Az élet alapelvei


Vég Erzsébet  2009.8.6. 6:49

Egyszercsak azt vettem észre, hogy a fél világgal harcban állok.

Még a gyermekeim apjával is. Olyan kemény csatáink voltak, hogy kis híján ráment a kapcsolatunk. Egy kívülálló személy azt mondta, hogy nő létemre férfiként harcolok. Közben meg csodálkoztam, hogy a párom nincs mellettem. Többször beszélgettem erről a barátnőmmel és a kérdéseire adott válaszaim egyrészt megdöbbentettek. A döbbenet pedig legtöbbször sírást eredményezett. (Pedig az adott helyzetekben sosem engedtem meg magamnak azt a gyengeséget, hogy elsírjam magam). Annyira fáradt voltam (és még ma is sokszor vagyok) a magam kreálta szituációktól, hogy legszívesebben világgá szaladtam volna.

Eddigre ugyanis szinte hetente ingáztam az ország két, néha három pontja között. Nem tudtam, hogy mit kellene csinálnom, csak azt éreztem, hogy ez így nem mehet tovább. A huszonnegyedik órában hallottam a Princípy Života („Az élet alapelvei) tanfolyamról, és úgy döntöttem, kipróbálom, mert nem veszíthetek.

Magamnak is megmagyarázhatatlan módon itthon nem mondtam el, hogy két napra tanulni megyek. Nyílván ennek is megvan az oka, hiszen időközben kiderült, hogy milyen dolgokat kapcsolok össze tudat alatt. Egyik hideg zuhany jött a másik után. Például azt hittem, hogy ha próbálom magamon kívül a körülöttem lévő világot is egy kicsit jobbá tenni, az dicséretes. Nagyon szíven ütött, amikor azzal szembesültem, hogy a II. világháború azért robbant ki, mert egy bizonyos személy jobbá akarta tenni a világot. Azt hiszem, 3 percig nem tudtam megszólalni…

Ráléptem egy útra. Ez az út bizony göröngyös és nehéz. Sokszor fájdalmas dolgokkal szembesít. Mégis úgy érzem, jó, hogy ráléptem. Mert mostantól könnyebben átlátom, hogy mit, miért épp úgy csinálok. Sőt! Könnyebben észreveszem mások motivációit is, amikor pedig ezt meglátom, már nem mindig akarok harcolni. Nem állítom, hogy egy csapásra megváltozott és kivirágzott az életem. De azt igen, hogy az első tanfolyam óta tudatosabb vagyok és nem olyan könnyű már kiváltani belőlem a harci kedvet (mert bizony úgy érzem, számtalanszor pontosan ezt akarták az emberek). Már nem mindig hibáztatom a másikat, és nem mástól várom a megoldást, hanem magamtól. Természetesen sokat segít a tanfolyam, hiszen támpontot, irányvonalat ad. Utána viszont enyém a főszerep, nekem kell átlátnom a helyzetet és lehetőleg nem a régi berögzült mintám szerint cselekedni. Például az első „okítás” után pár nap alatt sikerült egy ügyet úgy megoldanom, hogy nem kellett összevesznem senkivel. Egész egyszerűen „csak” határozottan, de minden bántó hangnem nélkül képviseltem a saját érdekeimet. Pedig előtte hónapokig húzódott a dolog megszámlálhatatlan vitát generálva.

Ilyen sikerélmények után ma már kezdem magam jobban érezni a bőrömben.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Monitor

Póda Erzsébet

Pár évvel ezelőtt már tudni lehetett, hogy nagyszabású agymosóprogramban részesülünk.

2020.10.15.   


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2020.10.5.    2


Bánásmód

Póda Erzsébet

Avagy milyen tanácsokat ne adjunk a férjünknek...

2020.10.1.    8


Átverés vagy valóság?

Kovács Márta

Bizonyára sokunkban felmerült a fenti kérdést az elmúlt hónapokban. Átverve érezzük magunkat, hiszen valami miatt korlátozva vagyunk a szabadságunkban...

2020.9.9.   


Fogalomvadászat

Póda Erzsébet

Vajon tudjuk még, mit takar a szó: lexikon? Érdekel valakit az évszázadok alatt összegyűjtött írott és lapozható tudástár a digitális korszak idejében?

2020.7.30.   


Szétválasztott családok

Kovács Márta

Nem tévedek, ha azt mondom, nehéz időszakon vagyunk túl. Legalábbis nagyon remélem, hogy túl vagyunk rajta!

2020.5.31.   


Levél az Édesanyának

Póda Erzsébet

Mindig el akartam mondani Neked, mit érzek irántad, de olyan nehéz megszólalni és szavakba önteni az érzelmeimet, amikor mellettem vagy.

2020.5.2.  2    3


A változás kora

Póda Erzsébet

Egy ideje a hazugságterjesztés és a manipuláció óriási méreteket ölt. Bárki lehet tudás és műveltség nélkül is véleményalakító és nézetbefolyásoló.

2020.4.15.   


Minden rosszban van valami jó

Dr. Horváth Mária okleveles ápolónő

Az optimisták által gyakran emlegett közmondás igaz most a koronavírus kapcsán is.

2020.3.21.   


Szavak

Póda Erzsébet

A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.

2020.3.7.   


Beszűkülés

Póda Erzsébet

Valószínűleg minden kornak megvolt a maga ökológiája.

2020.2.14.   


Kiskorúság

Póda Erzsébet

A vének tanácsáról már a bibliában is olvashatunk, az öregekről, akikre még az uralkodók is hallgattak.

2020.2.3.