Az író válaszol (9): Muhary Zalán


Bíró Szabolcs  2013.9.9. 3:18

Különleges interjúsorozatunkban kortárs magyar regényírók válaszolnak. E heti célpontunk: Muhary Zalán

Különleges interjúsorozatunkban kortárs magyar regényírók válaszolnak ugyanarra a tíz kérdésre, mely írói pályafutásukat, alkotói céljaikat, látásmódjukat és olvasói szokásaikat boncolgatja.


Muhary Zalán tavaly volt 120 éves. 1892. december 12-én született... a legenda szerint. Az írói álnév mögött azonban valós személy húzódik meg, aki jelenleg negyvenes éveinek elején jár, és valójában tizenöt éve orvosként dolgozik. Eddig több mint ezer műve került kinyomtatásra, de ezek mindössze zárójelentések, leletek és receptek. S bár nagyon fontos dokumentumok egy-egy ember életében – vagy éppen halálában –, irodalmi értéket kevéssé képviselnek. Ezért 2012 októberében megjelent, Egy tucat esztendő című regényével, elsőkönyves szerzőként a kezdő történelmiregény-írók táborába tartozik. Az orvostörténelmet mindig szívügyének tartotta, írásaiban a XXI. századi napi munka tapasztalatait ötvözi a régmúlt dokumentumaival.
Ugyanakkor Eger és az egri barokk szerelmese is, hiszen ott él, és ott koptatja az utcákat, régi kórházi folyosókat. Történelmet és irodalmat ötvöző szerzőként célja az emberi élet korszakokon átívelő nagy kérdéseinek bemutatása, legyen szó a hétköznapok viszontagságairól, politikáról, orvoslásról vagy éppen hitről.

Mikor érezte életében először, hogy írnia kell? Mi lett ennek az első írásnak a sorsa?

Amikor általános iskolában elkezdtük a fogalmazásokat írni, nos, akkor pillanatok alatt elment a kedvem az egésztől. Olyannyira, hogy évtizedekre elfelejtettem a dolgot. Ugyanakkor mindig is „krónikás” karakter voltam. Több periódusban is írtam naplót életem során, szeretem rögzíteni az eseményeket. Mivel pedig az orvostörténelem a szívem csücske, igazából első és eddig egyetlen könyvem egyben az első valódi írásom is, amit a nagyérdemű publikum megismerhetett. Itt persze nem említem orvosszakmai írásaimat és blogomat, amelyek bár érdekesek, a szépirodalomhoz nem sok közük van.

Innentől számítva sokáig tartott, mire elkezdte aktív írói pályáját?

Gyakorlatilag az Egy tucat esztendővel kezdtem el az írást és az „írói énem” aktivitása a „civil énem” leterheltségétől, kapacitásától függ. Hiszen, ahogy említettem, orvosszakmai szempontból gyakorlatilag folyamatosan írok – meg űzöm az orvoslást, vagy éppen az űz engem –, a következő történelmi regény írása pedig az emellett maradó időtől, energiától függ. De mindig örömmel veszem fel a „szépirodalmi” tollat is.

Ha az első könyve megjelenésére gondol, milyen érzések, gondolatok jutnak eszébe? Esetleg egy anekdota ennek kapcsán?

Éppen járatlanságom miatt félve indultam el. Olyannyira megilletődtem a könyv megszületésétől, hogy még a közvetlen környezetemnek sem árultam el róla semmit. A felvett írói álnév miatt pedig még ma is sok barátomnak, ismerősömnek okozok meglepetést, ha megtudják, ki az a Muhary Zalán. De ez így van rendjén. Polgári nevem maradjon az orvoslásnál, a „kaptafánál”. Ez az új pedig írjon valami mást! Azért néha találkozik a kettő, amikor az orvosi rendelőben a beteg távozáskor előkapja az Egy tucat esztendőt, és dedikáltatja. (Mosolyog.)

Hogyan látja, mennyit, illetve miben változott írói stílusa és látásmódja, amióta az első könyve napvilágot látott?

Első könyves szerzőként azt kellene mondanom, hogy stílusom most alakul. De az olvasói visszajelzések megerősítettek abban, hogy az Egy tucat esztendő stílusa, szerkezete új színfolt az irodalmi palettán. Így – bár van mit csiszolni rajta – igyekszem ezt követni a későbbiekben is. Valójában ez vagyok én. Ha valaki közelről ismer, és elolvassa a művet, megtalál benne.

Mindig is azt a műfajt szerette volna művelni, melyet ma is képvisel?

Fel sem merült bennem más műfaj. Egy jó könyv, egy regény az olvasóban komoly nyomot tud hagyni, a történelmi regények pedig évszázadok értékeit közvetíthetik az érdeklődők felé. Rajongok értük! Eszem ágában sincs más vizekre evezni.

Mi az elsődleges célja íróként?

Szemlélem a világot, véleményem van róla. Ahogy telnek az évek, egyre jobban megismerem a környezetem – így negyven évesen –, az embereket. Üzenetem van róluk és nekik. Egy történelmi regény nem szabad, hogy régi események leporolása és kifényesítése legyen, kell, hogy a ma emberéhez szóljon. Sőt, kell, hogy olyan üzenete is legyen, ami az időn felül áll, bármely kor emberére hatással van.

Eddigi pályája során mely könyve az, amelyikre a legbüszkébb, és miért?

