Hatalmaskodók és szívélyesek


Sábitz Katalin  2007.10.18. 19:21

Miért csak most jut eszembe, mit kellett volna mondanom annak az arrogáns bolti eladónak?

Miért csak utólag vagyok eszemnél? Már késő, már nem tehetek semmit. Már nem segíthetek a közérzetemen. Csak fortyogok magamban, de hiába.

A minap beleszerettem egy csizmába. Nem mintha égető szükségem lenne rá, de ez valahogy megfogott, és sajnos rögtön belegondoltam, milyen remekül ki tudnám használni, ráadásul milyen vagány lennék benne. Fel is próbáltam, de a divat nem az én lábformámat követi, ezért kértem egy számmal nagyobbat. Az eladót szemlátomást nem dobta fel, hogy a kérésemmel zargatom, de hát magam mégsem mehetek be a raktárba! Végül kihozta – nem kimondottan derűs és szolgálatkész arccal – a nagyobb párat, de valahogy az sem illett a lábamra. Visszacsomagoltam a dobozába, és nyújtottam az eladó felé, aki – még mielőtt bármit is szólhattam volna –, a földre dobta a dobozt, és olyan hangon mondta: „Na, ez sem jó!”, hogy egy pillanatra megállt a véráram az ereimben.

Ekkor kellett volna egy ízes megjegyzést elsütnöm a felettébb szívélyes kiszolgálásról, vagy a rendkívül bőséges készletről, de ehelyett teljesen megkukultam. Visszamenni nincs értelme, úgysem emlékezne rám, az én visszavágásom tehát csak ennyi: többet be nem teszem oda a lábam!

Nem ez volt az első eset, hogy úgy éreztem, teljesen ki vagyok szolgáltatva a hatalmaskodó eladók kénye-kedvének. Pedig nekem is vannak rossz napjaim, másrészt az eladó nem szívességet tesz azzal, hogy kiszolgál. Elvégre kapja a fizetését, hogy naponta több tucat vagy több száz potenciális vásárló kedvében járjon, és az ő érdeke is, hogy nála költsem el a pénzem. Ebből számomra az következik, hogy nem engedhetne meg magának efféle goromba magatartást.

Mégis, gyakran tapasztalok ilyen „kilengéseket”. De mi lehet a baj az eladók hozzáállásával? Talán a sok rossz tapasztalat a kellemetlenkedő vevőkkel kapcsolatban?

Viszont ismerek ellenpéldát is, és őszintén remélem, nem csak egyetlen ilyen eladó van. Hétvégenként egy ruhaüzletben „teszem hasznossá magam”, ahol újra és újra lenyűgöz az egyik pénztáros türelme. Szinte nyitástól zárásig, azaz reggeltől estig áll a sor a pénztár előtt, ami azt jelenti: nincs megállás, pontosabban nincs leülés. Az említett pénztáros hölgy azonban még a műszak vége felé is szakít időt és energiát arra, hogy egy-két kedves szót intézzen a vevőkhöz, és a mosolyával sem fukarkodik. A gyerekeket is megszólítja, és ha van rá mód, beszélget is velük. Ilyenkor a kicsinyek mindig előmerészkednek szüleik háta mögül. Jól eső érzés ezt látni és hallani.

Azt hiszem, a hatalmaskodók ellen felvértezem magam egy-két velős megjegyzéssel, hogy legközelebb ne hagyjam magam így a földbe döngölni. (Ha lesz legközelebb.) De inkább a pozitív példát vésem az emlékezetembe, hogy bármikor felidézhessem, amikor úgy érzem, kezd megrendülni a jó eladókba, a jó emberekbe vetett hitem.



