A csizma, a garancia és a türelem esete (1)
Tavaly karácsony után az egyik legismertebb márkanévvel rendelkező üzletben vettem egy csizmát, mivel árban, színben megfelelt.
Na meg tetszett, s ugye ez sem mellékes. Viseltem is alkalomadtán, egészen november elejéig. Akkor egyszer csak annyit mondott: nyekk! A sarka összeomlott. Akár egy lufi, mikor leereszt.
Sebaj, gondoltam, visszaviszem, hiszen még garancia alatt van. Tíz perc papírmunka után közölték velem, hogy két hét elteltével lehet érdeklődni. Naiv lélekkel elmentem, de csizma az sehol. Se elnézés, se sajnálom, se egyebek…
…Azóta kétszer voltam az üzletben, háromszor telefonáltam, eredmény egy szál sem. Közben múlnak a napok, telnek a hónapok. Ígéret az van. Azóta is. Meg kérés, hogy legyek türelemmel. Na, abban nincs hiány, az biztos, na de meddig kell tartania a türelmemnek? Amíg ki nem tavaszodik és már nem lesz szükségem a csizmára?
Ma volt az a nap, amikor eldöntöttem, hogy holnap elmegyek, és addig el nem jövök, amíg csizma nem lesz a tarsolyomban. Vagy a régi megjavítva, vagy egy új, amit a régi áráért veszek. Egyszóval levásárolom az összeget. Hogy ehhez mit fognak ott szólni, azt nem tudom, de most bekeményítek. Nem lesz egyszerű menet, mert aki ismer, tudja, hogy engem könnyen le lehet rázni. Nem tudok harcolni, követelni, nem tudok az asztalra csapni. Eddig.
Holnap lesz az én napom, mert dühös vagyok. Azért, hogy miként engedheti meg magának egy valaha fantasztikus hírnévnek örvendő gyártó, hogy pocsék minőséget adjon ki a kezéből. S ha már kiadta, akkor példátlan, hogy másfél hónap elteltével ne rendezze a dolgot. Úgy tudom, egy hónap a törvényes határidő, hogy így vagy úgy kárpótolják a kárvallottat. Ebben a pillanatban ez a személy én vagyok. Meg egy balek is, akivel ezt megtehetik.
De már csak holnapig…
(Holnap folytatjuk)
Hozzászólások
Kapcsolódó cikkek
A csizma, a garancia és a türelem esete (2)
Ma van az a holnap, amikorra a folytatást ígértem. Na, most elmondhatom, hogy ember tervez, Isten végez!
2009.12.17.
A rovat további cikkei
Halló, van ott valaki?
Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?
2022.5.16.
Ne féljünk a sétától!
Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.
2022.4.18. 2
Kiforgatott orvosi eskü
Az embernek joga van maga és kiskorúgyermekei nevében szabadon dönteni, arról, hogy megfelelő információk birtokában elfogad vagy elutasít bármilyen orvosi beavatkozást.
2022.2.1.
Riasztás
Második éve éljük a lehetetlent, a logikátlant, az abszurdot. Elhisszük a hihetetlent, az ésszerűtlent, a képtelenséget.
2022.1.10.
Kifordult világ
Ami eddig csak lassan változni látszott, megfordult és fejre állt a látható világ felszínén. Ma már semmi sem az, amit szemeinkkel látunk.
2022.1.9.
Megváltásra várva
Az adventi üzenetekkel teletűzdelt médiafelületek giccses idézetei sem takarhatják el azt a képmutatást és álszentséget, amit naponta láttat a való világ.
2021.12.17.
Felejtés
Rövid az ember memóriája: nem emlékszünk a tegnapra, nem még tavalyra, tavalyelőttre!
2021.12.6.
Üresség
A minap az aktuális kérdést feszegették ismét – mi mást, mint a „járványhoz” kapcsolódó oltás/nemoltás témáját
2021.12.6.
Mese vagy valóság
Hajlamosak vagyunk arra, hogy a meséket ne vegyük komolyan – és ami azt illeti, a modernekre néha könnyedén legyinthetünk is.
2021.11.10.