Ki szemetelt?

Nagy Erika 2016.10.14. 0:26

Ebben a világban én már semmin sem lepődök meg. Naponta vagyok kénytelen hozzászokni a fura helyzetekhez, sajnos, de így van.

A minap is úgy voltam ezzel. Pironkodom miatta, de kénytelen vagyok leírni, hogy a káros szenvedélyemnek hódoltam a gangon a minap, amikor láttam, hogy az alattunk lévő üzlet vezetője felfelé tekintget. Láttam rajta, mondani szeretne valamit, ezért kihajoltam egy kicsit a korláton, és kérdően néztem rá. Erre ő a járdára, helyesebben a járdán lévő csikkekre mutatott, és így szólt: Ez a maga szemete! Én meg, érezve, ahogy a szemöldököm egyre magasabbra szökik, s a pumpa is felmegy bennem alaposan, kezembe vettem a hamutálat és mutattam neki: nem, az enyém itt van! Tekergette a fejét, közben grimaszokat vágott, majd mondta, hogy tegnap is látta az üzletből, ahogy hullnak lefelé a csikkek. De nem az enyém, válaszoltam, rám sok mindent lehet mondani amiatt, hogy dohányzom, de mindig ügyelek arra, hogy ne dobjak el semmit, nem kenyerem a szemetelés. Sőt, ha megtelik a hamutál, alufóliára teszem, és kidobom a kukába.

Láttam az arcán a gúnyos, hitetlen vigyort, próbáltam érvelni, hogy három napig távol voltam, semmiképpen nem lehettem én, aki szemetelt. Van még emelet felettünk, s van más is, aki dohányzik, tessék feljebb kutakodni. Akkor biztosan a takarítónő volt, vetette oda, de erre én már teljesen berágtam. Nem, nem kiabáltam, nem mentem át sárkányba, mert tudtam, semmi értelme. Annyira már ismerem az asszonyságot, mindenkibe beleköt, és rikácsol, mint a rekedt papagáj. Amúgy meg igaza van, pofátlanság, amit művelt valaki, de ez a valaki nem én voltam. Nem ártott volna, ha felteszi nekem a kérdést, hogy véletlenül, netán nem-e én, de nem, egyenesen megrágalmazott. Erre nem voltam vevő. Egyszerűen csak fájt a gyanúsítás, az, hogy könnyebb vádaskodni, az első emberbe belerúgni, mint alaposan utánajárni a dolgoknak.

Bevallom, ha emberi hangon megkérdezte volna, hogy nem láttam-e az ominózus üggyel kapcsolatban valamit, még segítek is neki a nyomozásban. Mert engem is rettenetesen zavar a látvány, de így csak azt érte el, hogy mivel állandó vásárlója vagyok, vagyis voltam, soha többé nem teszem be a lábamat az üzletébe.