Édes november


Wolner Annamária  2010.11.5. 5:51

Bizonyára mindenkinek van legalább egy kedves hónapja az évben. Az enyém a november.

Az ősz utolsó hónapja, és pár év óta az én egyetlen kedvencem. Nem tudom, hogy mitől és honnan bennem ez a csöndes rajongás, de ott ringatózik a lelkem mélyén.

Talán az őszi táj fáradt, mégis csodás tobzódása, mikor minden aranysárga, bronzbarna meg karamell. A fák az összes levelüket elsírták már, és jó bokáig gázolni a szárazon zörgő avarban. A parkok ölén hosszan álmodik a pad, és várja, hogy a sétából megfáradtan leüljünk rá. Összébb húzzuk magunkon a kiskabátot, sálat, sapkát kötünk, mert a házak között átsüvít a szél, amikor a barátnőkkel édes melange-ra és forró teára indulunk a sarki kávézóba. Ugyanúgy szeretjük a köddel bélelt reggeleket, mint a bíborvörös délutánokat, s az egyre rövidülő nappalok végén jól esik a fűtött szobák melege.

November. Halottak napja, és a megemlékezésé. Minden egyes láng, egy kihunyt mécses levegőbe illanó füstje, az olvadó gyertya után maradt sárguló viasz, a temetőkertek megható csöndjében.

November. Az évnek ebben a hónapjában igyekszem egy kicsit másképp élni. Az első napjától az utolsóig emlékezem, egy perccel többet, mint máskor. Előhívok régi képeket, és nosztalgiázom felettük kicsit. Minden nap – ha csak tehetem – megnézek egy kedvenc filmet: Édes November, Ősz New Yorkban, A szív hídjai, Távol Afrikától, ezekkel kezdem. Doktor Zsivágó, Napfény íze, Bakancslista, Bagger Vance legendája, Iron Will, Invictus, ezekkel folytatom. Elolvasok egy könyvet, felhívom a barátnőmet, rég látott ismerősömet, rokonomat. Legalább egyszer egy héten sétálok a párommal-lányommal az őszi napsütésben, és esténként a tévével, telefonnal együtt kikapcsoljuk a külvilágot egy kicsit, és csak beszélgetünk a mandula teagőzölgő párája felett.

November van. A hónap, amit nagyon szeretek. Nincs rá különösebb magyarázat, hogy miért. Szabó Magda könyvével a kezemben leülök a kedvenc fotelembe, és meggyújtok egy mécsest.

Egész hónapban november van...és nagy a csönd bennem.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Menedék

Póda Erzsébet

Talán még sose volt annyira bizonytalan a jövő, mint a mai időkben. Hiába bújunk a hamisan biztonságosnak vélt maszk mögé, és hiába oltatjuk be magunkat...

2021.9.28.   


Látszatvilág

Póda Erzsébet

Az emberiség apró kis tagjai – akik hatalmas és erős tömeget alkotnak, de nem irányítanak – évezredek óta ugyanazokkal a gondokkal küszködnek.

2021.8.22.   


Hátsó szándék

Fodor Tekla

Mutogatós bácsik helyett anyámasszony katonái?

2021.8.6.  1   


Ne gyere közel!

Nagy Csivre Katalin

A híradások tele vannak azzal a témával, amiről én most NEM kívánok írni.

2021.5.11.  1   


A bűvös szív

Dráfi Emese

Láttam, ahogy hirtelen megáll, és visszanéz a nagy piros szívre, majd odalép, és belebámul a rácson keresztül a rengeteg színes kupakba.

2021.4.19.   


Szeretet-teszt

Dráfi Emese

„Bárhogy is legyen, a szeretet mindent legyőz.”

2021.1.26.   


Karácsonyi adok-kapok

Kovács Márta

Ilyenkor, a karácsonyi ünnepek előtt, szép számmal elszaporodik az üzenetek, levelek száma, melyekben a segítségünket kérik.

2020.12.17.    17


Válás?

Póda Erzsébet

Mintha megöregedett volna az utóbbi időben.

2020.11.6.  1    5


Monitor

Póda Erzsébet

Pár évvel ezelőtt már tudni lehetett, hogy nagyszabású agymosóprogramban részesülünk.

2020.10.15.   


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2020.10.5.    2


Bánásmód

Póda Erzsébet

Avagy milyen tanácsokat ne adjunk a férjünknek...

2020.10.1.    8


Átverés vagy valóság?

Kovács Márta

Bizonyára sokunkban felmerült a fenti kérdést az elmúlt hónapokban. Átverve érezzük magunkat, hiszen valami miatt korlátozva vagyunk a szabadságunkban...

2020.9.9.