Az író válaszol (15): Csabai Márk


Bíró Szabolcs  2013.10.21. 3:04

Különleges interjúsorozatunkban kortárs magyar regényírók válaszolnak. E heti célpontunk: Csabai Márk.

Különleges interjúsorozatunkban kortárs magyar regényírók válaszolnak ugyanarra a tíz kérdésre, mely írói pályafutásukat, alkotói céljaikat, látásmódjukat és olvasói szokásaikat boncolgatja.


Csabai Márk 1985-ben született. Első két krimijét Mark Wander álnéven írta, majd hamar váltott saját, polgári nevére. Az utóbbi években megjelent három regénye, az Egy csibész naplója, a Nem tündérmese és Az Áfi Ramón meló laza hangulatú, humoros, pergő ritmusú, egyedi világba vezetik az olvasót, aki méltán érezheti úgy, hogy Guy Ritchie magyar ikertestvérének fantáziája elevenedett meg a lapokon. A fiatal, jó kedvű, egyébként többszörös díjnyertes bármixer regényíró eddigi munkásságáról és jövőbeni terveiről is megosztotta velünk gondolatait.

Mikor érezte életében először, hogy írnia kell? Mi lett ennek az első írásnak a sorsa?

Talán meglepő lehet, ha azt mondom, sosem terveztem azt, hogy írással fogok foglalkozni. Húsz éves lehettem, mikor – ennek már nyolc éve – egy hétfői reggelen elkezdtem írni az első kisregényemet egy mobiltelefonon, jegyzetekbe. Nálam a kiváltó ok egy nőre vezethető vissza. Az „aktuálisnagyszerelemnek” szerettem volna imponálni azzal, hogy egymás után le tudok írni két értelmes szót. Elsőre nagy kihívásnak tűnt, mivel az akkori „aktuálisnagyszerelem” az elbűvölő személyiségén túl roppant tanult, művelt és olvasott volt. Ezzel szemben én sosem foglalkoztam azelőtt semmivel sem az írással kapcsolatban, és tény, sosem voltak efféle ambícióim. Erre remek példa, hogy a suliban azért kaptam meg a kettest, mert szorgalmi feladatként reggel én vittem a cigit az irodalom-nyelvtantanárnőnek. Én is, mint sokan mások, félve a kezdeti kudarctól, álnéven írtam. Amilyen „neszeneked” alapon indult az írói „mondjukrákarrier”, olyan villámgyorsan találkoztam életem első kiadójával, és hamarosan kezembe foghattam a „csajozós” kisregényemet.

Innentől számítva sokáig tartott, mire elkezdte aktív írói pályáját?

Kinek mi a sok. Én innen számolom az aktív pályámat, mivel az első telefonos szó bepötyögése óta nem álltam meg. De természetesen sokat változott a stílusom és a regényeim mondanivalója. Igaz, az első két kisregényemmel már én is inkább a billegő asztalt támasztom ki, de boldogan gondolok rájuk vissza, hiszen akkor, amikor leírtam ez első szót, egy csibész, csajozós fiatalból akaratlanul is megkezdtem az átalakulásomat. Inkább azt a pontot jelölném meg sorsfordítónak, mikor megjelent első nagyregényem, az Egy csibész naplója, és ezzel megszületett véglegesen is Csabai Márk „mondjukráíró”. Azaz ide szúrnám le az ásómat, a csibész sorozat első, meghatározó részéhez.

Ha az első könyve megjelenésére gondol, milyen érzések, gondolatok jutnak eszébe? Esetleg egy anekdota ennek kapcsán?

Visszagondolva első kisregényem megjelenésének pillanatára, a mai napig jólesően lúdbőrös leszek. Fantasztikus érzés volt, még ha nem is váltottam meg a világot vele. A mai napig eszembe jut az a pillanat, mikor elautóztam a nyomda előtt, amikor kitolták elém mutatóba az első raklapot. A lélegzetem is elállt. Az akkori kiadóm vezetője elegánsan rátelepedett a kupacra, és csak annyit mondott: „Látja, fiam, megcsináltuk! Kösse fel a gatyáját, mert az igazi munka csak most kezdődik el!”

Hogy látja, mennyit, illetve miben változott írói stílusa és látásmódja, amióta az első könyve napvilágot látott?

A mérföldkőnek számító Egy csibész naplójánál gyökeres változáson mentem keresztül. Mind stílusban, mint tartamalmilag – remélem, sokak nagy örömére. A csibész sorozat mostanra már három kötetesre nőtte ki magát, és jön a többi. Talán elmondhatom, hogy minden kötettel azonos „csibészes” hangulatot igyekszem adni, mindig sok új élménnyel, arcokkal, történettel. Mikor elkezdtem ezt az egészet, megfogadtam néhány dolgot, amiből nem vagyok hajlandó engedni. A látásmódom: nagyon fontos, hogy az embereket szórakoztassam és megnevettessem. Míg tehetem, ezért tenni is fogok. Evidenciákat nem szeretnék írni. Mások és saját nyomorom nem használom könyveim népszerűségének növelésére. Nem adom be a derekamat a trendeknek. Annak írok, aki szereti.

Mindig is azt a műfajt szerette volna művelni, melyet ma is képvisel?

Nem választottam műfajt, a műfaj választott engem, még ha bután is hangzik. Sosem terveztem, hogy krimit vagy bármi mást fogok írni. A műfajomat mindig nálam sokkal okosabbak találták ki. Én meg megvontam a vállamat, hiszen ha már fizetést kapnak azért, hogy engem pozicionáljanak, csak tudják, mit csinálnak, nem?

Mi az elsődleges célja íróként?

