Házasság? Köszönöm, nem?


Kabók Zita  2005.8.4. 16:26

A házasság fogalma évszázadokon át pusztán gazdasági érdekeket szolgált. Érzelmek nélkül kötődött, a szülők választása alapján.

A szülők szemelték ki gyermekeik jövendőbelijét, hogy elégedetten dörzsöljék a tenyerüket a birtokok egyesülése után. Sok országban és vallásban meg ma is ez a szokás el, csak éppen senki sem híreszteli.

Manapság is sokan az anyakönyvvezető elé vonulnak. Hagyományból, vallási szemléletből vagy anyagi megfontolásból. Vagy, mert szeretik és tisztelik egymást, mert ez jelenti számukra a szerelmük megkoronázását. De vajon tudják-e mit vállalnak, amikor örök hűséget esküsznek egymásnak? Amikor olyan ígéretet tesznek, amelynek megszegésére nap, mint nap majd lehetőségük adódik, életük minden percében, mozzanatában? Vajon létezik-e még örök hűség, vajon eme szavak bírnak-e még vajmi súllyal és jelentőséggel?

Egyre divatosabb életforma az együttélés, amely egyre elfogadottabb is társadalmunkban. Sokaknak nem fontos a házasságkötés: azt állítják a papír, csak papír, ők pedig papír nélkül is szeretik egymást. Talán az együttélés legnagyobb előnye, hogy akármikor kiléphetünk a kapcsolatból, mindent magunk után hagyva és még ügyvéddel a „kezében” sem szaladhat utánunk a másik fél anyagi javakat követelve.

„Szerintem a házasság az élet második legszebb pillanata. Az első pedig ennek gyümölcse: a kisgyerek.” Olvasom egy húszéves lány írását. Manapság hány tinilány tenne ilyen kijelentést? Hány tizennyolc éves lány választaná a szabad élet helyett a gyermeket, a közös gondot és örömöt, próbálná ki, milyen a szeretet a szerelem után, az együvé tartozás, az otthon?

Egyes vélemények szerint a véglegesnek szánt döntéseket nem szabad szerelemre alapozni. Hiszen ez a talaj ingatag, múlékony, gyorsan változó, hamis, előre nem látható szakadékokat rejthet magában. Az embereknek okulniuk kellene a tapasztalataikból. Hiszen mindannyian átéltünk néhány eget rengető szerelmet, és azok hirtelen tovatűnését is. Amikor a varázs elmúltával, csak a vágyakozás maradt, és hűlt helye a percek alatt felröppent tüzes szerelmünknek. Mi mégis reménykedünk újra, és újra, kísérletezünk, és trükköket trükkökre halmozunk, hogy megint szerelembe essünk, és a legéletbevágóbb döntésüket a legingatagabb alapra helyezzük.

„Melyik hajóskapitány merne sűrű, rózsaszínű ködben kikötni? Amikor pedig kiderül, hogy miféle révbe ért, rendszerint késő” -- mondja egy leleményes fiú.
A házasságkötés nem a szerelemre, hanem a házasságra vonatkozik. Az esküvőn ünnepelünk és örülünk, eszünk-iszunk, táncolunk. Előre a medve bőrére! Pedig a történet és a kaland meg csak ekkor kezdődik.
Többségünknek a házasság bizonyosan biztonságot jelent, ami az ember veleszületett igénye. Igény a kölcsönös támogatásra, és arra, hogy ne egyedül éljük a mindennapokat. Hogy a gyermek családba szülessen, ne egy zilált kapcsolatba.

A házasság számomra szent és sérthetetlen, életünk egyik legnagyobb és legmérvadóbb döntése, melybe nem belecsöppenni kell, hanem éretten és tudatosan belépni. Minden bizonnyal mindenkinek más és más a véleménye a házasságról, bizonyosan nagy ellentétek és forró viták kerekednének ki eme témából.
Pedig alapjában véve csak arra kellene összpontosítanunk, hogy boldogok legyünk, akár házasodva, akár együtt élve, ki-ki saját belátása szerint.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Randi

Póda Erzsébet

Ésszel is lehetünk szerelmesek…(?)

2017.10.8.  2   


Pótcselekvéseink

Oriskó Renáta

Ismerős a helyzet? Adott egy feladat, amit ránk bíztak, amire megkértek, vagy amit egyszerűen csak el kell végeznünk.

2017.9.18.    16


A kapcsolat kerékkötői

Tóth Nóra

A legtöbb lánynak van egy ideálja, ahogy nagy szerelmét elképzeli: szőke, kék szemű, izmos...

2017.6.14.    11


Fogadom, hogy nem fogadok

Nagy Erika

Bevallom, nem tettem idén újévi fogadalmat, mint ahogy tavaly sem. Nem látom értelmét.

2017.1.11.    1


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2017.1.6.    2


Fogadalmak

Oriskó Renáta

Az év első hónapjához sokan kötnek újrakezdést, változást, változtatást.

2017.1.2.    11


Fényárban úszó vásárok

Nagy Erika

Advent időszakában szeretek vásárba járni, főleg oda, ahol tudom, hogy nem fogok csalódni semmiben.

2016.12.22.    9


Hömpölygő tömeg

Nagy Erika

Több okból kifolyólag is jobb, ha időben beszerezzük a karácsonyi ajándékokat...

2016.12.17.    5


Felhőangyal

Olinka Seregi

Az éjszakát sokféleképpen „átélhetjük”: eltölthetjük a barátainkkal, végigtáncolhatjuk, nézhetjük a tévét, szeretkezhetünk, átaludhatjuk, vagy gondolkodhatunk is.

2016.11.7.    5


Ki szemetelt?

Nagy Erika

Ebben a világban én már semmin sem lepődök meg. Naponta vagyok kénytelen hozzászokni a fura helyzetekhez, sajnos, de így van.

2016.10.14.    2


Határtalan vendégszeretet

Nagy Erika

Egy-egy kirándulás során sok élménnyel gazdagodik az ember, jóval, rosszal, egyaránt.

2016.8.2.    4


Kereslet

Póda Erzsébet

Ott állnak, vagy sétálnak a fővárosból kivezető úton.

2016.7.28.    1