Gyertyák csendes pislákolása
Amikor október elején, betoppantam az egyik áruházba, gyökeret vert a lábam. Nem láttam semmi borzalmat, még csak meghökkentőt sem, mégis…
…arra gondoltam, hogy mi történik a világgal? Miért kell október elején úgy kinézni az üzleteknek, mintha másnap karácsony lenne? Szerintem elveszítette a varázsát az adventi készülődés. Advent, a karácsonyi ünnepekre való előkészület ideje, az Úr kegyelemhozó eljövetelére való felkészülés időszaka. Ilyenkor, és nem korábban, a karácsonyi hangulat egyre jobban megérint minket, a települések is csodálatosan ki vannak világítva, a főtereken hatalmas karácsonyfák pompáznak, az árusok is árulják már a vásáron az ilyenkor szokásos portékáikat.
Hogy miről szól ma a karácsony? Beszéljen helyettem az utca embere. Ahány ember, annyi vélemény.
Mária:
„Édesanyámnak öt testvére volt, és az édesanyjuk egyedül nevelte őket. Nagyon szegények voltak, még karácsonyfájuk sem volt. A bátyja és ő voltak a legidősebbek, ezért gyakran megtörtént, hogy pótszülőként viselkedtek. Szenteste lefektették a kistestvéreiket, majd elmentek a környék összes fenyőárusához, mindegyiktől kértek a lehullott fenyőágból. A legtöbbjük adott nekik, majd hazavitték a becses portékát, és feldíszítették a partvis nyelét. Ez lett a karácsonyfa. Találtak otthon gyertyákat, igaz majdnem csonkig égtek, de ki bánta azt? Diót, mogyorót, saját maguk készítette szaloncukrot ezüstpapírba göngyölték, és feltették erre a saját gyártmányú karácsonyfára. Meggyújtották a gyertyákat, s felkeltették a kistestvéreket. Soha olyan boldog karácsonyuk nem volt! Mindig ez jut az eszembe, mikor látom, hogy emberek minden pénzüket ajándékra költik, és közben dühöngnek, mennyi pénzbe kerül az ünnep. Kár, hogy mint minden, a szeretet is üzletté vált. Szerintem a kevesebb több lenne. És szebb! Boldog karácsonyt!”
Péter:
„A karácsony csodálatos, de van olyan is, hogy nem. Gyerekkoromban nem szerettem, mert csak azt láttam, hogy egész évben veszekszenek az emberek majd három napig igyekeznek szeretni egymást. Évek teltek-múltak, felnőttem, gyerekeim lettek. Azóta szeretem a karácsonyt, mert nekik örömet szerezhetek. Nem nagy, hanem kedves ajándékkal. És nálunk tényleg a szeretetről szól a karácsony, s ami a lényeg: nálunk egész évben karácsony van!”
Erzsébet:
„Nálunk nem a giccsekről szól a karácsony, hanem a hagyományokról. Nem szól a vásárlási lázról, de szól a szeretetben készített ajándékokról. Nem szól a legdivatosabb kulináris élvezetekről, de szól a halászléről és a mákos gubáról, melyet már a nagyszüleim is ettek. Nem szól a harsány fényekről, de szól a gyertyák csendes pislákolásáról. Nem szól rohanásról, veszekedésről, de szól örömteli együttlétről. Szeretem a karácsonyt! ”
Hozzászólások
Kapcsolódó cikkek
Felejthetetlen ajándék
Már több napja töröm a fejem azon, van-e nekem felejthetetlen ajándékom?
2009.12.18.
Az igazi stafírung
Felejthetetlen karácsonyi ajándékaim egyikére nagyon gyakran visszaemlékezem.
2009.12.9.
Ajándékozz okosan!
Szeretek fogadalmat tenni a ropogós malacsült felett pezsgővel a kezemben.
2009.12.7.
Mit akar a gyerek karácsonyra?
Kíváncsi voltam, hogy a gyerekek hogyan vélekednek manapság a karácsonyi ajándékokról.
2009.12.4. 2
A rovat további cikkei
Praktikus ajándék
Milyen jó New York-nak! Még el sem múlt Hálaadás Napja, máris kopogtat a Karácsony.
2009.12.1. 1