Rosszul gondoltam?
Papírsuhogás, faltól falig érő, ódon polcok, könyvillat, halk suttogás...
...Ezt a képet építettem fel magamban egy országos könyvtár belsejéről. Sosem fogom elfelejteni az élményt, amikor a képzeletbeli könyvtáram találkozott a kijózanító valósággal. Az érzés egy könyvbordányit sem hasonlított arra, amit érezni szerettem volna.
Könyvet egyáltalán nem is láttam, amikor beléptem egy fővárosi könyvtárba. Össze is zavarodtam, még az információs pultnál sem tudtak rajtam segíteni, ahol egy kártyát nyomtak a kezembe, amivel csak egy adott terembe mehetek be, csak egy adott asztalhoz ülhetek le. Ha másik terembe szeretnék átmenni, itt és itt kell új kártyát kérnem, amin persze rajta lesz, hova ülhetek ott le. Nyilván a rosszalló tekintetek sem segítettek rajtam, melyek azt sugallták, hogy ha nem ismerem ki magam ebben a praktikusan kitalált rendszerben, akkor jobban tenném, ha menten elsüllyednék. Bár attól tartok, ott még elsüllyedni is csak úgy szabad, ha az ember előtte kér egy másik kártyát...
De mégiscsak eljutottam a célállomásra, ahol Kossuth Hírlapjáról, vagyis annak mikrofilmre vitt változatából sikerült pár oldalas másolatot szereznem. Aztán jobbnak láttam, ha a fénymásolás árán nem döbbenek meg feltűnően, hanem csendes megadással elővettem a pénztárcámat. Ekkor megint csak kiderült, hogy naiv vagyok és tudatlan, mert bizony azt egy másik teremben kell kifizetni, annak rendje és módja szerint, kártyákat cserélgetve, papírokat töltögetve.
Miközben a termek között bolyongtam, azért láttam könyveket is, de nem voltak faltól falig érő polcok, sem könyvillat; és egy betűnyit sem kaptam abból a hangulatból, amelyre vágytam. Inkább volt bank a maga ridegségével, szürke rendjével, mint barátságos könyvtár, a tudás fellegvára.
Tény, hogy nem volt szerelem első látásra, de az is igaz, hogy az első benyomás után ítélni nem helyes. Ám azóta akárhány könyvtárban kerestem azt a képzeletembe ivódott hangulatot, sehol nem találom. Ezek szerint az elképzelésem a hibás?
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Uborkaszezon?
A felszínen úgy tűnik, minden rendben van, de figyeljünk: forrong a mélység!
2022.7.22.
Egy kép, ezer szó
Egy kép többet ér ezer szónál... Bevezetés a Tarot és más "furcsaságok" rejtelmeibe.
2022.6.6.
Halló, van ott valaki?
Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?
2022.5.16.
Ne féljünk a sétától!
Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.
2022.4.18. 2
Kiforgatott orvosi eskü
Az embernek joga van maga és kiskorúgyermekei nevében szabadon dönteni, arról, hogy megfelelő információk birtokában elfogad vagy elutasít bármilyen orvosi beavatkozást.
2022.2.1.
Riasztás
Második éve éljük a lehetetlent, a logikátlant, az abszurdot. Elhisszük a hihetetlent, az ésszerűtlent, a képtelenséget.
2022.1.10.
Kifordult világ
Ami eddig csak lassan változni látszott, megfordult és fejre állt a látható világ felszínén. Ma már semmi sem az, amit szemeinkkel látunk.
2022.1.9.
Megváltásra várva
Az adventi üzenetekkel teletűzdelt médiafelületek giccses idézetei sem takarhatják el azt a képmutatást és álszentséget, amit naponta láttat a való világ.
2021.12.17.
Felejtés
Rövid az ember memóriája: nem emlékszünk a tegnapra, nem még tavalyra, tavalyelőttre!
2021.12.6.
Üresség
A minap az aktuális kérdést feszegették ismét – mi mást, mint a „járványhoz” kapcsolódó oltás/nemoltás témáját
2021.12.6.