Klímaváltozás és hősziget-effektus


  2019.6.17. 22:00

Miért van egyre nagyobb hőség a városokban?

A Föld 7,4 milliárd lakosságának több mint fele városokban él. Megdöbbentő az adat, egyrészt mert jelenleg a szárazföldek felszínének mindössze 3%-át teszik ki a városok, másrészt mert alig több mint száz évvel ezelőtt ez az arány még csak 15% volt. Elsőre azt gondolnánk, hogy a változást csak a fejlett országokban zajló folyamatok idézték elő, pedig a Világbank becslése szerint az urbanizáció üteme az alacsony és közepes fejlettségi szintű országokban négyszer olyan gyors, mint a gazdaságilag élen járó államokban.


Az urbanizáció megállíthatatlannak tűnik, de mi történik, ha ehhez a napjainkban oly sokszor hallatott klímaváltozás és a városokban már jól ismert jelenség, az ún. hősziget-effektus hatásai is társulnak? A válasz nem túl biztató: nagyvárosaink hőmérséklete akár 10 °C-fokkal is emelkedhet.

Az urbanizáció környezetterhelő hatása mindenki számára ismert. A környezeti károk csökkentése érdekében a fejlett országok tudatos településfejlesztési stratégiát dolgoznak ki, a városvezetők komoly hulladékgazdálkodási és energiahatékonysági programokat hirdetnek meg, de maga a folyamat megállíthatatlan. A városok népessége folyamatosan növekszik, az agglomeráció egyre nagyobb területeket kebelez be, aminek következtében csökkennek a mezőgazdasági területek a városok körül, erdők, mezők tűnnek el, helyettük utak, lakó- és ipartelepek épülnek. Nem is kell messze mennünk, hiszen nálunk is ez a folyamat játszódott le az elmúlt 100 évben. Magyarországon az 1900-as években a felnőtt lakosság kétharmada a mezőgazdaságban dolgozott, napjainkra a munkahelyek több mint 40%-a már a százezer főnél népesebb nagyvásárosokban található. A lakosság igyekszik a munkahelyet biztosító városok közelébe költözni, de az ingázás így sem elkerülhető. Bármennyire is próbálunk vigyázni környezetünkre, már a mindennapi közlekedés is óriási terhet jelent a városokban. Csak Magyarországon 3,58 millió autó fut az utakon. (Medián Közvélemény - és Piackutató Intézet 2018).


Minden újabb és újabb négyzetméter zöld terület beépítése terheli a környezetet. A növények, fák tisztítják a levegőt, pozitív hatással vannak a környezetre, de nemcsak a közvetlen hiányuk okoz problémát, hanem a zöld területek beépítése is: talán kevesen tudják, hogy az épített környezet milyen komoly negatív befolyással bír településeink klímájára, hőmérsékletére, így növény- és állatvilágára is.

Köztudott, hogy a városokban sokkal melegebb van, mint a kevésbé sűrűn lakott településeken, vagy éppen a természetben, ezt az ún. hősziget-effektus okozza. A mesterséges építőanyagok hő-visszaverő képessége alacsony, elnyelik a nap által sugárzott hőt, majd azt visszabocsátják a környezetbe – ezáltal további hőmérséklet-emelkedést okozva. Legszemléletesebb példa erre a panel épület, amely a nyári kánikulában beszívja a meleget, tartja, majd még napok múlva is ontja magából. De gondoljunk csak a műkővel lerakott járdára, amely hőségben annyira felmelegszik, hogy akár égési sérüléseket is okozhat, ha mezítláb rálépünk.

Több nagy kutatóintézet is vizsgálja a hősziget effektust, valamint annak rövid és hosszú távú következményeit a különböző méretű és népességű városokban. A Tennessee Egyetem egy tanulmánya szerint a hőszigetek hatása különösen akkor aggasztó, amikor egyébként is meleg a levegő, nincs felhő és nem fúj a szél, a Nap sugarai pedig derékszöghöz közeli helyzetben érik a felszínt. Ez pedig napjainkban – a klímaváltozás hatására – egyre gyakoribb jelenség.


