Lelkünk rejtelmei


Dráfi Emese  2009.12.2. 5:42

Ha belenézek a tükörbe, magamat látom.

Az arcomat, a szememet, az egész testemet. Más is ezt látja, ha rám néz. De a lelkem láthatatlan. Csak érzem, tudom, hogy van.

Mindannyiunknak van, ez tény, még ha sokan tagadják is. Nagyon érdekes dolgot tapasztaltam. Többfajta lelkünk van. De legalább kettő. Az egyik, amit a külvilágnak mutatunk. A másik, amit csak mi magunk tudunk. De ez az igazi. Ez az, amelyik velejéig őszinte. A teljesen letisztult lélek, ami mindig is velünk volt, amit magunkkal hoztunk, és ami velünk jön akkor is, amikor elmegyünk innen. A másik lélek taktikázik. Meg akar felelni az aktuális világnak, amibe beleszületett.

Néha ugyan ki-kibukkan a gondosan elrejtett lelkünk, énünk is. De aztán visszabújik, mert fél, nehogy sebezhetővé váljon. Valójában az lenne a jó, ha a kettő együtt, összefonódva lenne szem előtt. A taktikázó felszín, és az őszinte igazi. Valahogy kettő az egyben.

Nekem is megadatott, hogy megismerjem az igazi, mindent elsöprő szerelmet. Soha nem fogom elfelejteni, mindig hordozom majd magammal. Igaz, nem teljesedhetett ki egészen, mert szerelmem felszínes, taktikázó énje nem sokáig engedte. Amikor megismerkedtünk, pont a másik, belső, rejtett igazi énje volt felszínen. Az őszinte, az érzelmes, a jó, aki tud szeretni, akivel mindig is ismertük egymást. Még odaátról. A felismerés mindkettőnket meghökkentett. Ezt az énjét csak én ismerem. De a földi világ kegyetlen, és a képmutató lelkeknek kedvez. Észrevettem, hogy szerelmem belső, igazi énje napról napra visszahúzódik, elbújik előlem itt ebben a világban, nehogy sérüljön, nehogy más is észrevegye. Hiába próbáltam segíteni, egy napon szembesülnöm kellett azzal a ténnyel, hogy újra elvesztettem. Útjaink kettéváltak.

A szobámban ülök, és két fényképet nézegetek. Mindkettőn ő van, de mégse. Mert az arc, a szem sok mindent elárul. Az első kép szerelmünk idejéből való, csak úgy süt belőle az igazi, rejtett én, amit annyira szerettem, szeretek. A másikról már egy idegen férfi néz vissza. Nem ismerem. A szeme keménységről, szomorúságról, a haja színe az élet terhéről árulkodik.

Csak egy reménységem maradt. Hogy egyszer, valamikor, a világ bajaitól és a képmutatástól megfáradva újra felszínre kerül igazi énje, keresni fog, és megtalál örökre.



Hozzászólások

Orbán Kriszta, 02. 12. 2009 11:28:19
O, Emese, ez az egyik legszebb szerelmi vallomás, amit olvastam!Nagyon érdekes, és megragadó! És szomorú!
Rágcsávó, 02. 12. 2009 18:03:03
na csajok!!! és ez az írás nem nyálas??? ezen lehet könnyezni...?
Drafi Emese, 02. 12. 2009 19:19:36
Ajaj, ugy latszik a gep nem toltott le egy fontos reszletet a cikkbol, de hamarosan potoljuk. Ha valakit erdekel, megegyszer elolvashatja a teljes irast. Habar lehet, hogy nehany olvaso szamara igy is "nyalasnak" tunik majd. Ez van.....:):):)
Drafi Emese, 02. 12. 2009 19:34:19
Eljen, most teljes az iras, koszi Erzsi:)
Póda Erzsébet, 02. 12. 2009 19:42:45
Elnézést kérünk a szerzőtől és az olvasóktól is. Technikai hiba miatt kimaradt az írás egy része, de már kiküszöböltük. Kellemes további olvasgatást!
Orbán Kriszta, 03. 12. 2009 07:32:38
Kedves Emese!Az szavak, mint lelek, szerelmem ugy tunik masoknak nyalas andalgasnak tunik. Nekem, az elet minden teruletet, a hetkoznapokat, a hazassagomat hatarozza meg. Mindannyian masok vagyunk, es a velemenyunk pedig ez szerint valtozik. En a kihagyott reszbol is tudtam, megertettem a mondanivalodat. Udv. Krisztina
Rágcsávó, 03. 12. 2009 13:26:10
rendben megint elolvastam a cikket most már teljes egészében. így se lett jobb véleményem. a nők egyfolytában romantikáznak... aztán rinyálnak bőgnek egymás hegyénhátán ha végetért a kapcsolatuk.. ez nem nyálas??? tudom elcsépelt már ez a kifejezés de éppen a nők illették ezzel a jelzővel férfitársamnak a szerintem nem is csöpögős csak sima egyszerű cikkét. a nők csinlnak nagyügyet a különböző viszonyaikból... mindegyik viszonyukat agyongyászolják. ez nemcsak saját tapasztalatom a haverjaim ugyanezt modják. nem kéne már ebből a rinyálásból felnőni???
    
