Emblematikus figura volt

Nagy Erika  2013.6.11. 18:35

Tüzes Bálint emlékére.

Gyakran felhívott, néha csak azért, mert hallani akart, vagy mert unatkozott. Néha azért, mert verset írt hozzám. Születésnapit, névnapit, húsvétit. Nem érdekelte, ha külföldön vagyok, neki mindegy volt, beszélgetni akart, kitörni a magányból, a kényszerű bezártságból, ami körül vette. Hogy felül emelkedjen gyermekkorában szerzett testi elesettségén, majd a pár éve történt otthoni balesetén, aminek következtében alig-alig volt képes mozogni. Alkotni viszont annál inkább. Magyar nyelvet és irodalmat tanított, jó tollú újságírónak számított, Nagyvárad egyik emblematikus figurája volt, aki maradandót nyújtott 2006-ban megjelent Forró századelő című beszélgetőkönyvével, melyben Ady Endrének állít sajátos emléket.

Szavatartó volt, egy önálló verseskötete jelent meg, mert úgy akarta, mert szerinte abba az egybe mindent belesűrített, ami fontos volt számára. Hű volt Nagyváradhoz, ott akart élni és meghalni, de szüksége volt arra, hogy Magyarországhoz tartozzon. Tavaly augusztus 17-én letette az állampolgári esküt, ott, ahol Ady egyik mentora, Fehér Dezső született. Borsodszentgyörgy templomában, katolikus szentmise keretében, úri passzióból.

Neve talán keveseknek ismerős. Pedig jó költő volt, csak a határon túl élt és alkotott. Így, múlt időben, mert 2013. június 8-án örökre eltávozott. Úgy három hete hívott, de nem vettem észre, majd azt mondtam, másnap felhívom.

Elfelejtettem...

Hozzászólások

@

Küldés