Jószomszédi iszonyok


Csepy Enikő  2010.11.9. 6:52

Kukucskáló szomszéd néni, mindent kibeszélő házaspár, csintalan kiskölykök...

...utánozós emberek, szerszámokat kölcsönkérős férfiak, csendháborító fiatalok, hisztis hárpiák, na meg a termést lopkodó lumpok. Ismrős élethelyzetek? Hiába, ezek a „kedves“ szomszédok.

A városiaknak könnyebb. Nem kell vesződniük a nehéz természetű szomszédokkal, akik ott áskálódnak, ahol csak tudnak. Csak egy megszokott „Jó napot!“ a lépcsőházban vagy a folyosón, és semmi további téma. Na de falun?! Ott más a helyzet. Lehetetlen elkerülni a szomszédokat, hisz mindenütt ott vannak: a kiskertben, a kerítésnél, a gyümölcsösben, az üzletben. Mindig mindenről tudni akarnak, sőt mindig mindent tudnak és látnak – még azt is, amit nem is hinnénk. Ha valami „pletykaszagú“ dolog történik, az első mondat: „Csak a szomszéd meg ne tudja!“ Mi van, ha megtudja? Na, akkor már nem csak pletykaszagú, hanem bűzlik is.

Persze senki sem tökéletes, rossz tulajdonsága mindenkinek van. De miért mindig a szomszédnak jut a legrosszabb? Az emberiség már hosszú ideje alkalmazkodik ahhoz a tényhez, hogy bizonyos emberek – a szomszédok – nem mindig a legalkalmasabbak a problémáink megbeszélésére, megoldására. A kíváncsi nénikéket ugyanis csak a problémáink érdeklik, válaszokat már nem adnak, a pletykás természetűeket nem alkalmazhatjuk pszichológusként, az állandóan rosszban sántikálók csak még jobban alánk fűtenek, a hisztisek csak magukra gondolnak, a férfiak csak hátsó szándékból jótékonykodnak, a züllött kamaszok meg ránk se bagóznak.

Egyszerű: ha pletykamentes, nyugodt életet akarunk, mondjuk meg a szomszédoknak, hogy törődjenek a maguk dolgával. Bár ez az, amit nem tudnak. De nem lenne az élet unalmas nélkülük? Hiszen talán azért lettek megteremtve, hogy bennünket szórakoztassanak. Ám ha már túl sok belőlük, mutassuk meg nekik, hogy nem csak ők, de mi „csak” szomszédok vagyunk. Melyik kategóriába is tartozunk...?



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Szavak

Póda Erzsébet

A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.

2024.3.9.   


Előjogok

Nagy Csivre Katalin

Tudom, lejárt lemez, de feltette már valaki azt a kérdést, hogy a kovidinvázió alatt a teszt vagy az oltás mellé miért kapott egy darab papírt? A teszteléshez járó papírdarab határidős volt, és úgy szolgált, mint előjog, belépőjegy a társadalomba.

2023.10.11.   


Gondolatok a szabadságról

Nagy Csivre Katalin

A szabadság szó inflálódott el leginkább, és itt érhető tetten a legnagyobb csúsztatás, mert a szabadság színes zászlaja alatt a végső és totális diktatúrába menetel a világ...

2023.9.13.   


Nyári románc

Póda Erzsébet

Avagy az életben semmire sincs garancia.

2023.7.25.    14


Jótékonyság

Póda Erzsébet

Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.

2023.5.30.   


Halló, van ott valaki?

Póda Erzsébet

Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?

2023.5.16.   


Előregyártott jövő

Nagy Csivre Katalin

1950-es évek: a kezdetekben a faluban csak két ház volt „tele vízióval”. Oda gyűltek a szomszédok a rövid műsoridőben…

2023.5.15.   


Egy szakítás után

Poór Marianna

Egy szakítás után soha meg nem válaszolt kérdések sorozata tart éberen éjszakánként.

2023.4.28.    16


Hazudni szabad?

Nagy Csivre Katalin

Manapság nem szokás mélyebbre ásni, megszoktuk a felszínes életet. S ha valaki olykor elgondolkodásra buzdít, azonnal megbélyegzik: konteós. Vajon miért?

2023.4.9.   


Sokasodó furcsaságok

Nagy Csivre Katalin

Csengetnek. Ajtót nyitok. A szélesre tárt ajtóban Mari néni vacog. Mondom lépjen beljebb...

2023.3.7.   


Szivárványos világbéke

Póda Erzsébet

A fogyasztói társadalom kényelmébe süppedve talán nem is vesszük észre, micsoda propaganda vesz bennünket körül.

2023.1.23.   


Ünneplés

Póda Erzsébet

Pár éve még arról cikkeztünk, miért nem tudjuk a helyén kezelni az év egyes ünnepeit.

2022.12.11.    6