Pimasz
A pályaudvaron rengeteg fiatal gyűlt össze, hogy az iskola végeztével hazajussanak az otthonukba.
Voltak, akik szolidan nevetgéltek, beszélgettek, de voltak olyanok is, akik ordibáltak, vihogtak és persze a cigarettás dobozok is előkerültek a táskából, zsebekből. Majd amikor elszívták, nem a hamutálba dobták a csikket, hanem elpöckölték jó messzire. Látta ezt egy szintén buszra várakozó hölgy is, és megpróbált viccesen közelíteni a problémához, gondolván, hogy célt érnek szavai.
- Fiatalember, van egy jó hírem! - mondta neki mosolygós arccal.
- Igen, és mi az? – kérdezte bamba képpel a srác.
- Képzelje, feltaláltak a szemétkosarat! Itt van ni, látja?
- És akkor mi van? – bökött vissza pimaszul.
- Csak az, hogy ha felveszi a csikket, abba bele lehet dobni.
- Miért venném fel?
- Azért, mert ha mindenki eldobja a szemetét, hamarosan térdig járunk a piszokban.
- És akkor mi van? – hadarta a suhanc, mint akinek megakadt a lemeze.
- Kosz, mégpedig nagy – mondta a hölgy, majd megjegyezte, otthon is így szemetel?
- Köze hozzá? – kérdezte az egyre szemtelenebb fiatal.
A hölgy feladta, de azért még oda vetette, hogy nyilván az otthonában is ilyen állapotok uralkodnak, különben nem viselkedne így.
- Nem mindegy az magának?
A srácok pökhendin konstatálták egymás között, hogy ezt jól megmondták az öreglánynak, minek üti az orrát olyanba, ami nem tartozik rá. A vén szipirtyó foglalkozzon csak magával, és ne piszkálja a fiatalokat.
De valóban nem tartozik rá? Komolyan érdekelne egy statisztika, hogy az utcán heverő hulladék hány százalékát teszi ki az eldobott csikk. Mert hogy ebből van a legtöbb szemét, az szinte biztos.
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Legyen még jobb!
Egyre ritkábban történik meg, hogy lélekemelő gondolatokat oszt meg valaki, gondolatokat, amelyek átsegítenek a hétköznapok nehézségein, vagy egyszerűen csak biztatóbbá válik általuk életünk folyamata.
2026.1.1.
Mi közöm hozzá?
Emlékszem milyen izgatott voltam, amikor ellátogatott hozzánk Bohus Marika néni. Az alsótagozatos osztályfőnököm volt, és rendszerint szülői látogatásra jött, amit én gyerekként mindig kitüntetésnek éreztem.
2025.12.11.
Ékszerünk: a magyar nyelv
Már a legelső szívdobbanásunk az anyanyelvünk ritmusára történik. Születésünknél fogva bennünk él ez a lüktetés, amit nyelvünk különleges dallamossága okoz. November 13-án van a magyar nyelv napja.
2025.11.13.
Amit az őszben szeretni lehet
Ősz lett. Szőlőillatos, levélhullatós, kabátba-sálba burkolózós, nyirkos reggeles, hosszú estés ősz.
2025.10.19. 12
Ide nekem a betegségemet! (2)
Preventív biztosítások lehetséges betegségek esetére, avagy kössünk-e szerződéseket az egészségünk érdekében?
2025.8.11.
Szavak
A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.
2025.7.19.
Ide nekem a betegségemet! (1)
Betoppanok a rendelőbe: üres, csöndes és sötét. Netán elnéztem volna az időpontot? Nem. Reggel hét óra, a dátum stimmel.
2025.7.14.
A lelkemig hatol
A női lélek bonyolult és összetett. Érzékeny és átérző, érzéseket beengedő, azokat intenzíven megélő, máskor elutasító, bezárkózó.
2025.7.4.
Szuper lesz a napunk!
Coco Chanel legjobb gondolata: „Minél rosszabbul állnak a dolgaid, annál jobban kell kinézned!"
2025.2.25. 23