Rosszul gondoltam?


Sábitz Katalin  2008.11.17. 13:27

Papírsuhogás, faltól falig érő, ódon polcok, könyvillat, halk suttogás...

...Ezt a képet építettem fel magamban egy országos könyvtár belsejéről. Sosem fogom elfelejteni az élményt, amikor a képzeletbeli könyvtáram találkozott a kijózanító valósággal. Az érzés egy könyvbordányit sem hasonlított arra, amit érezni szerettem volna.

Könyvet egyáltalán nem is láttam, amikor beléptem egy fővárosi könyvtárba. Össze is zavarodtam, még az információs pultnál sem tudtak rajtam segíteni, ahol egy kártyát nyomtak a kezembe, amivel csak egy adott terembe mehetek be, csak egy adott asztalhoz ülhetek le. Ha másik terembe szeretnék átmenni, itt és itt kell új kártyát kérnem, amin persze rajta lesz, hova ülhetek ott le. Nyilván a rosszalló tekintetek sem segítettek rajtam, melyek azt sugallták, hogy ha nem ismerem ki magam ebben a praktikusan kitalált rendszerben, akkor jobban tenném, ha menten elsüllyednék. Bár attól tartok, ott még elsüllyedni is csak úgy szabad, ha az ember előtte kér egy másik kártyát...

De mégiscsak eljutottam a célállomásra, ahol Kossuth Hírlapjáról, vagyis annak mikrofilmre vitt változatából sikerült pár oldalas másolatot szereznem. Aztán jobbnak láttam, ha a fénymásolás árán nem döbbenek meg feltűnően, hanem csendes megadással elővettem a pénztárcámat. Ekkor megint csak kiderült, hogy naiv vagyok és tudatlan, mert bizony azt egy másik teremben kell kifizetni, annak rendje és módja szerint, kártyákat cserélgetve, papírokat töltögetve.

Miközben a termek között bolyongtam, azért láttam könyveket is, de nem voltak faltól falig érő polcok, sem könyvillat; és egy betűnyit sem kaptam abból a hangulatból, amelyre vágytam. Inkább volt bank a maga ridegségével, szürke rendjével, mint barátságos könyvtár, a tudás fellegvára.

Tény, hogy nem volt szerelem első látásra, de az is igaz, hogy az első benyomás után ítélni nem helyes. Ám azóta akárhány könyvtárban kerestem azt a képzeletembe ivódott hangulatot, sehol nem találom. Ezek szerint az elképzelésem a hibás?



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Nyári románc

Póda Erzsébet

Avagy az életben semmire sincs garancia.

2018.8.24.    14


A hotelszoba titkai

Oriskó Renáta

Valami megváltozott. Úgy tűnt, mintha egyik percről a másikra történt volna.

2018.8.20.    13


A telt idomok szépek

Joó Fruzsina

A nőideálok az évszázadok során mindig változtak.

2018.6.11.    60


Univécé

Póda Erzsébet

Az egyik ismerősöm szörnyülködve vette tudomásul, hogy világunk néhány országában léteznek uniszex (vagy semleges) vécék.

2018.5.9.    10


Amikor beszélgetünk

Oriskó Renáta

Vajon milyen az igazán jó, személyes beszélgetés felbolydult világunkban?

2018.4.12.    15


Amitől a pasik a falra másznak

Joó Fruzsina

Mi, nők, számtalanszor panaszkodunk a férfiakra, sírunk miattuk, elátkozzuk őket.

2018.4.4.    15


Randi

Póda Erzsébet

Ésszel is lehetünk szerelmesek…(?)

2018.4.2.  2    4


Pozitív igények

Póda Erzsébet

Borzasztó dolog történik velünk: téli időszak lévén hideg van!

2018.1.18.    5


Fogadalmak

Oriskó Renáta

Az év első hónapjához sokan kötnek újrakezdést, változást, változtatást.

2018.1.3.    12


Pótcselekvéseink

Oriskó Renáta

Ismerős a helyzet? Adott egy feladat, amit ránk bíztak, amire megkértek, vagy amit egyszerűen csak el kell végeznünk.

2017.9.18.    16


A kapcsolat kerékkötői

Tóth Nóra

A legtöbb lánynak van egy ideálja, ahogy nagy szerelmét elképzeli: szőke, kék szemű, izmos...

2017.6.14.    11


Fogadom, hogy nem fogadok

Nagy Erika

Bevallom, nem tettem idén újévi fogadalmat, mint ahogy tavaly sem. Nem látom értelmét.

2017.1.11.    1