Családon belüli erőszak

Molnár Miriam 2007.11.6. 13:59

Két hete látogatónk volt: egy fiatal nő Macedóniából.

Az egyik története így szólt: „Édesanyámmal, akinek sajnos meg kellett operálni a térdét, pont a kórházban voltam, amikor az egyik arra járó nővér azt kérdezte, nem tudok-e olaszul vagy angolul. Kiderült, hogy egy pácienst hoztak be, aki nem tud macedónul, se más volt jugoszláv nyelven. Én tudok angolul, követtem tehát a nővért. A rendelőben egy nem akárhogyan összevert olasz nőt találtam. Elmesélte, nem először verte őt meg macedón férje, de most először úgy, hogy kórházba kellett szállítani. Az orvos elmondta a nőnek, hogy nem kell visszamennie férjéhez, vannak menedékhelyek, ahová ideiglenesen beköltözhet, kap anyagi és más segítséget is, és férjétől is megvédik, ha az esetleg keresné, zaklatná. A nő viszont elutasította az ajánlatot. Mikor Olaszországban éltek, férje akkor is verte és ő vissza akar menni hozzá, mondta.”

Személyesen ismerek egy nőt, akit részeges férje rendszeresen vert, és akinek a saját anyja azt mondta, amikor nála keresett menedéket, hogy menjen csak szépen haza, mert mit szólnak majd a szomszédok, hogy az ő lánya el akar válni... A nő szerencsére mégis elvált.

Egy másik asszonyt is ismerek, aki a részeges fiától szenved már évtizedek óta. A fia minden pénzét elveszi, értékesebb tárgyait ellopja és eladja, a pénzt elissza. Az anyja házának szegényes berendezését rendszeresen megrongálja, ha nem talál készpénzt, és családja minden tagját megveri.

Ugye ismerősek ezek a történetek? Ugye a kedves olvasó környezetében is élnek ilyen nők, asszonyok?

A fent említett három eset közös nevezője, az erőszakos férfiakon túl az is, hogy kis, néhány száz lelket számláló falukban játszódnak/játszódtak le. Az egész falu tudott, vagy még most is tud arról, hogy egy (vagy több) embert egy másik fizikailag bántalmaz, és lelkileg terrorizál. (Mert minden nap attól rettegni, megint mi lesz, ha megjelenik az erőszakos férj vagy fiú, éveken, évtizedeken át, terror a javából).

Nem értem: hogy lehetséges ez? A többi nő hogy engedheti, hogy szomszédasszonyukat verjék? A többi, nem erőszakos, rendes férfi hogy nézheti el, hogy nőket és gyerekeket bántalmaz valaki a közelükben?

Milyen társadalomban, milyen civilizációban élünk, hogy az ilyesmi még mindig megtörténhet?

Milyen társadalom az, ahol tettlegességnek kell megtörténnie ahhoz, hogy a rendőrség cselekedhessen – a szóbeli fenyegetőzés nem elég? Milyen társadalom az, ahol a rendőrök az erőszakos férj/férfi oldalán állnak és nem a bántalmazott, gyengébb, oldalán? Ahol a nemi erőszak áldozatát okolják amiatt, ami vele történt és nem az elkövetőt ítélik el?

Kedves olvasó, ha Ön ismer olyan nőt, gyereket vagy férfit (mert ritkán ugyan, de ez is előfordul), akit bárki fizikailag vagy bármilyen más módon bántalmaz, ne tartsa meg az információt magának! Mondja el mindenkinek, akit ismer! Szégyenítse meg azt az embert, aki embertelen módon viselkedik! Ajánlja fel segítségét a bántalmazott személynek! Tudakolja meg, hová fordulhat intézményi segítségért!

Az ilyen csapdahelyzetből nagyon nehéz egyedül kitörni, főleg több gyermekkel. Segítséget kell nyújtani azoknak, akik kilátástalannak tartják helyzetüket, és/vagy szégyenérzetük miatt nem mernek egyedül változtatni!

Ha csak egy életet teszünk jobbá, esetleg mentünk meg, példánkat mások is követni fogják és lehetséges, hogy gyermekeink társadalma már nem lesz olyan, amely eltűri a családon, társadalmon belüli erőszakot.