Hozzászólások

Zita, 19. 10. 2007 11:53:41 tortenet
Kedves Kata Angliaban ilyenert a vasarolo mar minimum panaszt tett volna a managernek. Itt soha nem kedvetlenek a vasarloval, hiszen azonnal repulnenek a posztjukbol, ha valakit igy sertegetnek. Egyszer azert velem is elofordult egy nezetelteres, amikor egy top nagyon megtetszett. Valakinek a kormebe belakadhatott a finom anyag, mert egy cerna logott ki belole ezert kertem, hogy arazzak le. (ez a hibas vagy elszakadt termekeknel igy szokas). Mivel az utolso darab volt belole, nem bantam azt a kis hibat. Hibas termekekre viszont nincs garancia, ezert a holgy figyelmezetetett, hogy ezt a termeket mar nem hozhatom vissza. Termeszetesen mondtam, hogy rendben. Igen am, de otthon eszrevettem, hogy a learazott osszeget nem a termek valos arabol szamitotta ki es masnap visszamentem. Az elado azt mondta, hogy egyetertettem azzal, hogy nem hozhatom vissza a termeket, mivel learaztak nekem. Mondtam, hogy en a topot nem szeretnem visszavinni en csak a kulonbozetet szeretnem visszakapni, mert a kedvezmenyt rossz osszegbol kalkulaltak. Elmagyaraztam meg egyszer, hogy a hibat nem en kovettem el, hanem ok, mivel rosszul szamoltak ki az eladasi arat. Igy ok szegtek meg az egyezseget. Ekkor mar a manager is bevonasra kerult, aki ugyanazt hajtotta, hogy nem hozhatom vissza. Vegul felajanlotta, hogy o nem tud segiteni, de irhatok a kozponti irodajukba. Amit meg is tettem. Nem azert a par font kulonbozetert, hanem azert, mert tudtam, hogy nekem van igazam. A levelre 3 nap jott a bocsanatkero valasz egy vasarlasi utalvany kisereteben.
@


A rovat további cikkei

Monitor

Póda Erzsébet

Pár évvel ezelőtt már tudni lehetett, hogy nagyszabású agymosóprogramban részesülünk.

2020.10.15.   


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2020.10.5.    2


Bánásmód

Póda Erzsébet

Avagy milyen tanácsokat ne adjunk a férjünknek...

2020.10.1.    8


Átverés vagy valóság?

Kovács Márta

Bizonyára sokunkban felmerült a fenti kérdést az elmúlt hónapokban. Átverve érezzük magunkat, hiszen valami miatt korlátozva vagyunk a szabadságunkban...

2020.9.9.   


Fogalomvadászat

Póda Erzsébet

Vajon tudjuk még, mit takar a szó: lexikon? Érdekel valakit az évszázadok alatt összegyűjtött írott és lapozható tudástár a digitális korszak idejében?

2020.7.30.   


Szétválasztott családok

Kovács Márta

Nem tévedek, ha azt mondom, nehéz időszakon vagyunk túl. Legalábbis nagyon remélem, hogy túl vagyunk rajta!

2020.5.31.   


Levél az Édesanyának

Póda Erzsébet

Mindig el akartam mondani Neked, mit érzek irántad, de olyan nehéz megszólalni és szavakba önteni az érzelmeimet, amikor mellettem vagy.

2020.5.2.  2    3


A változás kora

Póda Erzsébet

Egy ideje a hazugságterjesztés és a manipuláció óriási méreteket ölt. Bárki lehet tudás és műveltség nélkül is véleményalakító és nézetbefolyásoló.

2020.4.15.   


Minden rosszban van valami jó

Dr. Horváth Mária okleveles ápolónő

Az optimisták által gyakran emlegett közmondás igaz most a koronavírus kapcsán is.

2020.3.21.   


Szavak

Póda Erzsébet

A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.

2020.3.7.   


Beszűkülés

Póda Erzsébet

Valószínűleg minden kornak megvolt a maga ökológiája.

2020.2.14.   


Kiskorúság

Póda Erzsébet

A vének tanácsáról már a bibliában is olvashatunk, az öregekről, akikre még az uralkodók is hallgattak.

2020.2.3.