nagyon is működik, és lehet vele gyógyítani -- s ez a lényeg! A pszichiáterek többsége valószínűleg fél a módszertől, mivel nem ismeri. Számukra talán egyszerűbb gyógyszert adni a betegnek, mint belegondolni az élet dolgaiba, felfedezni és megérteni az összefüggéseket. Az emberek egyébként sem szeretik tudomásul venni, hogy az elkövetett tetteinkért saját magunknak kell vállalnunk a felelősséget, és viselni ennek a terhét. Inkább másra hárítanak, vagy az orvosságtól várják a megoldást.

-- Tehát nem kimondottan publikus ezekről a jelenségekről beszélni mifelénk.

-- Ha szakmai körökben megemlítem, hogy ezzel is gyógyítok, általában megmosolyognak, mondván: nem tudományos. Én pedig azokat mosolygom meg, akik így tartják. Ha megkérdeznek, hiszek-e ebben a módszerben, és abban, hogy például körülöttünk különböző lények vannak, akik segítenek nekünk, csak kérni kell, akkor én azt válaszolom: én nem hiszem, én tudom, hogy ez így működik!

-- Kipróbálta ezt a módszert saját magán is?

-- Kíváncsi és kísérletező típus lévén már alkalmaztam magamon auto-reinkarnációs hipnózist, és eljutottam egészen a bardo állapotig. Azt tapasztaltam, hogy attól szebb és boldogabb érzés nincs a világon. Tömény szeretet áradását, fénylényeket érzékeltem, akik csak rám figyeltek, és érzékeltették, hogy fontos vagyok, hogy meg kell még születnem, s hogy még dolgom van. A földi életben hiába keressük, kutatjuk ezt az érzést, nem találjuk. Viszont, aki ezt megéli, soha többé nem fél a haláltól. A bűneinkkel el kell számolnunk, de az se úgy működik, hogy egy ítélőszék elé állunk, hanem a meghalt léleknek át kell éreznie mindazt a fájdalmat, amit másoknak okozott. Ebből kell aztán levonni a tanulságot, s megtervezni az új életünket. Amikor az ember reinkarnációs ciklusa véget ér, a nirvána következik, már nem szükséges újra megszületnie, de vállalhatja az újjászületést, hogy segítsen az embereken, lendítsen az emberiség fejlődésén.

-- Ha valaki azzal a kéréssel keresné fel, hogy szeretné megtudni, milyen volt az előző élete, mit mondana neki?

-- Nem az a lényeg és nem is fontos, hogy mindenáron megtudjuk, milyen életet éltünk előzőleg. Hanem az, hogy amikor már más segítség nincs, alkalmazzuk e módszert. Mert lehet, hogy van, aki látomásokkal küszködik, elmebetegnek hiszik, ezért pszichiáterhez fordul, begyógyszerezik, amitől azután eltompul. Pedig más gyógymód is létezik, amelynek mellékhatásai sincsenek, mégis rendkívül eredményes.

-- Köszönöm a beszélgetést!

Hozzászólások

@

Küldés