Március nyolcadika


Póda Erzsébet  2011.3.8. 6:44

Az utóbbi években vitatott kérdéssé vált, ünnepeljük-e a nőnapot vagy sem?

Egyesek ellenzik, mások pártolják.

Az első csoportba általában azok tartoznak, akik nem igazán tudják, miről is szól ez a nap. Hogy ez nem a múlt iránti nosztalgia, hanem valami más.

A nőmozgalom több évezredes történet. A történelem előtti, ősi társadalmakban még tisztelet és magasztalás övezte a nőt -- az élet hordozóját. Nem vonták kétségbe a nők tudásukat, elismerték őket nőiességükben, tehát szabad emberek voltak. A történelem azonban hallgat a civilizáció hajnalán hosszú ideig létező matriarchátusokról, de nem tagadható le, hogy ez a másfajta világ igenis hosszú ideig létezett. Az idilli időket követő évezredek azonban nem kedveztek a nőknek. Elnyomottak, sőt időnként üldözöttek voltak. A sötét középkor katolikus világában szinte kötelező volt a nőgyűlölet -- holott nők nélkül kihalna az emberiség…

A nők elnyomásával egy időben természetesen megjelent a nők ellenállása is. Már az ókori Görögországban megkezdődött a küzdelem azért, hogy a nők lehetőségeket kapjanak a férfiak irányította társadalomban. Lüzisztrata, az ókori görög nő, más eszközt nem találván a nemi élet megtagadását kezdeményezte a férfiakkal szemben, hogy a háborúknak véget vessenek. A francia forradalom idején a nők a „szabadság, egyenlőség, testvériség” jelszavával vonultak utcára, hogy a nők választójogát követeljék. De több egyéni ellenállásról vagy csoportos női megmozdulásról is akad feljegyzés a történelem noteszában. Csak erről nem tanulunk az iskolában és a történészek sem emlegetik gyakran...

A Nemzetközi Nőnap hagyománya tehát a régmúltban gyökerezik, a nők félreállításának kezdeténél. Viszont csak 1857. március 8-án indult útjára, amikor New Yorkban negyvenezer varrónő sztrájkolt a béregyenlőségért, a munkaidő csökkentéséért, és tiltakozott a rossz munkakörülmények, és az alacsony fizetések ellen. 1914-ben például, miután kétmillió orosz katona esett el a fronton, az orosz nők kenyérért és békéért tüntettek. E napon tehát arra is emlékezünk, hogy a nők mindig is azért küzdöttek, hogy a férfiakkal egyenlő feltételek mellett vállalhassanak részt a társadalomból, hogy egy igazságosabb, háborúk nélküli világban élhessünk. Mindig a béke volt és lesz a céljuk, hiszen ők szülnek gyermekeket, ők az élet világra hozói -- természetüknél fogva nem lehetnek életellenesek!

Mára ugyan bekerült a köztudatba az esélyegyenlőség kifejezés, tehát a politika is elismeri, hogy a nők még korántsem egyenrangú tagjai a társadalomnak. A nők ma már jogokkal rendelkeznek, dolgozhatnak, tanulhatnak, politizálhatnak. Végre szabadok, önállóak és önmaguk lehetnek. De még esetlenül élnek újdonsült lehetőségeikkel, mélyen élnek bennük az ősi tiltások, viselkedési formák. A több ezer évig tartó elnyomás, megalázás és bűntudatkeltés nem múlik el ilyen, történelmileg számolt rövid idő alatt.

Még mindig van mit tenni: hiszen az ENSZ adatai szerint a világon végzett összes munka kétharmadát nők végzik, míg a világ jövedelmének csupán tíz százalékát kapják nők, a világ anyagi javainak pedig 1 (!) százaléka van nők tulajdonában. A világ valamennyi országában a nők és férfiak közötti átlagos béreltérés 20 százalékos (a férfiak javára), de van, ahol eléri a 30 százalékot is. A nők alig vehetnek részt a politikai életben. Minden ötödik nő áldozata a családon belüli erőszaknak, testi vagy lelki terrornak. Az esetek felében a bántalmazás épp az első terhesség idején kezdődik, amikor a nő az új életet hordozza a szíve alatt.

Több éve működik az Unesco „Woman make the news” című programja, melynek az a célja, hogy legalább egyetlen munkanapon kizárólag nők szerkesszék a híreket, és a nők problémái kerüljenek előtérbe. (A médiák túlnyomó többségében férfiak töltik be a vezető, azaz a meghatározó pozíciókat, a média tehát elsősorban az ő világukat tükrözi!)

A világ viszont két részből áll: nőkből és férfiakból, mégis csupán egyetlenegy nap jut nekünk a háromszázhatvanötből, hogy megmutassuk, hogyan nézne ki a világ, ha mi alakítanánk.
Egyelőre…


!!!Ezúton szeretnénk felhívni Olvasóinkat arra, hogy a témára kapcsolódva írják meg saját rendhagyó történetüket, mely tanulságként, útmutatásként esetleg példaként szolgálhat a többi nő számára!!!
E-mail: info@baratno.com



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Nemzetközi Nőnap

Kiss Adrienn Éva

Ma van a Nemzetközi Nőnap, melyek hivatalosan 1917-től, Magyarországon pedig 1948 óta tartanak számon.

2017.3.7.    27


Nőnap – a miénk!

Póda Erzsébet

Ünnepeljük-e a nőnapot vagy sem? Egy ideje nagy dilemma.

2016.3.8.   


Nőnapi jótanácsok

Kabók Zita

Milyen jótanácsra lenne szükségük a nőknek?...

2014.3.8.   


Nőnapi csokor

Csivre Kata

A sarki virágárusnál csúcsforgalom. Férfiak egymást előzik le, az ajtó csengője szinte percenként figyelmeztet: ügyes kezek szaporán dolgozzatok!

2013.3.8.   


Nemzetközi Nőnap

Póda Erzsébet

Lehet, hogy lassan visszaszivárog a nőnap ünneplése életünkbe?

2009.3.7.   


El a kezekkel a nőnapomtól!

Bernád Emese

A nőnap nagyon sokáig nem tartozott a kedvenc napjaim közé, de változik a világ…

2006.3.8.   

A rovat további cikkei

Magzatvíz

Póda Erzsébet

A magzatvíz vizsgálat – meg ami mögötte van és lehet...

2017.4.24.  1    22


Teológia és feminizmus

Tompa Orsolya

A teológia sokrétű és megosztja az embereket. A feminizmus is. Beszélgetés dr. Perintfalvi Ritával.

2017.4.21.    104


Mindenki függ?

Oriskó Renáta

Ragaszkodás, hozzászokás, nem bírom nélküle állapot, függőség... Azt jelenti, rabjai vagyunk valaminek.

2017.3.24.    21


Megegyezés

Póda Erzsébet

Avagy a női lélek minden anyagiak felett.

2017.3.14.    11


Nellie Bly

Busai Hajnalka Lilla

Azaz eredeti nevén Elizabeth Jane Cochran volt az első női oknyomozó újságíró. A leghíresebb Viktória-korabeli nő, tíz napig élt beépülve egy akkori tébolydában.

2017.3.6.    23


Kényszer és ártalom

Tompa Orsolya

A nők elleni erőszak évek óta beszédtéma. Mindig hallhatunk, olvashatunk róla, láthatunk sokkoló videókat, amelyek a témáról szólnak. Kis házi felmérésünk a témáról.

2017.2.27.    4