Túl sok lehetőségem nincs, egyetlen könyvemre büszke vagyok.

Miről fog szólni a következő könyve? Miért fontos önnek ez a téma?

Azt, hogy miről fog szólni, nem árulom el, de az biztos, hogy lesznek benne betegségek; a hitnek fontos szerepe lesz a történetszövésben, és a huszadik század elején fog játszódni. Azért fontos számomra a korszak, mert az egri késő barokkhoz, II. József uralkodásához hasonlóan viharos évtizedek teltek el a két világháború között.

Van írói példaképe?

A múltból két nagy példaképem van. Az egyik Mikszáth Kálmán, aki oly mesterien játszik a mondatokkal és a szavak rendjével, eltrafálva a lényeget, megrázva a nagyérdeműt. A korhű kifejezéseket pedig mindig a megfelelő helyen fröccsenti az olvasó szemébe, amitől pislogunk néhányat, és vidáman suhanunk tovább, élvezve a történetet. Ezt szeretném magam is követni. A másik kolléga pedig Németh László, aki az orvoslásban is kolléga. Talán éppen ezért áll közel hozzám. Nagyon jól ismeri az embert, az emberi lélek rezdüléseit, és azt plasztikusan adja vissza. Ugyanakkor érződik orvosi esetei mögött a megélt valóság. Számomra ez is követendő. A kortársak közül ugyanakkor nem tudok kedvencet mondani, de aki az elmúlt néhány évben a számomra legizgalmasabb könyvet adta a kezembe, az Benyák Zoltán az Ars Fatalisszal. Remélem a következő könyve is hasonló lesz.

Meg tudna nevezni egyetlen regényt, melyet olvasóként, magánemberként a legjobban szeret, vagy amit a legfontosabbnak tart?

Nem könnyű kérdés, gyakorlatilag lehetetlen rá válaszolni. Egy-két kivételtől eltekintve minden regény hatással volt rám. Igyekszem megkeresni, ha kell, felkutatni, mit üzen az író. Ha „regény” a kategória, akkor talán C. S. Lewis A csendes bolygó című könyve (egy trilógia része), vagy Mikszáth Két választás Magyarországonja ugrik be, de Lukátsi Vilma Élő kövek c1mű dokumentum-regénye is fontos volt számomra. Tudom, Lewis művét sokan sci-finek tartják – az is –, mégis mesterien készteti az embert gondolkodásra, és visszavisz az író korába, a XX. század első felébe. Ráadásul benne van a kereszténység üzenete, ami számomra is fontos, sőt a legfontosabb!



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Az író válaszol (38): Horvát Gábor

Bíró Szabolcs

Különleges interjúsorozatunkban kortárs magyar írók válaszolnak. E heti célpontunk: Horvát Gábor.

2014.5.26.   


Az író válaszol (37): Fejős Éva

Bíró Szabolcs

Különleges interjúsorozatunkban kortárs magyar írók válaszolnak. E heti célpontunk: Fejős Éva.

2014.5.12.    35


Az író válaszol (36): Sümegi Attila

Bíró Szabolcs

Különleges interjúsorozatunkban kortárs magyar írók válaszolnak. E heti célpontunk: Sümegi Attila.

2014.4.28.   


Az író válaszol (35): Eric Muldoom

Bíró Szabolcs

Különleges interjúsorozatunkban kortárs magyar írók válaszolnak. E heti célpontunk: Eric Muldoom (Berke Szilárd).

2014.3.24.   


Az író válaszol (34): Colin J. Fayard

Bíró Szabolcs

Különleges interjúsorozatunkban kortárs magyar írók válaszolnak. E heti célpontunk: Colin J. Fayard (Hüse Lajos).

2014.3.11.   


Az író válaszol (33): Szabó Tibor Benjámin

Bíró Szabolcs

Különleges interjúsorozatunkban kortárs magyar írók válaszolnak. E heti célpontunk: Szabó Tibor Benjámin.

2014.2.24.    39

A rovat további cikkei

Az író válaszol (32): Vámos Miklós

Bíró Szabolcs

Különleges interjúsorozatunkban kortárs magyar írók válaszolnak. E heti célpontunk: Vámos Miklós.

2014.2.17.   


Az író válaszol (31): Bihon Tibor

Bíró Szabolcs

Különleges interjúsorozatunkban kortárs magyar írók válaszolnak. E heti célpontunk: Bihon Tibor.

2014.2.10.   


Az író válaszol (30): Benjamin Rascal

Bíró Szabolcs

Különleges interjúsorozatunkban kortárs magyar írók válaszolnak. E heti célpontunk: Benjamin Rascal (Szántó Tibor).

2014.2.3.   


Az író válaszol (29): Douglas Rowland

Bíró Szabolcs

Különleges interjúsorozatunkban kortárs magyar írók válaszolnak. E heti célpontunk: Douglas Rowland (Tölgyesi László).

2014.1.27.   


Az író válaszol (27): Elek Ottó

Bíró Szabolcs

Különleges interjúsorozatunkban kortárs magyar írók válaszolnak. E heti célpontunk: Elek Ottó

2014.1.13.   


Az író válaszol (25): Gaál Viktor

Bíró Szabolcs

Különleges interjúsorozatunkban kortárs magyar írók válaszolnak. E heti célpontunk: Gaál Viktor.

2013.12.30.