Hogy mi a megoldás?

Minél több természetes anyag a városokban. A zöld, erdős, fás területek nemcsak a széndioxid elnyelésére képesek, hanem nem képeznek hőszigetet, így minden zöld terület gyakorlatilag hűsíti a nagyvárosokat. A másik lehetőség a természetes építőanyagok használata. Jó hír, hogy a természetes, világos mészkövek egyedülállóan kedvező hőtani tulajdonságokkal rendelkeznek. A világos mészkőből készült burkolatok, legyenek azok akár tér- vagy épületburkolatok, a napsugárzás hőjének túlnyomó részét visszaverik, ami azt is jelenti, hogy a hő kánikula idején sem akkumulálódik bennük. Szemben más anyagokkal, a fehér mészkő sohasem válik melegebbé a levegő hőmérsékleténél, így biztosítva kellemes, jól élhető környezetet a szélsőségesen meleg időszakokban is. Nem véletlen, hogy a közterek, sétányok, középületek, lakóházak, üdülők, teraszok, pergolák legkedveltebb burkolatát hagyományosan a világos mészkő jelenti azokban a mediterrán országokban, amelyek a kiváló minőségű, világos, hazai süttői travertin-mészkőhöz hasonló kővagyonnal rendelkeznek.

Az elmúlt 100 évben csak a klímaváltozás hatására 0,6 °C-fokkal emelkedett a Föld átlagos felszíni hőmérséklete, ha ehhez hozzáadódik a hősziget-effektus okozta hőmérséklet-emelkedés, a város népességétől és beépítettségétől függően pár tized foktól egészen 10°C-fokig nőhet egyes városok hőmérséklete. Nem is annyira a távoli jövőben, 2050-ben becslések szerint pedig már 9,8 milliárdan leszünk a Földön, és a lakosság 66%-a városokban és azok agglomerációiban él majd. Nem mindegy, hány fok lesz ezekben a városokban!

Írásunk a Well PR cikke alapján készült.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Természeti jelenségek az iskolában

Darnai Bálint

Rendhagyó és érdekes foglalkozásra került sor a közelmúltban a csallóközcsütörtöki magyar tannyelvű alapiskolában.

2022.11.26.   


Hogyan válasszunk biciklit? Hasznos tippek biciklivásárláshoz

Hogyan válasszunk biciklit? Hasznos tippek kerékpárvásárláshoz!

2022.10.24.   


Kriptoeszközök

Köztudott tény, hogy az online kereskedés bizonyos kockázati szinttel jár.

2022.10.16.   


A fehérbot napja

Sajtóhír

A fehér bot napja alkalmából kulturális rendezvényt szerveztek Szolnokon...

2022.10.13.   


Kamerarendszerek telepítése

PR-cikk

Kamerarendszer telepítése esetén bízzuk profi szakemberekre a nagy volumenű munkát.

2022.9.26.   


Veterán autók a porondon

Darnai Bálint

Újabb veterán-autóstalálkozót szerveztek a közelmúltban Csilizpatason.

2022.9.3.   


Kire bízzuk házi kedvencünket?

Mi legyen a kisállattal, ha nem tudod magaddal vinni a nyaralásra?

2022.8.22.   


Egy csepp egészség

Sajtóhír

Szolnokon ismét sor került az „Egy Csepp Egészség” elnevezésű egészségnevelési, sport és szabadidős családi napra a közelmúltban.

2022.8.18.   


Erdélyi árvák a lovasíjászoknál

Póda Erzsébet

A Csallóközben, a balázsfai Szedres-tanyán, Rőth Imre birodalmában mindig történik valami érdekes.

2022.6.19.   


Három tanács jövedelemszerzésre

Három népszerű módja annak, hogy egy sportoló kiegészítő jövedelemre tegyen szert.

2022.5.31.   


Karitatív optikusok

Zana Anita

Sajtóközlemény egy jótékonysági eseményről.

2022.5.20.   


RepTár-látogatáson

Zana Anita

Interaktív kiállításon vettek részt a látássérültek Szolnokon.

2022.5.17.