Agyilag zokni


Nagy Erika  2014.4.22. 2:27

Van, hogy az ember feje felett összecsapnak a hullámok...

Amikor az ember feje felett összecsapnak a hullámok, amikor úgy érzi, annyira fáradt, hogy már semmire sem képes, de tennie kell a dolgát - sorra követ el bakikat. Kicsiket, nagyokat, olyanokat, amelyeken kínjában már csak nevetni tud.

Az utóbbi hetek nagyon sok megpróbáltatást mértek rám, fáradtság vett erőt rajtam. Nem csak testileg voltam fáradt, hanem az agytekervényeim is rakoncátlankodtak.

A húsvét előtti sütés kissé másként sikeredett, mint ahogy azt terveztem. Az unokámmal, Vikivel nekiláttunk a műveletnek: tojás, cukor, liszt...

Szétválogattam a tojásokat. Jó sokat, mivel hatalmas adag somlóit terveztem készíteni. A tojások fehérjéből Viki már felverte a habot, én pedig a sárgájához kanalaztam a cukrot. Hat kanál után ürességtől csörgött a tasak, ezért futottam az újabb csomagért. A szemüvegem gondosan fűzte össze a hajamat pántként, mintha csak ezt a célt lenne hivatott szolgálni. Felnyitottam a kilós cuccot, és gondosan folytattam az addig magamban ismételgetett hatos utáni számokat. Hét, nyolc, kilenc, tíz, tizenegy, tizenkettő... Te jóságos szent Habakukk! Az ujjamat a fehér anyagba nyomom, majd a számba. Iszonyat! Csak gondoltam, hogy cukor. Fehér, szemcsés, nem is kicsit, de akkor is: só! Nézem a rengeteg kárba ment tojást, közben csücsörítek nagyokat, és azt hajtogatom, hogy ez nem az én napom, nagyon nem.

Zutty, ki a maszlagot, majd újabb tojások, de ezután már cukor, és nem só. Bár még a gonosz kobold biztosan ott ólálkodott mögöttem, mert két tojás kicsusszant a kezemből, de már nem mérgelődtem, azonnal a babonára gondoltam, miszerint ha a tojás leesik, és összetörik, jó híreket fogok hallani.

Csak ez volt az oka, na meg Viki közelsége, hogy visszafogott maradtam. Azért elkészültek a sütik, édesek is lettek, a sót eldugtam sütés közben. Remélem, ha kell, megtalálom, mint ahogy azt is, hogy legközelebb nem cukrot teszek majd a rántottába.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

A kapcsolat kerékkötői

Tóth Nóra

A legtöbb lánynak van egy ideálja, ahogy nagy szerelmét elképzeli: szőke, kék szemű, izmos...

2017.6.14.    11


Fogadom, hogy nem fogadok

Nagy Erika

Bevallom, nem tettem idén újévi fogadalmat, mint ahogy tavaly sem. Nem látom értelmét.

2017.1.11.    1


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2017.1.6.    2


Fogadalmak

Oriskó Renáta

Az év első hónapjához sokan kötnek újrakezdést, változást, változtatást.

2017.1.2.    11


Fényárban úszó vásárok

Nagy Erika

Advent időszakában szeretek vásárba járni, főleg oda, ahol tudom, hogy nem fogok csalódni semmiben.

2016.12.22.    9


Hömpölygő tömeg

Nagy Erika

Több okból kifolyólag is jobb, ha időben beszerezzük a karácsonyi ajándékokat...

2016.12.17.    5


Felhőangyal

Olinka Seregi

Az éjszakát sokféleképpen „átélhetjük”: eltölthetjük a barátainkkal, végigtáncolhatjuk, nézhetjük a tévét, szeretkezhetünk, átaludhatjuk, vagy gondolkodhatunk is.

2016.11.7.    5


Ki szemetelt?

Nagy Erika

Ebben a világban én már semmin sem lepődök meg. Naponta vagyok kénytelen hozzászokni a fura helyzetekhez, sajnos, de így van.

2016.10.14.    2


Határtalan vendégszeretet

Nagy Erika

Egy-egy kirándulás során sok élménnyel gazdagodik az ember, jóval, rosszal, egyaránt.

2016.8.2.    4


Kereslet

Póda Erzsébet

Ott állnak, vagy sétálnak a fővárosból kivezető úton.

2016.7.28.    1


Van élet a válás után

Nagy Erika

Két ember élete elképzelhetetlen konfliktusok nélkül.

2016.7.1.  2    2


Soha ne adjuk fel!

Nagy Erika

Él valahol egy kisrác, aki pár nappal a születése után agyhártyagyulladást kapott. Felépült, de a végtagjait elvesztette.

2016.6.19.    10