Visszaszorulóban a magyar nyelv

Földes V. Katalin  2010.10.21. 5:33

Interjú Lampl Zsuzsanna szociológussal.

Vannak olyan szlovákiai magyar családok, ahol ma már otthon sem kizárólag magyarul beszélgetnek egymás között. Itt a Felvidéken legkevésbé a hivatalokban szólalunk meg magyarul, s egyre többen vannak, akik a szomszéddal is inkább szlovákul társalognak.

Lampl Zsuzsanna szociológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a nyitrai Közép-Európai Tanulmányok Karának munkatársa a nyelvhasználatról és a nyelvhasználathoz való viszony alakulásáról adott elő a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala hétvégi komáromi konferenciáján.

A szociológusnő az elmúlt években több olyan közvélemény-kutatás elkészítésében is részt vett, amely a szlovákiai magyarok nyelvhasználatát térképezte fel. Az előadásában elhangzottakról kérdeztük őt.

– Kiket érintett az önök felmérése?

– Dél-Szlovákiában vizsgáltuk a magyar és a szlovák nyelv használatát. Olyan adatokat gyűjtöttünk össze, amelyek a magyar és szlovák emberekre egyaránt vonatkoznak. Ugyanazokat a jelenségeket vizsgáltuk a nyelvhasználat különböző területein. A nyelvhasználatnak két fő területe a családi és a nyilvános kommunikáció. A családi kommunikáció esetében a gyerekkori család és a felnőttkorban alapított család nyelvhasználatát vizsgáltuk.
A nyilvános kommunikáció közé tartozik az iskolai, a munkahelyi nyelvhasználat, de olyan területek is, amelyeket nem mindennap veszünk igénybe. Ide tartozik a hivatali nyelvhasználat, vagy például az, hogy milyen nyelven beszélünk a kórházban. A legutolsó területe a nyilvános nyelvhasználatnak pedig a bolti, valamint a szomszéddal folytatott beszélgetés.
A felmérés adatai azt mutatják, hogy az elmúlt időszakban szinte mindegyik területen csökkent a magyar nyelvhasználat, míg a szlovák nyelvhasználat növekedett. A magyar nyelv Dél-Szlovákiában valójában nem teret hódít, hanem visszahúzódik. Mindemellett pedig a szlovák nyelv térhódítása figyelhető meg. Ezt nem mi, kutatók mondjuk, hanem a Dél-Szlovákiában élő szlovák és magyar megkérdezettek válaszaiból derült ki egy reprezentatív felmérés alapján.

– Mikor végezték a felmérést? Hatással lehetett az eredményekre az elmúlt kormányzat magyarokhoz való viszonya?

– Konkrétan ezt a felmérés 2007-ben, szlovák kollégákkal közösen végeztük. De a többi adat is hasonló eredményeket mutat, hiszen ezzel a kérdéskörrel folyton foglalkozunk.
A lakossági nyelvhasználat felmérésekor nem lehet egyértelműen kimutatni az éppen uralkodó politikai hangulat hatását, mivel a nyelvhasználatot nagyon sok minden befolyásolja. Egy pokróchoz tudnám hasonlítani. A pokrócnak is van két vége, egyik végén találjuk a törvényeket, amelyek meghatározzák, hogy meddig húzódhatunk. A másik vége tulajdonképpen az, hogy milyen az egyén anyanyelvhez való viszonya. Hiába van nagy pokrócom, ha nem nyújtózkodom ki alatta.
A magyar nyelv használatának visszaesését természetesen befolyásolják a nem megfelelő törvények, de természetesen sok minden más is. Létezik társadalmi és egyéni felelőssége egyaránt. Hiába születne meg egy jó törvény, ha nem fogunk élni vele.

– Mely közegben élvez a magyar nyelv napjainkban prioritást?

– A magyaroknál elsősorban a családi nyelvhasználatban élvez prioritást, de nézzünk egy példát! Adataink szerint a megkérdezettek 87 százaléka homogén magyar házasságban él, 13 százaléka pedig szlovák-magyar vegyes házasságban. A logikus az lenne, ha a 87 százalék esetében a családi kommunikációban a magyar nyelvhasználat dominálna. Ehelyett viszont azt látjuk, hogy körülbelül 71-73 százalékig terjed a domináns magyar nyelvhasználat családon belül, vagyis a homogén magyar házasságok egy részében szlovákul is beszélnek, ami eléggé nonszensz. S úgy látom, hogy egyre több ilyen eset lesz.
Ennek okait a dél-szlovákiai lakosság etnikai struktúrájának a változásában is kereshetjük. Változik olyan dolgok következtében is, mint például a bevándorlás, a szlovákok bevándorlása ezekre a területekre. Felmérések bizonyítják, hogy ez is az egyik tényező, amely befolyásolja a magyar nyelv térvesztését.

– Hol jelentkezik legkevésbé a magyar nyelv használata?

– Legkevésbé a hivatali nyelvhasználatban jelentkezik, ez az a terület, ahol leginkább érvényesül a törvények okozta visszahúzódás. De ami érdekes, hogy az üzletekben vagy például a szomszédokkal való beszélgetés során is kevesebb ma már a magyarul beszélők aránya, mint volt például 2001-ben. Annak ellenére, hogy a szomszéddal való beszélgetés egy informális terület.

– Mivel magyarázható, hogy ott sem használjuk a magyar nyelvet, ahol lehetne?

– A félelem, az önbizalomhiány is benne van, de úgy gondolom, hogy létezik a lakosság homogenizálására történő törekvés, mivel a hatalomnak jobb a homogén néptömeg. A homogén társadalmat könnyebb befolyásolni, manipulálni. Mindezt azokkal az emberekkel lehet megtenni, akiket a szakirodalom úgy hív, hogy kívülről irányított emberek, akik úsznak az árral. Ez a viselkedés a magyaroknál több területen előfordul.
Vegyük például az iskolaválasztást. Gyakori a homogén magyar házasságok esetében is, hogy szlovák iskolába íratják a gyereket, mert bedőlnek annak az érvnek, hogy a gyerek jobban fog érvényesülni. Amire nincs sehol semmi bizonyíték. Sőt, vizsgáltuk a magyar illetve szlovák alapiskolába járó magyarok szlovák nyelvtudását, s a szlovák alapiskolába járók közül minden tizedik adta azt a választ, hogy csak részben tud szlovákul. Természetesen többen válaszolták közülük, hogy tudnak szlovákul, de nem az lett az eredmény, hogy a szlovák alapiskolába járók mind tökéletesen beszélik a szlovák nyelvet. Az pedig, hogy jobban érvényesül, fantazmagória, ugyanis az érvényesülésnek a nyelvtudás csak az egyik alapfeltétele.

Írásunk a www.bumm.sk cikke alapján készült.

Hozzászólások

@

Küldés