Vizit élő adásban


Nagy Erika  2014.1.27. 5:00

Annyi mindent hallani manapság a kórházakról, de ez az annyi minden általában negatív dolog.

Mostanában sajnos egyre többször voltam kénytelen az egyik fővárosi kórházba vinni beteg édesanyámat, aki egy hétig kénytelen is volt nyomni a kórházi ágyat. Félt egy kicsit, hogy mi lesz, ha problémája adódik abból, hogy nem tud szlovákul. Nyugtatgattam, hogy ne aggódjon, mert rengeteg ott a magyar anyanyelvű nővér, ápoló. Szerencsére nem is volt baj, mert azt tapasztaltuk, hogy abban a kórházban nincs sovinizmus, nem tiltják az alkalmazottnak, hogy azon a nyelven beszéljen, amelyet édesanyja tanított meg vele. Ez olyan fantasztikusan jó érzés volt, hogy egyből el is felejtettem, hogy kórházban vagyok, hogy műteni kell az édesanyámat. Majd újabb meglepetések is vártak rám. Nem tudtam minden nap felutazni, ezért volt, hogy igénybe vettem a telefonos tájékoztatót. S hogy ez miként zajlott? Különösen. S egy-egy ilyen beszélgetés után felidéztem magamban azokat az átélt eseményeket, amelyeket akkor éltem át, amikor a járási székhely valamelyik osztályán lábadoztam egykor.


Mert ki ne emlékezne olyan esetre, amikor a vizit előtt szinte nagytakarításba kellett fogni, hogy rend legyen, mire jön a főorvos? S arra, hogy a beteg már a várakozástól idegbajos volt? Na, akkor most elárulom, hogy Pozsonyban más divat járja. Amikor az orvost hívtam, éppen vizitet tartott. Gondoltam, most majd megkapom, hogy ilyenkor nem illik zavarni. Helyette az történt, hogy a recepcióról átkapcsoltak a doki mobiljára, és minő meglepetés, éppen az édesanyámat kérdezte. Szlovákul. Ő meg magyarul vissza. Majdnem belenevettem a telefonba, olyan muris volt. Hirtelen nem tudtam, hogy most mi is van, hogy vizit, ilyen lazán, közben telefonos beszélgetés a hozzátartozókkal, nyugodtan, türelmesen. Vizit ide, vizit oda. Közben ámultam, hogy van ilyen? Hogy lehet így is?

Igen, lehet, és elmondhatom, hogy sokkal könnyebb a betegnek is és a hozzátartozónak is. Könnyebb, mert egyikünk sincs kiszolgáltatva, lekezelve, kioktatva. Olyan emberi volt az egész. Remélem, hogy ez az új trendi, s hogy sokan követik a jó példát…



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Monitor

Póda Erzsébet

Pár évvel ezelőtt már tudni lehetett, hogy nagyszabású agymosóprogramban részesülünk.

2020.10.15.   


Ne féljünk a sétától!

Huszár Ágnes

Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.

2020.10.5.    2


Bánásmód

Póda Erzsébet

Avagy milyen tanácsokat ne adjunk a férjünknek...

2020.10.1.    8


Átverés vagy valóság?

Kovács Márta

Bizonyára sokunkban felmerült a fenti kérdést az elmúlt hónapokban. Átverve érezzük magunkat, hiszen valami miatt korlátozva vagyunk a szabadságunkban...

2020.9.9.   


Fogalomvadászat

Póda Erzsébet

Vajon tudjuk még, mit takar a szó: lexikon? Érdekel valakit az évszázadok alatt összegyűjtött írott és lapozható tudástár a digitális korszak idejében?

2020.7.30.   


Szétválasztott családok

Kovács Márta

Nem tévedek, ha azt mondom, nehéz időszakon vagyunk túl. Legalábbis nagyon remélem, hogy túl vagyunk rajta!

2020.5.31.   


Levél az Édesanyának

Póda Erzsébet

Mindig el akartam mondani Neked, mit érzek irántad, de olyan nehéz megszólalni és szavakba önteni az érzelmeimet, amikor mellettem vagy.

2020.5.2.  2    3


A változás kora

Póda Erzsébet

Egy ideje a hazugságterjesztés és a manipuláció óriási méreteket ölt. Bárki lehet tudás és műveltség nélkül is véleményalakító és nézetbefolyásoló.

2020.4.15.   


Minden rosszban van valami jó

Dr. Horváth Mária okleveles ápolónő

Az optimisták által gyakran emlegett közmondás igaz most a koronavírus kapcsán is.

2020.3.21.   


Szavak

Póda Erzsébet

A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.

2020.3.7.   


Beszűkülés

Póda Erzsébet

Valószínűleg minden kornak megvolt a maga ökológiája.

2020.2.14.   


Kiskorúság

Póda Erzsébet

A vének tanácsáról már a bibliában is olvashatunk, az öregekről, akikre még az uralkodók is hallgattak.

2020.2.3.