Egy szakítás után


Poór Marianna  2023.4.28. 0:17

Egy szakítás után soha meg nem válaszolt kérdések sorozata tart éberen éjszakánként.

„Like any hot-blooded woman
I have simply wanted an object to crave
But you, you are not allowed
You are uninvited”
(Alanis Morisette: Uninvited)


Egy szakítás után kedvenc utcák, kávézók, filmek, csontig hatoló dalok kerülnek tiltólistára. Az életünk egy aknamező és bármennyire is megfontoltan irányítjuk lépteinket és érzelmeinket, aknákra futunk, amik működésbe lépnek alattunk. Időt és energiát nem spórolva, lábujjhegyen térképezzük fel a várost, biztonságos helyeket keresve. És amikor megkönnyebbülten sóhajtunk fel egy-egy veszélytelen utcához érve, megakad a szemünk egy kávéscsészén, amin mintha feltűnne kedvesünk ujjlenyomata, bár most valaki más kulcsolja azt át az ujjaival. Még mielőtt észbe kapunk, hogy egy kicsit is felkészüljünk: egy újabb robbanás. Biztonságban leszünk még valaha, vagy az életünk innentől kezdve háborús övezetté válik?


Egy szakítás után soha meg nem válaszolt kérdések sorozata tart éberen éjszakánként, hogy aztán a másnapok fekete-fehér valóságában lélektelen bábuként próbáljuk hatástalanítani az érzelmi aknákat magunk körül. Ha lelki válságainkat egy objektív skálán mérnénk, vajon mi határozná meg a mért érteket? Talán a tévedés okozta düh, hogy a térképünk útvonalát pontosan követve mégis és újra zsákutcához értünk? A sértett önérzetünk, aki hisztérikusan ragaszkodik az illúzióink biztonságos, de zsákutcákkal teli világához? És bár kizárólag rajtunk múlik, ráfordulunk-e egy kevesebb érzelmi buktatóval kirakott útra, mégis ragaszkodunk önámításaink útvesztőjéhez, ahol megkönnyebbülten vesszük tudomásul: mindig lesz valaki, aki még tőlünk is sötétebb. Az árnyékunk.

Egy szakítás után rajtunk múlik, hogyan lépünk tovább. Drogossá válhatunk és a díler után kutathatunk, aki egy kis adaggal is, de csillapítja függőségünket. Ugyanakkor eldönthetjük, hogy elég volt az érzelmi narkós szerepből, és nem kuncsorgunk tág pupillákkal az után a szerelemadag után, amit a dílerünk mérnöki precizitással mért ki: nincs több anyagom számodra. Vajon fel vagyunk készülve a leszokásra vagy egyszerűen érzelmi mazochisták vagyunk, akik jobban érzik magukat a zsákutcákban? Az igazira várunk vagy mindig újabb és újabb igazira? Minden új zsákutca az életünkben mindemellett állandó mozgás, a mozgás változás, a változás az élet. Az élet pedig mi magunk vagyunk. És bár a folyóvízben soha nem láthatjuk olyan tisztán körvonalazódni arcunkat, mint egy állóvízben, mi, a nyughatatlanok, a folyókban hiszünk. Talán épp a nyughatatlanságunk szórja az aknákat lépteink alá, amik elkerülhetetlenül szednek darabjainkra időnként. Egy röpke pillanat erejéig az új arcunk tükröződik vissza ránk a folyó felszínéről. Tudjuk, nincs végállomás. Kellenek a hullámok és a sodrás. Elmerülni, és felbukni.

Egy újabb szakítás utáni reggel. Kilépek az utcára. Valami más, mint tegnap. Mosolygok a felismerésen: bébi, túl vagyok rajtad!



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Szavak

Póda Erzsébet

A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.

2024.3.9.   


Előjogok

Nagy Csivre Katalin

Tudom, lejárt lemez, de feltette már valaki azt a kérdést, hogy a kovidinvázió alatt a teszt vagy az oltás mellé miért kapott egy darab papírt? A teszteléshez járó papírdarab határidős volt, és úgy szolgált, mint előjog, belépőjegy a társadalomba.

2023.10.11.   


Gondolatok a szabadságról

Nagy Csivre Katalin

A szabadság szó inflálódott el leginkább, és itt érhető tetten a legnagyobb csúsztatás, mert a szabadság színes zászlaja alatt a végső és totális diktatúrába menetel a világ...

2023.9.13.   


Nyári románc

Póda Erzsébet

Avagy az életben semmire sincs garancia.

2023.7.25.    14


Jótékonyság

Póda Erzsébet

Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.

2023.5.30.   


Halló, van ott valaki?

Póda Erzsébet

Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?

2023.5.16.   


Előregyártott jövő

Nagy Csivre Katalin

1950-es évek: a kezdetekben a faluban csak két ház volt „tele vízióval”. Oda gyűltek a szomszédok a rövid műsoridőben…

2023.5.15.   


Hazudni szabad?

Nagy Csivre Katalin

Manapság nem szokás mélyebbre ásni, megszoktuk a felszínes életet. S ha valaki olykor elgondolkodásra buzdít, azonnal megbélyegzik: konteós. Vajon miért?

2023.4.9.   


Sokasodó furcsaságok

Nagy Csivre Katalin

Csengetnek. Ajtót nyitok. A szélesre tárt ajtóban Mari néni vacog. Mondom lépjen beljebb...

2023.3.7.   


Szivárványos világbéke

Póda Erzsébet

A fogyasztói társadalom kényelmébe süppedve talán nem is vesszük észre, micsoda propaganda vesz bennünket körül.

2023.1.23.   


Ünneplés

Póda Erzsébet

Pár éve még arról cikkeztünk, miért nem tudjuk a helyén kezelni az év egyes ünnepeit.

2022.12.11.    6


Advent van

Póda Erzsébet

Már most tengernyi szeretetről szóló, giccses idézettel találkozhatunk karácsony kapcsán, főleg a közösségi oldalakon.

2022.12.2.