Labirintusra kergetve
A hétmilliárd megmondóember korában nem könnyű az újságírónak.
A szakma eredeti feladata szertefoszlott, helyébe fizetett, irányított tartalmak kerültek. A közösségi felületek pedig forrnak a különvéleményektől. Közben elvész az igazság, melynek keresése és nyilvánosság elé tárása a média jó értelemben vett feladata lenne. Nemrég egy elismert cseh újságírónő nyilatkozta, hogy kivonul az álszent mainstream médiából, és másként keresi az igazságot. (Előre sejthető: keserűen nehéz dolga lesz.) A vírushisztéria idején belevetette magát az oknyomozásba, és minél mélyebbre ásott, annál több visszásságot talált. Harcos pályatársam megadásra kényszerült, és kiábrándultan mondott búcsút munkaadójának.
A vírus-éra alatt minden addigi tudásunkat lesöpörték az asztalról. Elhitették velünk, hogy a biológia új korszaka kezdődött, már-már földönkívüli. Érvénybe lépett az érvénytelen – minden, amit addig nevetséges összeesküvés-elméletnek tartottak, abszurd módon valósággá vált. Az is kiderült, hogy több igazság is képes egymás mellett érvényesülni – csak éppen hazugság képében. Sikerült az embereket úgy összezavarni, hogy ettől kezdve biztosan képtelenek eligazodni a labirintussá kevert valóságban, ami pedig az egyetlen lételemünk. Az ember akkor kiegyensúlyozott, ha kapcsolatait a bizalom jellemzi. A bizalom igazmondáson, őszinteségen alapul, és kötődésből alakul ki. A kötődés minősége alapvető életszükséglet, hiszen emberek vagyunk, egymásból születünk, közösségben működünk, nem élhetünk magányos foszlányokként.
A vírusvilágjárvány – amely most érdekes módon megint egy csapásra elmúlt – szétszakított egymástól. De jegyezzük meg: az életnek csak úgy van értelme, ha értelmes emberként viselkedünk! Nem ide-oda rángató külső erők logikátlan parancsait követve. Érzékszerveink arra valók, hogy felfogjuk és megismerjük létközegünket. Isten pedig szabad akaratot adott a döntéseinkhez!
Írásunk a Csallóköz hetilap cikke alapján készült.
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Önfeladás
Sokféle nézet létezik azzal kapcsolatban, milyen fejlődési fokon áll jelenleg az ember. Az egyik, hogy sosem látott lehetőségekkel rendelkezik, a másik, hogy az agyunk éppen leépülőben van.
2026.11.16.
Ékszerünk: a magyar nyelv
Már a legelső szívdobbanásunk az anyanyelvünk ritmusára történik. Születésünknél fogva bennünk él ez a lüktetés, amit nyelvünk különleges dallamossága okoz. November 13-án van a magyar nyelv napja.
2026.11.13.
Energiavámpírok
Korunk vámpírjai mindenhol ott vannak: nem a vérünket szívják, hanem az energiánkat.
2026.10.7. 14
Haragudj!
Mára odáig jutottunk, hogy a kisgyerektől kezdve az aggastyánig minden korosztálynak megvan a maga megmondóembere, akinek a videói, „tanácsai” alapján éli a (sajátjának hitt) életét.
2026.8.24.
Tücsök versus kabóca
A lágyan ciripelő tücskök megszépítették a nyári estéket, romantikussá tették az itteni éjszakákat.
2026.8.13.
Mai mese
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy város, ahol hosszú ideig minden héten nagy vásárt tartottak a főtéren.
2026.7.28.
Legyen más!
Nyári kánikula, forró levegő, szivárványünnep, másság, azonosság, szabadság és társai.
2026.6.28.
Kik a kisebb Istenek? 1.
A 21. század emberének jogai és kötelességei radikálisan megváltoztak. Viselkedése, gondolkodása, életmódja és szokásai is. A dolgokhoz, elődeihez és egymáshoz való viszonyáról nem is beszélve...
2026.6.24.
Ne féljünk a sétától!
Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.
2026.5.9. 2
Levél az Édesanyának
Mindig el akartam mondani Neked, mit érzek irántad, de olyan nehéz megszólalni és szavakba önteni az érzelmeimet, amikor mellettem vagy.
2026.5.2. 2 3
Mi közöm hozzá?
Emlékszem milyen izgatott voltam, amikor ellátogatott hozzánk Bohus Marika néni. Az alsótagozatos osztályfőnököm volt, és rendszerint szülői látogatásra jött, amit én gyerekként mindig kitüntetésnek éreztem.
2026.2.15.
