Hosszú-e a gyed/gyes Magyarországon?

Vég Erzsébet  2007.6.15. 15:28

Már a kérdés feltevésével is baj van, hiszen minden relatív, de nagyon is időszerű foglalkozni vele.

Az egész úgy kezdődött, hogy tagja vagyok egy levelezőlistának, ahonnan kaptam egy napi híreket tartalmazó levelet, miszerint:

Lerövidítené a gyest az OECD
„A gyermekgondozási szabadság rendszerének átalakítását és idejének alapos lerövidítését, javasolja Magyarországnak a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). A magyar kormány azonban részben ellenáll a nemzetközi szervezet törekvéseinek.”
Megjegyzés: ugyan mit tud a magyarországi helyzetről pontosan az OECD? Miért megint férfiak akarják megmondani, hogy egy anyának és a gyerekének, mi a jó? Tudják-e azt az OECD gazdasági szakemberei, hogy a korai években a gyermek egészséges testi és lelki fejlődéséhez SZÜKSÉGE VAN AZ ANYJÁRA? E nélkül ugyanis akár lelkileg sérült, a közösségbe beilleszkedni nem tudó gyermekké válhat, aki rossz esetben nem biztos, hogy hasznos tagja lesz a társadalomnak. Akkor aztán megint számolhatunk, hogy honnan a deficit… Vajon ez a cél? Nem hiszem! Vajon mindegy-e, hogy 15-20 év múlva, kinek, milyen generáció kezében lesz az ország? Ugye nem! Dicséretes ugyanakkor, hogy Veress miniszter úr, hősiesen védi az álláspontot, miszerint a jelenlegi demográfiai helyzetben nem lenne szerencsés a 3 év lerövidítése.

Ugyanez a hír máshonnét: „…Szerintük ugyanis rontja a költségvetés egyensúlyát, az aktív keresők arányát a társadalmon belül, és a munkáltatókat arra ösztönzi, hogy kevesebb gyermekeket vállaló nőt alkalmazzanak….”
Megjegyzés: a gyed/gyes-en lévő nőknek vajon olcsóbb volna-e munkanélküli segélyt folyósítani? Hiszen az utóbbi idők megszorító intézkedései miatt megint nagyon magas a munkanélküliség Magyarországon, egyáltalán nem biztos, hogy az anyák el tudnának helyezkedni.

A hír folytatása: „…A nők így teljesen kiesnek a munkából, nincs ugyanis az a munkakör, ahová több év kihagyás után vissza lehetne menni. Emellett a költségvetésnek is hatalmas kiadást jelent ennek finanszírozása…”
Megjegyzés: a gyereknevelés, a háztartás vezetése, a háttér megteremtése talán nem munka? Kikérem magamnak, hogy az anyák, akik NEM 8, DE 24 órában teljesítenek szolgálatot, gazdasági veszteséget okoznak az országnak!!! (Mellesleg hosszú évekig fizettük a TB-t, tehát nem „ingyen élősködünk” az országon!!!)

Kedves OECD! Arra is tessék szíves, bölcs tanácsokat adni, hogy a felére csökkent jövedelmemmel hogyan tartsam el a két gyermekemet! (Bizonyított tény, hogy a gyermekes családokra jelentős többletteher hárul, mint a gyermeket nem nevelőkre).

Köztudott, már-már közhely, hogy a lakosság száma fogy. Ugyan milyen lenne a „gyermekvállalási kedv” a gyed/gyes idejének lerövidítése után? Megjegyzem a gyermek 2. életévétől járó gyes az éhenhaláshoz sok, a megélhetéshez viszont kevés, tehát meggyőződésem, hogy az anyák zöme ebben az időpontban visszamegy dolgozni.

Arra is szeretnék javaslatot látni fent említett szervezettől, hogy államunk hogyan is teremtsen munkahelyeket -- lehetőleg mindjárt távmunkát vagy négyórás munkaköröket, melyek elegendő jövedelmet biztosítanak a megélhetéshez úgy, hogy közben a gyermekemet nem kell bölcsődébe adnom vagy babysitterre bíznom – amit egyébként sem engedhetek meg magamnak.

Az OECD azzal miért nem foglalkozik, hogy ha az anya visszamegy dolgozni, az átlag és az átlag alatt élő családok esetében a megélhetésük még akkor sem biztosított? Még ilyenkor is előfordulhat, hogy nem jogosultak kölcsönre vagy ha igen, nem mernek belevágni, mert közel százezres havi törlesztő részletet kéne kifizetniük 15-20 évig. Ugyan ki az a vakmerő ember, aki ma ezt vállalni meri?

Nem sorolom. Szerencsére a Nagycsaládosok Országos Egyesülete írt a hír hallatán egy nagyon korrekt, higgadt hangvételű válaszlevelet, amit az érdeklődők megtalálhatnak a honlapjukon. Érdemes elolvasni!

Hozzászólások

@

Küldés