Az írói célom, hogy minél több regényt tudjak adni az olvasóimnak, ezzel is meghálálva azt a sok támogatást, amit kapok tőlük. A személyes célom pedig, hogy segítsek a pályakezdő fiataloknak. Megóvjam őket azoktól a buktatóktól és szenvedésektől, amiken átmentem, mire bejutottam egy hazai nagy kiadóhoz, az Ulpius-házhoz. Ettől a célomtól vezérelve hoztam/hoztuk létre néhány barátommal és kollégával a Jelen Vagyok Tehetséggondozó egyesületet, aminek az oldala a www.jelenvagyok.hu. Itt egy komplex szolgáltatással segítjük a hazai és határon túli írótársakat, hogy nyugodtan tudjanak publikálni.

Eddigi pályája során mely könyve az, amelyikre a legbüszkébb, és miért?

Erre nehéz válaszolnom. Ez olyan kérdés, mintha egy apától azt kérdeznék, melyik gyermekét szereti jobban, és miért. Így diplomatikusan annyit tudok mondani: mindegyiket másért szeretem. Az első kisregényem fontos, hiszen itt dördült el a startpisztoly. A második kisregényem személyes fontosságú. Az Egy csibész naplójánál született meg a most ismert Csabai Márk, a csibész arculat. A sorozat második kötete hemzseg a barátaimtól (előszeretettel formálok meg valós személyeket). A most frissen megjelent Az Áfi Ramón melót úgy imádtam írni, mint semmi mást. És már itt az új kézirat is, szintén rengeteg személyes dologgal...

Miről fog szólni a következő könyve? Miért fontos önnek ez a téma?

A következő kötet címe: A hatlövetű. Egy „ellopott bankrablás” történetéről fog szólni, remélhetőleg az eddigiekhez hasonlóan vicces és élvezetes szövegekkel, cselekménnyel, és a szokásos rengeteg humorral. Természetesen ez is, mint a sorozat összes kötete, külön is olvasható, mert meg tud állni a saját lábán, illetve más részekkel összefügg, de nem kötelező az olvasási sorrend betartása.

Van írói példaképe?

Nincs kimondott példaképem, viszont több olyan szerzőt tudok mondani, aki nekem meghatározó, és számomra nagyon kedves. Izgalmas lehet, hogy ezek a szerzők mind-mind mást képviselnek, és más korban. Nagy kedvenceim: Dan Millman, Gasparovich László, Rejtő Jenő, Alexandre Dumas, Frederick Forsyth.

Meg tudna nevezni egyetlen regényt, melyet olvasóként, magánemberként a legjobban szeret, vagy amit a legfontosabbnak tart?

Ami most közel áll hozzám, az Gasparovich László regénye, a Bérelhető bájak bazára. Bevallom, csupán kölcsön kaptam, de elfelejtettem visszaadni. Ez maga az elolvasni és megszeretni kategóriájú könyv. Egy csöppnyi életkép a nyolcvanas évek budapesti másodosztályú alvilágából, életteli karakterekkel és fenomenális szövegekkel. Ez a regény mindig az éjjeliszekrényemen van.



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Az író válaszol (38): Horvát Gábor

Bíró Szabolcs

Különleges interjúsorozatunkban kortárs magyar írók válaszolnak. E heti célpontunk: Horvát Gábor.

2014.5.26.   


Az író válaszol (37): Fejős Éva

Bíró Szabolcs

Különleges interjúsorozatunkban kortárs magyar írók válaszolnak. E heti célpontunk: Fejős Éva.

2014.5.12.    35


Az író válaszol (36): Sümegi Attila

Bíró Szabolcs

Különleges interjúsorozatunkban kortárs magyar írók válaszolnak. E heti célpontunk: Sümegi Attila.

2014.4.28.   


Az író válaszol (35): Eric Muldoom

Bíró Szabolcs

Különleges interjúsorozatunkban kortárs magyar írók válaszolnak. E heti célpontunk: Eric Muldoom (Berke Szilárd).

2014.3.24.   


Az író válaszol (34): Colin J. Fayard

Bíró Szabolcs

Különleges interjúsorozatunkban kortárs magyar írók válaszolnak. E heti célpontunk: Colin J. Fayard (Hüse Lajos).

2014.3.11.   


Az író válaszol (33): Szabó Tibor Benjámin

Bíró Szabolcs

Különleges interjúsorozatunkban kortárs magyar írók válaszolnak. E heti célpontunk: Szabó Tibor Benjámin.

2014.2.24.    39

A rovat további cikkei

Az író válaszol (32): Vámos Miklós

Bíró Szabolcs

Különleges interjúsorozatunkban kortárs magyar írók válaszolnak. E heti célpontunk: Vámos Miklós.

2014.2.17.   


Az író válaszol (31): Bihon Tibor

Bíró Szabolcs

Különleges interjúsorozatunkban kortárs magyar írók válaszolnak. E heti célpontunk: Bihon Tibor.

2014.2.10.   


Az író válaszol (30): Benjamin Rascal

Bíró Szabolcs

Különleges interjúsorozatunkban kortárs magyar írók válaszolnak. E heti célpontunk: Benjamin Rascal (Szántó Tibor).

2014.2.3.   


Az író válaszol (29): Douglas Rowland

Bíró Szabolcs

Különleges interjúsorozatunkban kortárs magyar írók válaszolnak. E heti célpontunk: Douglas Rowland (Tölgyesi László).

2014.1.27.   


Az író válaszol (27): Elek Ottó

Bíró Szabolcs

Különleges interjúsorozatunkban kortárs magyar írók válaszolnak. E heti célpontunk: Elek Ottó

2014.1.13.   


Az író válaszol (25): Gaál Viktor

Bíró Szabolcs

Különleges interjúsorozatunkban kortárs magyar írók válaszolnak. E heti célpontunk: Gaál Viktor.

2013.12.30.