szöszi, 08. 12. 2009 08:33:04 Re:
én is elolvastam a cikket és szerintem egyáltalán nem nyálas.a férfiak sem különbek a nőknél ha véget ér a kapcsolatuk csak annyi,hogy ők elmennek a haverokkal és jól berúgnak és utána vissza könyörgik magukat ha ez nem sikerül ők is agyongyászolják ráadásul náluk tovább tart, egy nő viszont hamarabb felejt és ez személyes tapasztalat.ennyit a férfiakról a 90 százaléka gyenge érzelmileg kivéve azok akiknek nincsenek érzéseik lehet,hogy te és a haverjaid ezek közé tartozik.
@


A rovat további cikkei

Halló, van ott valaki?

Póda Erzsébet

Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?

2022.5.16.   


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2022.4.18.    2


Labirintusra kergetve

Póda Erzsébet

A hétmilliárd megmondóember korában nem könnyű az újságírónak.

2022.3.28.   


Sapkaárusok

Nagy Csivre Katalin

A cikkben ez a hasonlat a mai vírusos-háborús világunkra. Olvassuk!

2022.3.16.   


Kiforgatott orvosi eskü

Nagy Csivre Katalin

Az embernek joga van maga és kiskorúgyermekei nevében szabadon dönteni, arról, hogy megfelelő információk birtokában elfogad vagy elutasít bármilyen orvosi beavatkozást.

2022.2.1.   


Riasztás

Póda Erzsébet

Második éve éljük a lehetetlent, a logikátlant, az abszurdot. Elhisszük a hihetetlent, az ésszerűtlent, a képtelenséget.

2022.1.10.   


Kifordult világ

Nagy Csivre Katalin

Ami eddig csak lassan változni látszott, megfordult és fejre állt a látható világ felszínén. Ma már semmi sem az, amit szemeinkkel látunk.

2022.1.9.   


Megváltásra várva

Nagy Csivre Katalin

Az adventi üzenetekkel teletűzdelt médiafelületek giccses idézetei sem takarhatják el azt a képmutatást és álszentséget, amit naponta láttat a való világ.

2021.12.17.   


Felejtés

Póda Erzsébet

Rövid az ember memóriája: nem emlékszünk a tegnapra, nem még tavalyra, tavalyelőttre!

2021.12.6.   


Üresség

Póda Erzsébet

A minap az aktuális kérdést feszegették ismét – mi mást, mint a „járványhoz” kapcsolódó oltás/nemoltás témáját

2021.12.6.   


Mese vagy valóság

Póda Erzsébet

Hajlamosak vagyunk arra, hogy a meséket ne vegyük komolyan – és ami azt illeti, a modernekre néha könnyedén legyinthetünk is.

2021.11.10.   


Menedék

Póda Erzsébet

Talán még sose volt annyira bizonytalan a jövő, mint a mai időkben. Hiába bújunk a hamisan biztonságosnak vélt maszk mögé, és hiába oltatjuk be magunkat...

2021.11.2.