Képzelt Adonisz


Nagy Csivre Katalin  2013.7.11. 4:32

Két történet, kétféle „Adonisz"...

Tisztán emlékszem a napra, amikor évekkel ezelőtt egy kedves barátnőm megosztotta velem jó hírt: férjhez megy.
Boldogan, önfeledten, szerelmesen. Öröm volt a közelében lenni, annyi vidámság, mosoly, életigenlés és optimizmus sugárzott belőle, amikor a várva várt nagy napról ábrándozott, tervezgetett.

A sors szerencsés kegyeltjének tudhatta magát már akkoriban is a kusza, viharos kapcsolatokat látva férfi és nő közt. Álompár, suttogták a hátuk mögött. És igen, gondtalan fiatal szerelmespár voltak. Nagy szerencse, hogy az ember nem kukkanthat bele a jövő titkos lapjaiba. Ma két gyermeket nevelnek, átlagos családi életet élnek. Kisebb-nagyobb viharok, ha nyesik is az árbocot, azért a hajó szilárdan siklik tovább a habos tenger hullámain, egyszer fenn, másszor lenn. A lényeg: egy az irány. A mai napig kéz a kézben járnak, és nem hamis képmutatásból. Együtt vonul el felettük az idő, eközben méltóságteljesen nyújtanak egymásnak kezet a nehezebb időszakokban. Eszükben nincs visszaforgatni bármit is.

Hogy lehetséges ez? Mi a titka a kitartásnak, a kettejük közti harmonikus viszonynak? Egyszer megkérdeztem őket: hogyan őrizhető ez meg? Mi a helyzet a szerelemmel, szeretettel?
– Mari nagyon csinos lány volt, de nem azért szerettem meg, s szeretem, mert szép. Hanem azért szép, mert szeretem, úgy ahogy van – hangzott a válasz a férfitól.
– Zoli sem volt soha egy Adonisz. Magas termete ugyan nagyon tetszik, de a jelleme, később a közös értékrend és a család szeretete, a tisztelet egymás iránt, és a kompromisszumkészség a nehezebb időszakban – ez az, ami a mai napig mellette tart.

Nos Zoli, tényleg nem egy Adonisz, nem dekoratív, divatos díszhím vagy alfahím, ahogy mondják, de egy értékes ember és figyelmes férfi.

Adonisz a szépségéről volt híres, még maga a szerelem istennője, Aphrodité is beleszeretett.
Adonisz története, aki mindig a földi élet és az alvilág között vándorol tragikus mítosz.

Mégis minden férfi, főleg a hiú pojácák, Adonisznak mutatkoznak, a héjat lepucolva azonban csupán szürke kisegerek. És minden butuska nő szinte ösztönösen Adoniszt keresi – a hőst. Ritkaságszámba megy, ha ez véletlenül jól sül el.

Nézzünk most egy másik, de nem ritka példát!

Modern Adoniszunk büszkén mesél learatott babérjairól. Konkrétan arról, hogy négy nőtől öt gyereke van. A jelenlegi – negyedik – felesége 25-30 év körüli topmodell-alkat. Nem ritkán Adoniszunk lányának vélik az ismeretlenek a fiatal, csinos nőt. Ha végigvonulnak az utcán, úgy néznek ki, mint öregedő apuci és a kislánya. Feltűnést sem kelt, ha nem tudják, hogy házasok. Egy véletlennek köszönhetően beszéltem e férfival erről-arról, a világ dolgairól – és a nőkről. Nem rejtette véka alá őszinte véleményét, miszerint a nő addig érdekes, amíg külsőre vonzó, megjelenése és alakja kifogástalan, mert különben a férfiember igen hamar ráun, másfele kacsint. Szerinte a klimaxos nők kibírhatatlan hormonzavaros sárkányok, ők a legborzasztóbb lények.

Elgondolkodtam. Itt ül velem szemben egy (be)képzelt Adonisz – valójában egy szürke egér. Gyávaságában, nyomorában, tehetetlenségében fiatal nőkkel fut az idő elől. Az objektív önimádat, sértődött hiúság megtestesítője.

Visszakérdeztem: „Maga szerint a finom, csinos külsejű, elegáns, dekoratív, szép nők nem várják-e el ugyanezt a férfitól? Nem lehet, hogy vonzó szépségre, szerelemre, heves, szemtelenül fiatal szeretőre vágynak, vad szenvedéllyel? El lehet a Természetet hazudni? S ha az Adonisz korosodik, mint ön, uram, nem fog-e idővel remegni a keze, nem lesz-e műfogsora, fájós dereka? (Zárójelben jegyzem meg, a remegő kezek és a fájó derék, a taszító küllem, a vénülő ábrázatú aggastyán ott ült velem szemben.) Azt nem tudom, értette-e, amit kérdezek. Vagy hogy egyáltalán meghallotta-e...

Micsoda komédia az élet, micsoda színházat játszanak az emberek!

(Képzelt) Adonisz... Sorsa tragikus történetté válik már az antik költeményekben is, amelyekben a szerelem és a halál mindig közel áll egymáshoz. Ma sincs ez másképp.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Karácsonyi adok-kapok

Kovács Márta

Ilyenkor, a karácsonyi ünnepek előtt, szép számmal elszaporodik az üzenetek, levelek száma, melyekben a segítségünket kérik.

2020.12.17.    17


Válás?

Póda Erzsébet

Mintha megöregedett volna az utóbbi időben.

2020.11.6.    5


Monitor

Póda Erzsébet

Pár évvel ezelőtt már tudni lehetett, hogy nagyszabású agymosóprogramban részesülünk.

2020.10.15.   


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2020.10.5.    2


Bánásmód

Póda Erzsébet

Avagy milyen tanácsokat ne adjunk a férjünknek...

2020.10.1.    8


Átverés vagy valóság?

Kovács Márta

Bizonyára sokunkban felmerült a fenti kérdést az elmúlt hónapokban. Átverve érezzük magunkat, hiszen valami miatt korlátozva vagyunk a szabadságunkban...

2020.9.9.   


Fogalomvadászat

Póda Erzsébet

Vajon tudjuk még, mit takar a szó: lexikon? Érdekel valakit az évszázadok alatt összegyűjtött írott és lapozható tudástár a digitális korszak idejében?

2020.7.30.   


Szétválasztott családok

Kovács Márta

Nem tévedek, ha azt mondom, nehéz időszakon vagyunk túl. Legalábbis nagyon remélem, hogy túl vagyunk rajta!

2020.5.31.   


Levél az Édesanyának

Póda Erzsébet

Mindig el akartam mondani Neked, mit érzek irántad, de olyan nehéz megszólalni és szavakba önteni az érzelmeimet, amikor mellettem vagy.

2020.5.2.  2    3


A változás kora

Póda Erzsébet

Egy ideje a hazugságterjesztés és a manipuláció óriási méreteket ölt. Bárki lehet tudás és műveltség nélkül is véleményalakító és nézetbefolyásoló.

2020.4.15.   


Minden rosszban van valami jó

Dr. Horváth Mária okleveles ápolónő

Az optimisták által gyakran emlegett közmondás igaz most a koronavírus kapcsán is.

2020.3.21.   


Szavak

Póda Erzsébet

A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.

2020.3.7.