Szőke
Egy földrajztanár véleménye, avagy miért vagyok nőpárti...
Tetszik, nem tetszik: kifejezetten nőpárti vagyok. Első ízben talán a lánytestvérnek köszönhetem mindezt, de nagy hatást gyakorolt rám líceumbeli földrajztanárom is.
Nevezzük csak M.Z.-nek. Szerencsére mindössze heti egy órában boldogítottuk egymást, de akkoriban még az is soknak tűnt.
Minden elismerésem az övé, hiszen kétségtelen, hogy tudása határtalan, de nem munka félpercenként hangoztatni szubjektív véleményét, miszerint a nők, és természetesen főképp a szőkék, napjainkban is alsóbbrendűek, butábbak, kiszolgáltatottabbak, mint a férfiak.
Talán azzal a tulajdonsággal láttam napvilágot ezelőtt huszonkét éve, hogy ha igazságtalanságot vélek felfedezni, akkor próbáljam meg orvosolni, így kilencedikes koromban is kiálltam M.Z. ellen – és a nők mellett. Jókat nevettem szőkenős viccein, de határozottan megfogalmaztam saját kis álláspontomat. Sokat mérgelődtem, olykor-olykor hisztiztem is, de kifejtettem véleményem, mely sajnos sok esetben süket fülekre talált. Sikerült kiküldetnem magamat az óráról, de egy adott pillanatban, amikor a nadrágom kék rövidke farmerszoknyával kombináltam, M.Z. a tanári lépcsőn szaladt utánam, hogy meggyőződjön afelől, bizony érdekes módon nyilvánul meg lázadó tinédzseri mivoltom. Valamiért kíváncsi volt...
Előfordulhat, hogy tanárom, éppen azért ismételgette oly gyakran magabiztosnak tűnő nézeteit, közhelyeken alapuló beköpéseit, mert többek között jómagam is komolyan vettem, mondhatni szívügyemnek tekintettem. Míg fiú osztálytársaim jókat hahotáztak, addig nekem mindaz folyamatos sértegetésnek, megalázásnak tűnt.
Két évig próbáltam meggyőzni M.Z.-t, hogy bár félévente egyszer nekem is adjon igazat, sajnos sikertelenül. Vitáink akkor értek véget, amikor kiderítettem, hogy felesége szőke... Tiszta vizet öntöttem a pohárba, és levontam a végkövetkeztetést: M.Z. a szíve mélyén imádja és tiszteli a nőket! Főleg a szőkéket...
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Egy kép, ezer szó
Egy kép többet ér ezer szónál... Bevezetés a Tarot és más "furcsaságok" rejtelmeibe.
2022.6.6.
Halló, van ott valaki?
Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?
2022.5.16.
Ne féljünk a sétától!
Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.
2022.4.18. 2
Kiforgatott orvosi eskü
Az embernek joga van maga és kiskorúgyermekei nevében szabadon dönteni, arról, hogy megfelelő információk birtokában elfogad vagy elutasít bármilyen orvosi beavatkozást.
2022.2.1.
Riasztás
Második éve éljük a lehetetlent, a logikátlant, az abszurdot. Elhisszük a hihetetlent, az ésszerűtlent, a képtelenséget.
2022.1.10.
Kifordult világ
Ami eddig csak lassan változni látszott, megfordult és fejre állt a látható világ felszínén. Ma már semmi sem az, amit szemeinkkel látunk.
2022.1.9.
Megváltásra várva
Az adventi üzenetekkel teletűzdelt médiafelületek giccses idézetei sem takarhatják el azt a képmutatást és álszentséget, amit naponta láttat a való világ.
2021.12.17.
Felejtés
Rövid az ember memóriája: nem emlékszünk a tegnapra, nem még tavalyra, tavalyelőttre!
2021.12.6.
Üresség
A minap az aktuális kérdést feszegették ismét – mi mást, mint a „járványhoz” kapcsolódó oltás/nemoltás témáját
2021.12.6.
Mese vagy valóság
Hajlamosak vagyunk arra, hogy a meséket ne vegyük komolyan – és ami azt illeti, a modernekre néha könnyedén legyinthetünk is.
2021.11.10.