Verseny az idővel


Tompa Orsolya  2015.3.10. 2:39

Az idő sosem áll meg, de mi mindig megpróbálunk versenyezni vele.

Sokan el is hiszik, hogy megelőzhetik vagy legyőzhetik. Pedig nem! Mégsem tudják elfogadni. Vannak nők, akik idősebb korukban is azt hiszik, még mindig a húszas éveiket tapossák.

Kisgyerekként arra vágyunk, hogy egyszer felnőttek legyünk, mint a szüleink, és soha senki ne tudjon parancsolgatni nekünk. Aztán, amikor odaérünk, visszasírjuk a gyerekkort, hogy bárcsak dirigálnának most is.
De ez nem így működik.
Egyszer mindannyian felnövünk és elrepülnek a legszebb éveink. Mi pedig nem tehetünk mást, minthogy mosolyogva emlékszünk vissza, és éljük tovább az életünket.


Sok nő azonban képtelen elfogadni, hogy megöregedett. Nem olyan rugalmas a bőre, mint egy húszévesnek, és nem úgy bírja már magát. Megjelennek az első ősz hajszálak és az első ráncok, ők pedig gyakran mentsvárként kapaszkodnak fiatal énjükhöz, és nem adják meg maguknak az esélyt, hogy megöregedjenek. Ahogy megjelennek az első ősz hajszálak, lóhalálában rohannak a fodrászhoz, hogy tüntesse el azokat. Ráncaikra bőrfiatalító krémet vesznek, vagy szaladnak a szépségklinikára egy jó kis ráncfelvarrásra.

A botoxkezelés és a ráncfelvarrás azonban nem egészséges. Lehet, hogy fiatalabbnak nézünk ki tőlük, de felborítjuk az öregedés természetes folyamatát, amit, ha szerencsénk van, mi is megérhetünk még. Ráadásul fájdalmas is, hiszen injekcióval juttatják be sejtjeinkbe azokat az anyagokat, amelyek úgymond megakadályozzák a ráncosodást. A kezelés után nem szabad az injektált területhez érni, hogy a beinjekciózott anyag nehogy átkerüljön az arc más részébe. Bár a kezelés hatása három-négy hónapig is kitart, mégis meg kell ismételnie annak, aki nem akar ráncokat. De a fiatalodni vágyókat persze ez egyáltalán nem érdekli.

Akik nem tudnak elszakadni fiatalságuktól, azoknak semmi sem drága. Márpedig egy ilyen kezelés egyáltalán nem olcsó dolog.

Úgy gondolom, az öregedés természetes folyamat. Az őszülő haj, és a megjelenő ráncok a magunk mögött hagyott, leélt életünket mutatják. Mindent, amit valaha átéltünk. A sok nevetést, örömöt, bánatot, szomorúságot, és a bölcsességünket. Ezért, ha egyszer megöregszünk, büszkén és boldogan nézzünk a tükörbe, és örüljünk, hogy – ha nehezen is –, de megértük ezt a csodás kort.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Hazudni szabad?

Nagy Csivre Katalin

Manapság nem szokás mélyebbre ásni, megszoktuk a felszínes életet. S ha valaki olykor elgondolkodásra buzdít, azonnal megbélyegzik: konteós. Vajon miért?

2023.3.29.   


Sokasodó furcsaságok

Nagy Csivre Katalin

Csengetnek. Ajtót nyitok. A szélesre tárt ajtóban Mari néni vacog. Mondom lépjen beljebb...

2023.3.7.   


Szivárványos világbéke

Póda Erzsébet

A fogyasztói társadalom kényelmébe süppedve talán nem is vesszük észre, micsoda propaganda vesz bennünket körül.

2023.1.23.   


Ünneplés

Póda Erzsébet

Pár éve még arról cikkeztünk, miért nem tudjuk a helyén kezelni az év egyes ünnepeit.

2022.12.11.    6


Advent van

Póda Erzsébet

Már most tengernyi szeretetről szóló, giccses idézettel találkozhatunk karácsony kapcsán, főleg a közösségi oldalakon.

2022.12.2.   


Az értékes festővászon története

Nagy Csivre Katalin

A történet két évvel ezelőtti, azaz 2020-ban történt, advent idején.

2022.11.29.   


Menedék

Póda Erzsébet

Talán még sose volt annyira bizonytalan a jövő, mint a mai időkben. Hiába bújunk a hamisan biztonságosnak vélt maszk mögé, és hiába oltatjuk be magunkat...

2022.11.19.   


Jótékonyság

Póda Erzsébet

Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.

2022.9.15.   


Uborkaszezon?

Nagy Csivre Katalin

A felszínen úgy tűnik, minden rendben van, de figyeljünk: forrong a mélység!

2022.7.22.   


Egy kép, ezer szó

Nagy Csivre Katalin

Egy kép többet ér ezer szónál... Bevezetés a Tarot és más "furcsaságok" rejtelmeibe.

2022.6.6.   


Halló, van ott valaki?

Póda Erzsébet

Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?

2022.5.16.   


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2022.4.18.    2