Pánik az oviban
Ma mesélte a húgom, hogyan kísért a madárinfluenza árnyéka szép hazánkban.
Szürke hétköznapon, munkaidő után, az anyuka kinyitotta kisfia ruhásszekrénye ajtaját az óvodában: s egy madártoll esett a földre. Az anyuka még nem gondolt semmi rosszra, csak kislánya válasza keltette fel figyelmét, amikor is arra a kérdésre válaszolt, hogy honnan van a madártoll.
-- Hát játszottunk vele.
-- Mivel, a tollacskával?
-- Igen, a számba is vettem, és közben a madárkával játszottunk.
Az édesanyának több sem kellett, fejében csörömpölni kezdett a vészcsengő. Ugyan milyen madár az, amelyik szívesen viseli az ovisok közeledését?!
Illedelmesen megkérdezte, hátha a tanító néni tud valamit a dologról.
Sajna, nem tudott semmit, mivel délelőtt történt az eset és akkor még a délelőttös kolléganő felügyelte a gyermekeket.
Következő elérhető információforrás az igazgatónő volt. Közben az édesanya, aki azon kevesek közé tartozik, akik rendelkeznek azzal az útmutatással, mely pontról-pontra leírja mi a teendő, ha döglődő madárral futunk össze napjainkban, áttanulmányozta az infókat, és dióhéjban tolmácsolta az igazgatónőnek.
Ő az eltelt idő alatt az óvó nénik kis csapatával végigfésülte az oviudvar zegét-zugát, de sem szédült, sem lusta kismadarat nem talált.
Otthon a gyerkőcöket újból kérdőre vonták. Persze az eset addigra megszépült, mivel elbeszélésük alapján a madárka végül elrepült.
Történt mindez Bálint napján, amikor is néphitünk szerint madárkáink pont ezen a napon választják meg társukat, párjukat. Jó hitben, jó reményben higgyük azt, hogy főhősünk, a madárka csak a párválasztásba fáradt bele...
Foto: Mihály Krisztián
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Mit (nem) tanult a nagyi az iskolában
Unokaöcsém, Balázs augusztus utolsó napján lett hatéves. Kiskora óta gyűjtöm a mondásait. Íme, a legújabbak:
2009.11.12.
Fekete leves Balázs-módra
Unokaöcsém, Balázs ötéves múlt. Pici kora óta gyűjtöm a mondásait. Még mindig hallok tőle olyan kifejezéseket, amelyeken jókat derülök.
2009.3.31.
Nem a Jézuska hozta
Unokaöcsém, Balázs, ötéves múlt. Pici korától gyűjtöm a mondásait. Íme, a legfrissebbek:
2008.12.29.
Néni az a bácsi?
A gyerekszáj ellen nincs orvosság. Még szerencse. Néha tudnak olyat mondani, amitől le kell, hogy üljünk, különben…
2008.12.3.
A pók
Az utóbbi napok nagyon szép őszi időjárása többször az udvarra csábított bennünket.
2008.10.28.
„Aúúú, hol?”
Mindkét gyermekünk nagyon bújós, igényli a testi közelséget, a simogatást, a puszikat.
2008.10.17.
A kétévesek bölcsessége
Azt mondják a hozzáértő emberek, hogy a gyerekeket leginkább példamutatással lehet nevelni.
2008.8.17. 2
Hol terem a kompót?
Balázs a napokban egy csomag savanyú cukorkát választott magának az üzletben.
2008.2.9.