Rohanás


Puha Andrea  2011.6.28. 4:09

Veszettül rohanok. Elmosódik körülöttem minden. Foltokat látok az arcok helyett.

Emberek vannak, nevük nincs. Épületek vannak, jellegük azonosíthatatlan. Széket érzek a fenekem alatt, de nem tudom, az hol van. Megfogok egy kezet, még meg se melegedik, elengedem. Szólnak hozzám, de mire megértem, már nincs előttem senki. Rohanok. Rohan mindenki.

Aztán lassítani kezdek, és megfigyelő állásba helyezkedem. Állok. Mindenki más fut. Zaklatottak az arcok. A testek egymásba gabalyodnak, elszakadnak egymástól. A könnyek még el se erednek, már fel is száradtak. Szavakat hallok. Súlyos szavakat, melyek elhangzanak és megsemmisülnek. Senki sem értékeli őket. Félbehagyott tettek lógnak a levegőben. Gyorsan felhajtott felesek párolognak, a bor vizezett és a földön folyik. Köd terjeng, sűrű és kormos. Senki sem lát semmit, mindenki beleburkolózik. Óv és eltakar.

Lassú sétába kezdek. Megtapasztalom, hogy a föld kemény és meleg a nyári naptól. Elkezdem látni az épületeket. Beülök a Colombusba és kérek egy pohár bort. Savanyú az íze, de jólesik. Kortyolgatom. Rálátok a Dunára, a Budai várra, a Szabadság-szoborra. Ellep valami jó érzés. Nyugalom. A táskámban kotorászom, a fényképezőgépet keresem. Felszisszenek. A könyv lapjai megvágják a bőröm. Nézem a kibuggyanó vércseppet, szopogatom az ujjam. Érzem a vér sós ízét a számban, érzem, hogy szúr a vágás helye. Jó érezni. Tisztelem az érzést. Nem félek átélni. Belelapozok a könyvbe, a szavak elözönlenek, és én úszom bennük. Megértem minden szó súlyát és nem félek a jelentésüktől. A pohár után nyúlok. Kortyolok egyet, érzem, hogy a savanykás íz szétterjed az ízlelőbimbóimon, és ahogy a bor lecsusszan a torkomon, ellötyög majd megtelepszik a gyomromban.

Érzem, hogy élek.

Potháczky Angéla fotója

(A felvételen a szerző)



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Menedék

Póda Erzsébet

Talán még sose volt annyira bizonytalan a jövő, mint a mai időkben. Hiába bújunk a hamisan biztonságosnak vélt maszk mögé, és hiába oltatjuk be magunkat...

2021.9.28.   


Látszatvilág

Póda Erzsébet

Az emberiség apró kis tagjai – akik hatalmas és erős tömeget alkotnak, de nem irányítanak – évezredek óta ugyanazokkal a gondokkal küszködnek.

2021.8.22.   


Hátsó szándék

Fodor Tekla

Mutogatós bácsik helyett anyámasszony katonái?

2021.8.6.  1   


Ne gyere közel!

Nagy Csivre Katalin

A híradások tele vannak azzal a témával, amiről én most NEM kívánok írni.

2021.5.11.  1   


A bűvös szív

Dráfi Emese

Láttam, ahogy hirtelen megáll, és visszanéz a nagy piros szívre, majd odalép, és belebámul a rácson keresztül a rengeteg színes kupakba.

2021.4.19.   


Szeretet-teszt

Dráfi Emese

„Bárhogy is legyen, a szeretet mindent legyőz.”

2021.1.26.   


Karácsonyi adok-kapok

Kovács Márta

Ilyenkor, a karácsonyi ünnepek előtt, szép számmal elszaporodik az üzenetek, levelek száma, melyekben a segítségünket kérik.

2020.12.17.    17


Válás?

Póda Erzsébet

Mintha megöregedett volna az utóbbi időben.

2020.11.6.  1    5


Monitor

Póda Erzsébet

Pár évvel ezelőtt már tudni lehetett, hogy nagyszabású agymosóprogramban részesülünk.

2020.10.15.   


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2020.10.5.    2


Bánásmód

Póda Erzsébet

Avagy milyen tanácsokat ne adjunk a férjünknek...

2020.10.1.    8


Átverés vagy valóság?

Kovács Márta

Bizonyára sokunkban felmerült a fenti kérdést az elmúlt hónapokban. Átverve érezzük magunkat, hiszen valami miatt korlátozva vagyunk a szabadságunkban...

2020.9.9.