Szeretet-mozaik


Sábitz Katalin  2009.12.23. 5:32

Pillanatképek az ünnep előtt.

Nekem adtad

Rajongtam a lovakért. Tőled örököltem. És ami velük kapcsolatos, gyűjtöttem lelkesen – mert a kisgyermek mindent lelkesen csinál. Sőt, olykor eltettem olyat is, amire alighanem csak az én képzeletbeli paripámnak lehet szüksége. Nekem kincs volt minden, amit adtál. Pisti elfért a hónom alatt, mégsem engedted, hogy hazavigyem a cirkuszból.
– Majd alszik a fürdőkádban! Vagy velem!
Csak nevettél. Pedig szívesen elhoztad volna te is a pónit legalább, ha az összes állatot nem is.
Aztán varrtál nekem egy kulcstartót – azokat is lelkesen gyűjtöttem. Egy nyereg volt. Pontos mása az igazinak. Tökéletes! A legszebb barna bőr övedből varrtad. Pedig egy kislány öröme nem tartja meg a nadrágot! Nem számított. Te adtál. Mindent.
– Boldog Karácsonyt, Apu!

- .- .- .- .- .- - .- .- .- .- .- - .- .- .- .- .- - .- .- .- .- .- - .- .- .- .- .- - .- .- .

A menhelyért

Munkába igyekeztem. Első nap. Azt sem tudtam, merre kell mennem a megállóból. Kérdezősködés közben akadtam össze egy lánnyal, aki szintén oda tartott.
– Munka?
– Munka.
– Ilyenkor is? Hogyhogy?
– Muszáj, tudod, albérlet, karácsonyi bevásárlás… S te?
– Amolyan hobbi. Anyu kérdezte is, hogy miért, hiszen mindenem megvan. Aztán elvittem a menhelyre. Látta azt a sok kutyát szűkös ketrecekbe zsúfolva. Kifelé menet adott is nekik egy kis pénzt, hogy segítsen.
– És te…?
– Igen, a menhelynek gyűjtök.
Neki valóban mindene megvan.

- .- .- .- .- .- - .- .- .- .- .- - .- .- .- .- .- - .- .- .- .- .- - .- .- .- .- .- - .- .-

Fény a sötétben

Egy üzletházban egy fiatal házaspár tartós elemről érdeklődött. Olyant kerestek, ami a nagy hideget, kemény mínuszokat is bírja. Eleinte azt hittem, túrázni készülnek, talán síelni vagy hegyet mászni. De ahogy az eladóval beszélgettek, szépen kikerekedett a történet. Az egyik iskola közelében húzza meg magát egy hajléktalan, akinek nem jutott menedék a szállón.
– A szerencsétlen férfi még azt sem látja, mit eszik éppen! – mondta a férj.
Neki vettek zseblámpát, abba kellett a strapabíró elem.
Eszembe jutott egy sor Szent Pál Szeretethimnuszából: „A szeretet … nem keresi a maga javát.”
Közeleg a Karácsony. Tanuljunk meg szeretni mi is!



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Jótékonyság

Póda Erzsébet

Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.

2022.9.15.   


Uborkaszezon?

Nagy Csivre Katalin

A felszínen úgy tűnik, minden rendben van, de figyeljünk: forrong a mélység!

2022.7.22.   


Egy kép, ezer szó

Nagy Csivre Katalin

Egy kép többet ér ezer szónál... Bevezetés a Tarot és más "furcsaságok" rejtelmeibe.

2022.6.6.   


Halló, van ott valaki?

Póda Erzsébet

Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?

2022.5.16.   


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2022.4.18.    2


Labirintusra kergetve

Póda Erzsébet

A hétmilliárd megmondóember korában nem könnyű az újságírónak.

2022.3.28.   


Sapkaárusok

Nagy Csivre Katalin

A cikkben ez a hasonlat a mai vírusos-háborús világunkra. Olvassuk!

2022.3.16.  1   


Kiforgatott orvosi eskü

Nagy Csivre Katalin

Az embernek joga van maga és kiskorúgyermekei nevében szabadon dönteni, arról, hogy megfelelő információk birtokában elfogad vagy elutasít bármilyen orvosi beavatkozást.

2022.2.1.   


Riasztás

Póda Erzsébet

Második éve éljük a lehetetlent, a logikátlant, az abszurdot. Elhisszük a hihetetlent, az ésszerűtlent, a képtelenséget.

2022.1.10.   


Kifordult világ

Nagy Csivre Katalin

Ami eddig csak lassan változni látszott, megfordult és fejre állt a látható világ felszínén. Ma már semmi sem az, amit szemeinkkel látunk.

2022.1.9.   


Megváltásra várva

Nagy Csivre Katalin

Az adventi üzenetekkel teletűzdelt médiafelületek giccses idézetei sem takarhatják el azt a képmutatást és álszentséget, amit naponta láttat a való világ.

2021.12.17.   


Felejtés

Póda Erzsébet

Rövid az ember memóriája: nem emlékszünk a tegnapra, nem még tavalyra, tavalyelőttre!

2021.12.6.