Agyilag zokni


Nagy Erika  2014.4.22. 2:27

Van, hogy az ember feje felett összecsapnak a hullámok...

Amikor az ember feje felett összecsapnak a hullámok, amikor úgy érzi, annyira fáradt, hogy már semmire sem képes, de tennie kell a dolgát - sorra követ el bakikat. Kicsiket, nagyokat, olyanokat, amelyeken kínjában már csak nevetni tud.

Az utóbbi hetek nagyon sok megpróbáltatást mértek rám, fáradtság vett erőt rajtam. Nem csak testileg voltam fáradt, hanem az agytekervényeim is rakoncátlankodtak.

A húsvét előtti sütés kissé másként sikeredett, mint ahogy azt terveztem. Az unokámmal, Vikivel nekiláttunk a műveletnek: tojás, cukor, liszt...

Szétválogattam a tojásokat. Jó sokat, mivel hatalmas adag somlóit terveztem készíteni. A tojások fehérjéből Viki már felverte a habot, én pedig a sárgájához kanalaztam a cukrot. Hat kanál után ürességtől csörgött a tasak, ezért futottam az újabb csomagért. A szemüvegem gondosan fűzte össze a hajamat pántként, mintha csak ezt a célt lenne hivatott szolgálni. Felnyitottam a kilós cuccot, és gondosan folytattam az addig magamban ismételgetett hatos utáni számokat. Hét, nyolc, kilenc, tíz, tizenegy, tizenkettő... Te jóságos szent Habakukk! Az ujjamat a fehér anyagba nyomom, majd a számba. Iszonyat! Csak gondoltam, hogy cukor. Fehér, szemcsés, nem is kicsit, de akkor is: só! Nézem a rengeteg kárba ment tojást, közben csücsörítek nagyokat, és azt hajtogatom, hogy ez nem az én napom, nagyon nem.

Zutty, ki a maszlagot, majd újabb tojások, de ezután már cukor, és nem só. Bár még a gonosz kobold biztosan ott ólálkodott mögöttem, mert két tojás kicsusszant a kezemből, de már nem mérgelődtem, azonnal a babonára gondoltam, miszerint ha a tojás leesik, és összetörik, jó híreket fogok hallani.

Csak ez volt az oka, na meg Viki közelsége, hogy visszafogott maradtam. Azért elkészültek a sütik, édesek is lettek, a sót eldugtam sütés közben. Remélem, ha kell, megtalálom, mint ahogy azt is, hogy legközelebb nem cukrot teszek majd a rántottába.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Az értékes festővászon története

Nagy Csivre Katalin

A történet két évvel ezelőtti, azaz 2020-ban történt, advent idején.

2022.11.29.   


Menedék

Póda Erzsébet

Talán még sose volt annyira bizonytalan a jövő, mint a mai időkben. Hiába bújunk a hamisan biztonságosnak vélt maszk mögé, és hiába oltatjuk be magunkat...

2022.11.19.   


Jótékonyság

Póda Erzsébet

Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.

2022.9.15.   


Uborkaszezon?

Nagy Csivre Katalin

A felszínen úgy tűnik, minden rendben van, de figyeljünk: forrong a mélység!

2022.7.22.   


Egy kép, ezer szó

Nagy Csivre Katalin

Egy kép többet ér ezer szónál... Bevezetés a Tarot és más "furcsaságok" rejtelmeibe.

2022.6.6.   


Halló, van ott valaki?

Póda Erzsébet

Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?

2022.5.16.   


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2022.4.18.    2


Labirintusra kergetve

Póda Erzsébet

A hétmilliárd megmondóember korában nem könnyű az újságírónak.

2022.3.28.   


Sapkaárusok

Nagy Csivre Katalin

A cikkben ez a hasonlat a mai vírusos-háborús világunkra. Olvassuk!

2022.3.16.  1   


Kiforgatott orvosi eskü

Nagy Csivre Katalin

Az embernek joga van maga és kiskorúgyermekei nevében szabadon dönteni, arról, hogy megfelelő információk birtokában elfogad vagy elutasít bármilyen orvosi beavatkozást.

2022.2.1.   


Riasztás

Póda Erzsébet

Második éve éljük a lehetetlent, a logikátlant, az abszurdot. Elhisszük a hihetetlent, az ésszerűtlent, a képtelenséget.

2022.1.10.   


Kifordult világ

Nagy Csivre Katalin

Ami eddig csak lassan változni látszott, megfordult és fejre állt a látható világ felszínén. Ma már semmi sem az, amit szemeinkkel látunk.

2022.1.9.