Agyilag zokni


Nagy Erika  2014.4.22. 2:27

Van, hogy az ember feje felett összecsapnak a hullámok...

Amikor az ember feje felett összecsapnak a hullámok, amikor úgy érzi, annyira fáradt, hogy már semmire sem képes, de tennie kell a dolgát - sorra követ el bakikat. Kicsiket, nagyokat, olyanokat, amelyeken kínjában már csak nevetni tud.

Az utóbbi hetek nagyon sok megpróbáltatást mértek rám, fáradtság vett erőt rajtam. Nem csak testileg voltam fáradt, hanem az agytekervényeim is rakoncátlankodtak.

A húsvét előtti sütés kissé másként sikeredett, mint ahogy azt terveztem. Az unokámmal, Vikivel nekiláttunk a műveletnek: tojás, cukor, liszt...

Szétválogattam a tojásokat. Jó sokat, mivel hatalmas adag somlóit terveztem készíteni. A tojások fehérjéből Viki már felverte a habot, én pedig a sárgájához kanalaztam a cukrot. Hat kanál után ürességtől csörgött a tasak, ezért futottam az újabb csomagért. A szemüvegem gondosan fűzte össze a hajamat pántként, mintha csak ezt a célt lenne hivatott szolgálni. Felnyitottam a kilós cuccot, és gondosan folytattam az addig magamban ismételgetett hatos utáni számokat. Hét, nyolc, kilenc, tíz, tizenegy, tizenkettő... Te jóságos szent Habakukk! Az ujjamat a fehér anyagba nyomom, majd a számba. Iszonyat! Csak gondoltam, hogy cukor. Fehér, szemcsés, nem is kicsit, de akkor is: só! Nézem a rengeteg kárba ment tojást, közben csücsörítek nagyokat, és azt hajtogatom, hogy ez nem az én napom, nagyon nem.

Zutty, ki a maszlagot, majd újabb tojások, de ezután már cukor, és nem só. Bár még a gonosz kobold biztosan ott ólálkodott mögöttem, mert két tojás kicsusszant a kezemből, de már nem mérgelődtem, azonnal a babonára gondoltam, miszerint ha a tojás leesik, és összetörik, jó híreket fogok hallani.

Csak ez volt az oka, na meg Viki közelsége, hogy visszafogott maradtam. Azért elkészültek a sütik, édesek is lettek, a sót eldugtam sütés közben. Remélem, ha kell, megtalálom, mint ahogy azt is, hogy legközelebb nem cukrot teszek majd a rántottába.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Átverés vagy valóság?

Kovács Márta

Bizonyára sokunkban felmerült a fenti kérdést az elmúlt hónapokban. Átverve érezzük magunkat, hiszen valami miatt korlátozva vagyunk a szabadságunkban...

2020.9.9.   


Fogalomvadászat

Póda Erzsébet

Vajon tudjuk még, mit takar a szó: lexikon? Érdekel valakit az évszázadok alatt összegyűjtött írott és lapozható tudástár a digitális korszak idejében?

2020.7.30.   


Szétválasztott családok

Kovács Márta

Nem tévedek, ha azt mondom, nehéz időszakon vagyunk túl. Legalábbis nagyon remélem, hogy túl vagyunk rajta!

2020.5.31.   


Levél az Édesanyának

Póda Erzsébet

Mindig el akartam mondani Neked, mit érzek irántad, de olyan nehéz megszólalni és szavakba önteni az érzelmeimet, amikor mellettem vagy.

2020.5.2.  2    3


A változás kora

Póda Erzsébet

Egy ideje a hazugságterjesztés és a manipuláció óriási méreteket ölt. Bárki lehet tudás és műveltség nélkül is véleményalakító és nézetbefolyásoló.

2020.4.15.   


Minden rosszban van valami jó

Dr. Horváth Mária okleveles ápolónő

Az optimisták által gyakran emlegett közmondás igaz most a koronavírus kapcsán is.

2020.3.21.   


Szavak

Póda Erzsébet

A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.

2020.3.7.   


Beszűkülés

Póda Erzsébet

Valószínűleg minden kornak megvolt a maga ökológiája.

2020.2.14.   


Kiskorúság

Póda Erzsébet

A vének tanácsáról már a bibliában is olvashatunk, az öregekről, akikre még az uralkodók is hallgattak.

2020.2.3.   


Pozitív igények

Póda Erzsébet

Borzasztó dolog történik velünk: téli időszak lévén hideg van!

2020.1.3.    5


Gondolatok az ünnep előtt

Tompa Orsolya

Karácsony luxuskiadásban, és egyszer az ünnepek is véget érnek...

2019.12.22.    23


Karácsonyi versek

Lehet, hogy ma sem kapna más szállást a Szent család, mint egy állatok által belehelt istállót, ahol a jászolban maga a szeretet ölt testet.

2019.12.12.