Rossz szomszédság…
…török átok – tartja a szólásmondás.
A fenti szólásmondás biztosan jó okkal alakult ki az idők folyamán. Csak az tudja igazán értékelni a jó szomszédját, akinek volt már rossz is. Miért is írom mindezt? Mert nagyjából húsz évvel ezelőtt furcsa emberek költöztek a konyhakertünk szomszédságába. A megfogalmazás magyarázata az, hogy a házunknál nem volt elég hely krumplit, zöldséget termeszteni, így édesanyám egy másik földrészen (a konyhakertünkben) teszi mindezt -- jó pár háznyival odébb.
Amikor az említett emberek odaköltöztek, mindent elkövettek, hogy borsot törjenek az orrunk alá. Kialakítottak például egy mély árkot, amin a hirtelen lezúduló eső átfolyt a mi veteményesünkre és jóformán ki is mosta a földből a magokat, palántákat egytől-egyig. Vagy, ha permetezés után szakadt az eső, az biztosan befolyt a mi kertünkbe is, többnyire kipusztítva az ottani növényeket.
Aztán egyszer csak kiderült, hogy miért ilyen undokok: szerintük ugyanis „belelógott” az ő területükbe a mi kiskertünk határa. Kimérették hát földrészt, hogy biztosak legyenek a dolgukban. Tegyük lejjebb a kerítést! – adták ki az ukázt. Jóhiszemű édesanyám a békesség kedvéért majd´ két és fél méterrel arrébb tette a drótot (ma sem értem, hogy miért és a földhivatal munkatársa is csak csóválta a fejét), de a helyzet mégsem javult. Ha bárki utána számol a 250 méter hosszú telek esetében az már akkor is 500 négyzetméter jogtalan többlet a szomszédoknak, ha csak 2 méterrel került arrébb az a kerítés.
Szóval, a helyzet kicsit sem lett rózsásabb: elhangzott már minden, fenyegetőzés, kiabálás, szitok. Édesanyám ezek után hiába is próbálta érvényesíteni az igazát bármilyen hivatalnál. Három éve aztán térképészek érkeztek, akik a régi térképet szerették volna felülvizsgálni. Igen ám, de ez a felülvizsgálat abból állt, hogy behúzták határvonalnak azt, ahol most a kerítés van. Szülém megint csak hiába próbálta bizonygatni, hogy nem jól van az úgy…
A dolog már majdnem feledésbe merült, mert hál’ Istennek a nagy fák miatt alig látnak konyhakertünkbe a szomszédok, és így kevesebbszer kiabálnak át, ha meglátnak bennünket. Csakhogy érkezett egy hivatalos papír, miszerint bővíteni akarnak és ebbe – csak elvileg – kell beleegyezni a szomszédoknak. Kint járt a jegyzőnő, és felvilágosított bennünket, hogy majd az építési engedélyt megfellebbezhetjük (harmincezer forintért!) -- és kész.
Most ott tartunk, hogy a régi térkép alapján szeretnénk felülvizsgáltatni az újat, és a végére járni a dolognak. Az 500 négyzetméter mégsem olyan kis terület, hogy csak úgy veszni hagyná az ember. A szakemberek augusztusra ígérték a kiszállást. Bevallom, nagyon reménykedem. Bár nem én gazdálkodom a földön, és más esetben lehet, hogy nem is érdekelne a dolog, de az igazságérzetem mindig nagyon erős volt, talán túlságosan is. Nehezen viselem az ilyenfajta önkényeskedőket!
Mondják, Isten nem ver bottal. Ez azt hiszem, igaz lehet. Bár a kritikán aluli viselkedésük ellenére sem kívántam volna a szomszédoknak semmi rosszat, úgy tudom, gyógyíthatatlan beteg van a családjukban…
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Egy kép, ezer szó
Egy kép többet ér ezer szónál... Bevezetés a Tarot és más "furcsaságok" rejtelmeibe.
2022.6.6.
Halló, van ott valaki?
Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?
2022.5.16.
Ne féljünk a sétától!
Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.
2022.4.18. 2
Kiforgatott orvosi eskü
Az embernek joga van maga és kiskorúgyermekei nevében szabadon dönteni, arról, hogy megfelelő információk birtokában elfogad vagy elutasít bármilyen orvosi beavatkozást.
2022.2.1.
Riasztás
Második éve éljük a lehetetlent, a logikátlant, az abszurdot. Elhisszük a hihetetlent, az ésszerűtlent, a képtelenséget.
2022.1.10.
Kifordult világ
Ami eddig csak lassan változni látszott, megfordult és fejre állt a látható világ felszínén. Ma már semmi sem az, amit szemeinkkel látunk.
2022.1.9.
Megváltásra várva
Az adventi üzenetekkel teletűzdelt médiafelületek giccses idézetei sem takarhatják el azt a képmutatást és álszentséget, amit naponta láttat a való világ.
2021.12.17.
Felejtés
Rövid az ember memóriája: nem emlékszünk a tegnapra, nem még tavalyra, tavalyelőttre!
2021.12.6.
Üresség
A minap az aktuális kérdést feszegették ismét – mi mást, mint a „járványhoz” kapcsolódó oltás/nemoltás témáját
2021.12.6.
Mese vagy valóság
Hajlamosak vagyunk arra, hogy a meséket ne vegyük komolyan – és ami azt illeti, a modernekre néha könnyedén legyinthetünk is.
2021.11.10.