Megszoksz, vagy megszöksz?


Orbán Viktória  2009.2.28. 12:35

Vagyis a két „ősi ellenség”: a dohányos és a nem dohányos.

Amióta csak „felfedezték” a dohányzást, az emberiség két pártra szakadt. Az egyik csoport, aki szívja, a másik csoport meg, aki megszívja! Mert aki nem dohányzik, az tényleg megszívja! Átvitt értelemben és szó szerint is. Szó szerint, hiszen nagyon kevés hely van Magyarországon, ahova nem engedik be a bagósokat, így nekünk, nem bagósoknak, „muszáj” elviselnünk a mellettünk füstölőket – ha csak nem megyünk máshova, ami viszont már sérti az a jogunkat, hogy ott és akkor szórakozzunk, vacsorázzunk, ahol szeretnénk, úgy, mint a dohányzók. Átvitt értelemben is megszívják a nemdohányzók, mivel beszívva a füstöt, ők is ugyanúgy dohányosokká válnak, és károsodik az egészségük.

Egyik nap a tévében volt egy szavazás, és az volt a kérdés, hogy „Dohányzás közben gondol-e annak káros hatására?” Nos, a szavazók kb. 80%-a gondol. Gondol rá, csak úgy látszik, nem érdekli. Engem mondjuk ez igazán nem is izgat. Ha valaki szívni akarja, akkor szívja, mérgezze magát, de engem ne füstöljön ki, ha lehet!

Mivel nem dohányzom, szinte allergiás vagyok a cigifüstre. Ki nem állhatom, és egy másodpercen belül felmegy bennem a pumpa, ha otthon megérzem a cigarettafüstöt. Nálunk apukám, sajnos, mióta az eszemet tudom, dohányzik. Érdekes, hogy gyerekkoromban ez egyáltalán nem zavart, talán még tinédzser koromban sem, hanem fiatal felnőttként kezdett bosszantani a dolog – de nagyon! Apukám a lakásban nem dohányzik, csak a teraszon. Persze, ha nem vagyunk otthon, a lakásba lépve azonnal tudom, hogy néha keresztül megy úgy a lakáson, hogy cigi füstölög az ujjai közt. Az előszobában, ahova hazatérve belépek, rögtön érzem.

Először csak az zavart, hogy a kabátom tiszta cigifüstös, így bevittem a szobámba, és a szekrényben tárolom. Majd már a cipőimet is bemenekítettem, hogy ne az előszobában kelljen fel- és levenni, ahol apukám füstöl. De azért, az ablakon mégsem közlekedhetek ki és be, így hát, ha menni kell, hát menni kell. Át a füstfelhőn. Na, akkor szoktam kiakadni. Úgy viharzok át a teraszon, ki a szabadba, mint a szélvész, de még így is átveszi a hajam az iszonyatos szagot, amit egyszerűen nem bírok elviselni!

Azt is megérzem, ha apukám reggel már nincs otthon, de cigizett. Kilépek a szobám ajtaján, és érzem, ahogy a teraszajtó résein át beszivárgott cigifüst terjeng a lakásban. Nem igaz, hogy már korán reggel erre kell ébrednem...! Sőt, nálam a cigarettaundor már odáig fajult, hogy ha egy dohányos megy előttem az utcán, inkább átmegyek a másik oldalra, vagy megelőzöm. Illetve szórakozni sem járok már annyit, mert ott meg mindenhol akkora füst van, hogy vágni lehetne. Alig töltök egy órát a helyiségben, már marja a szememet a tömény füst, arról nem is beszélve, hogy olyan is volt már, hogy azt éreztem: fáj a mellkasom a cigifüsttől!!! Én, aki nem is dohányzom!

Floridában (meg még sok más országban is), már megtiltották a dohányzást a szórakozóhelyeken, bárokban, közintézményekben stb. Olyan jó volt úgy kimenni szórakozni, hogy nem lett a ruhám, hajam, bőröm cigifüstös! Miért nem lehet ezt Magyarországon is megoldani, mint ahogy már sok európai országban is? A dohányosok menjenek ki, és szívják ott a cigarettát egy kijelölt helyen, ahol nem zavarnak senkit! Persze, akkor még ők vannak megsértődve, ha kiküldik őket! Nem tudom, hogy lehetne igazságot tenni a két tábor között. De jó lenne, ha a dohányosok tiszteletben tartanák, hogy a nem dohányzók nyilván azért nem dohányoznak, mert utálják a füstöt, szeretnék legalább egy kicsit az egészségüket megvédeni stb. És ne vegyék személyes sértésnek, ha valaki elkerüli őket, vagy addig nem beszél velük, amíg fújja a füstöt, hiszen az elutasítás nem nekik szól, hanem a cigarettának.

Nagyon sok bagós viselkedése jócskán hagy kivetni valót maga után. Ott cigiznek, ahol éppen „rájuk jön”, akár az utcán, és ott dobják el a csikket, ahol éppen végig égett a cigaretta. Az utcán, járdán, parkban, téren, aluljáróban...

Megkérhetnénk Önöket, Tisztelt Bagósok: ha már cigiznek, akkor legalább a kukába dobják a csikket?! Nem értem miért van az, hogy a kijelölt dohányzó helyen a kukák környéke teli van cigarettacsikkel, a kukában pedig alig van. Pedig annyira egyértelmű, hogy mire való! Vagy mégsem?



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Valakik és tényezők

Póda Erzsébet

Ma mindenki valaki akar lenni. Valaki, aki megmondja másoknak, hogy azok mit csináljanak, és azt hogyan tegyék.

2024.4.18.   


Szavak

Póda Erzsébet

A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.

2024.3.9.   


Előjogok

Nagy Csivre Katalin

Tudom, lejárt lemez, de feltette már valaki azt a kérdést, hogy a kovidinvázió alatt a teszt vagy az oltás mellé miért kapott egy darab papírt? A teszteléshez járó papírdarab határidős volt, és úgy szolgált, mint előjog, belépőjegy a társadalomba.

2023.10.11.   


Gondolatok a szabadságról

Nagy Csivre Katalin

A szabadság szó inflálódott el leginkább, és itt érhető tetten a legnagyobb csúsztatás, mert a szabadság színes zászlaja alatt a végső és totális diktatúrába menetel a világ...

2023.9.13.   


Nyári románc

Póda Erzsébet

Avagy az életben semmire sincs garancia.

2023.7.25.    14


Jótékonyság

Póda Erzsébet

Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.

2023.5.30.   


Halló, van ott valaki?

Póda Erzsébet

Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?

2023.5.16.   


Előregyártott jövő

Nagy Csivre Katalin

1950-es évek: a kezdetekben a faluban csak két ház volt „tele vízióval”. Oda gyűltek a szomszédok a rövid műsoridőben…

2023.5.15.   


Egy szakítás után

Poór Marianna

Egy szakítás után soha meg nem válaszolt kérdések sorozata tart éberen éjszakánként.

2023.4.28.    16


Hazudni szabad?

Nagy Csivre Katalin

Manapság nem szokás mélyebbre ásni, megszoktuk a felszínes életet. S ha valaki olykor elgondolkodásra buzdít, azonnal megbélyegzik: konteós. Vajon miért?

2023.4.9.   


Sokasodó furcsaságok

Nagy Csivre Katalin

Csengetnek. Ajtót nyitok. A szélesre tárt ajtóban Mari néni vacog. Mondom lépjen beljebb...

2023.3.7.   


Szivárványos világbéke

Póda Erzsébet

A fogyasztói társadalom kényelmébe süppedve talán nem is vesszük észre, micsoda propaganda vesz bennünket körül.

2023.1.23.