Házasság? Köszönöm, nem?


Kabók Zita  2005.8.4. 16:26

A házasság fogalma évszázadokon át pusztán gazdasági érdekeket szolgált. Érzelmek nélkül kötődött, a szülők választása alapján.

A szülők szemelték ki gyermekeik jövendőbelijét, hogy elégedetten dörzsöljék a tenyerüket a birtokok egyesülése után. Sok országban és vallásban meg ma is ez a szokás el, csak éppen senki sem híreszteli.

Manapság is sokan az anyakönyvvezető elé vonulnak. Hagyományból, vallási szemléletből vagy anyagi megfontolásból. Vagy, mert szeretik és tisztelik egymást, mert ez jelenti számukra a szerelmük megkoronázását. De vajon tudják-e mit vállalnak, amikor örök hűséget esküsznek egymásnak? Amikor olyan ígéretet tesznek, amelynek megszegésére nap, mint nap majd lehetőségük adódik, életük minden percében, mozzanatában? Vajon létezik-e még örök hűség, vajon eme szavak bírnak-e még vajmi súllyal és jelentőséggel?

Egyre divatosabb életforma az együttélés, amely egyre elfogadottabb is társadalmunkban. Sokaknak nem fontos a házasságkötés: azt állítják a papír, csak papír, ők pedig papír nélkül is szeretik egymást. Talán az együttélés legnagyobb előnye, hogy akármikor kiléphetünk a kapcsolatból, mindent magunk után hagyva és még ügyvéddel a „kezében” sem szaladhat utánunk a másik fél anyagi javakat követelve.

„Szerintem a házasság az élet második legszebb pillanata. Az első pedig ennek gyümölcse: a kisgyerek.” Olvasom egy húszéves lány írását. Manapság hány tinilány tenne ilyen kijelentést? Hány tizennyolc éves lány választaná a szabad élet helyett a gyermeket, a közös gondot és örömöt, próbálná ki, milyen a szeretet a szerelem után, az együvé tartozás, az otthon?

Egyes vélemények szerint a véglegesnek szánt döntéseket nem szabad szerelemre alapozni. Hiszen ez a talaj ingatag, múlékony, gyorsan változó, hamis, előre nem látható szakadékokat rejthet magában. Az embereknek okulniuk kellene a tapasztalataikból. Hiszen mindannyian átéltünk néhány eget rengető szerelmet, és azok hirtelen tovatűnését is. Amikor a varázs elmúltával, csak a vágyakozás maradt, és hűlt helye a percek alatt felröppent tüzes szerelmünknek. Mi mégis reménykedünk újra, és újra, kísérletezünk, és trükköket trükkökre halmozunk, hogy megint szerelembe essünk, és a legéletbevágóbb döntésüket a legingatagabb alapra helyezzük.

„Melyik hajóskapitány merne sűrű, rózsaszínű ködben kikötni? Amikor pedig kiderül, hogy miféle révbe ért, rendszerint késő” -- mondja egy leleményes fiú.
A házasságkötés nem a szerelemre, hanem a házasságra vonatkozik. Az esküvőn ünnepelünk és örülünk, eszünk-iszunk, táncolunk. Előre a medve bőrére! Pedig a történet és a kaland meg csak ekkor kezdődik.
Többségünknek a házasság bizonyosan biztonságot jelent, ami az ember veleszületett igénye. Igény a kölcsönös támogatásra, és arra, hogy ne egyedül éljük a mindennapokat. Hogy a gyermek családba szülessen, ne egy zilált kapcsolatba.

A házasság számomra szent és sérthetetlen, életünk egyik legnagyobb és legmérvadóbb döntése, melybe nem belecsöppenni kell, hanem éretten és tudatosan belépni. Minden bizonnyal mindenkinek más és más a véleménye a házasságról, bizonyosan nagy ellentétek és forró viták kerekednének ki eme témából.
Pedig alapjában véve csak arra kellene összpontosítanunk, hogy boldogok legyünk, akár házasodva, akár együtt élve, ki-ki saját belátása szerint.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Szavak

Póda Erzsébet

A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.

2024.3.9.   


Előjogok

Nagy Csivre Katalin

Tudom, lejárt lemez, de feltette már valaki azt a kérdést, hogy a kovidinvázió alatt a teszt vagy az oltás mellé miért kapott egy darab papírt? A teszteléshez járó papírdarab határidős volt, és úgy szolgált, mint előjog, belépőjegy a társadalomba.

2023.10.11.   


Gondolatok a szabadságról

Nagy Csivre Katalin

A szabadság szó inflálódott el leginkább, és itt érhető tetten a legnagyobb csúsztatás, mert a szabadság színes zászlaja alatt a végső és totális diktatúrába menetel a világ...

2023.9.13.   


Nyári románc

Póda Erzsébet

Avagy az életben semmire sincs garancia.

2023.7.25.    14


Jótékonyság

Póda Erzsébet

Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.

2023.5.30.   


Halló, van ott valaki?

Póda Erzsébet

Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?

2023.5.16.   


Előregyártott jövő

Nagy Csivre Katalin

1950-es évek: a kezdetekben a faluban csak két ház volt „tele vízióval”. Oda gyűltek a szomszédok a rövid műsoridőben…

2023.5.15.   


Egy szakítás után

Poór Marianna

Egy szakítás után soha meg nem válaszolt kérdések sorozata tart éberen éjszakánként.

2023.4.28.    16


Hazudni szabad?

Nagy Csivre Katalin

Manapság nem szokás mélyebbre ásni, megszoktuk a felszínes életet. S ha valaki olykor elgondolkodásra buzdít, azonnal megbélyegzik: konteós. Vajon miért?

2023.4.9.   


Sokasodó furcsaságok

Nagy Csivre Katalin

Csengetnek. Ajtót nyitok. A szélesre tárt ajtóban Mari néni vacog. Mondom lépjen beljebb...

2023.3.7.   


Szivárványos világbéke

Póda Erzsébet

A fogyasztói társadalom kényelmébe süppedve talán nem is vesszük észre, micsoda propaganda vesz bennünket körül.

2023.1.23.   


Ünneplés

Póda Erzsébet

Pár éve még arról cikkeztünk, miért nem tudjuk a helyén kezelni az év egyes ünnepeit.

2022.12.11.    6