Az operettprimadonna
Ötvenöt éve hunyt el Fedák Sári a 20. század első évtizedeinek egyik legnagyobb operettprimadonnája.
Ötvenöt éve, 1955. május 25-én hunyt el Fedák Sári, a 20. század első évtizedeinek egyik legnagyobb operettprimadonnája. Fedák elsősorban nem a szépségével és énektudásával, hanem extravaganciájával, kisugárzásával és a belőle áradó életerővel hódított. Többek között olyan írók rajongtak érte, mint Ady Endre, Németh László vagy Móricz Zsigmond.
Fedák Sári a mai Kárpátaljához tartozó Beregszászban született 1879. október 26-án (ottani emléktábláját, Tóth Emőke alkotását 2000-ben avatták fel). 1899-ben végezte el Rákosi Szidi színiiskoláját, s előbb a Népszínház tagja lett, majd kisebb kitérők után az 1903-ban megnyíló Király Színházban kötött ki. Erős színpadi jelenléte által új színt hozott az operett műfajába, a temperamentumos, talpraesett nő megtestesítőjét. Elsöprő sikert aratott Huszka Jenő Bob hercegében, majd Kacsóh Pongrác János vitézében; ez utóbbiban saját maga tervezte jelmezben játszotta Kukorica Jancsit. A daljáték 689 előadása közül 574-ben lépett színpadra. Extravaganciája is párját ritkította; színpadi jelmezei és utcai ruhái egyaránt feltűnőek voltak, illetve övé volt az egyik első automobil Budapesten, amelyet saját maga vezetett...
A hat nyelven beszélő sztár évekig Berlinben, Bécsben, Londonban és Párizsban lépett fel. Hazatérve prózai darabokban is játszott, ezekben is érvényesült kitűnő emberábrázoló képessége és humora. 1919-ben a Tanácsköztársaság lelkes hívének mutatkozott, emiatt Bécsújhelyen börtönbe került. 1922-ben több évi együttélés után ment feleségül a drámaíró Molnár Ferenchez, a viharos házasság három év után bomlott fel, amikor a drámaíró beleszeretett Darvas Lilibe.
Fedák Sárinak azonban nemcsak sikerekben volt része, hanem kudarcokban is. 1946-ban a népbíróság koholt vádak alapján háborús bűnösként egy év börtönbüntetésre ítélte, és eltiltották foglalkozása gyakorlásától. Szabadulása után visszavonultan élt Nyáregyházán, és hiába hívták, színpadra nem lépett többé. 1954 tavaszán még felkérést kapott Csiky Gergely Nagymama című darabja főszerepének eljátszására, amellyel végül is rávették a visszatérésre. Egy betegség azonban végzett vele, 1955. május 25-én hunyt el Budapesten. Halálhíréről pár soros hír jelent csupán meg.
Fedák Sári – életpályája fiaskói ellenére – a könnyű műfaj feledhetetlen és utánozhatatlan sztárjaként lett szerves részévé a magyar kultúrának.
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Kossuth Zsuzsanna
Kossuth Lajos húga, az 1848−49-es szabadságharc idején a tábori kórházak kinevezett főápolója.
2017.3.14. 53
Bányai Júlia
Bányai Júlia az 1848−49-es szabadságharc legismertebb női katonáinak sorába tartozik.
2017.3.7. 10
De Gerando Antonina
Ha valakinek az édesapja Auguste de Gérando*, nagynénje Teleki Blanka, nagy-nagynénje pedig Brunszvik Teréz, milyen jövő és pálya várhat rá?
2017.3.7. 18
Pulszky Polixéna
Életében nagy hangsúlyt fektetett a női nevelésre, munkaképesítésre és a tanítónők ügyére
2014.6.17.
Zsolnay Júlia
A porcelánjáról híres pécsi gyár tette elsősorban ismertté a Zsolnay nevet.
2014.5.20.
Zsolnay Teréz
A porcelánjáról híres pécsi gyár tette elsősorban ismertté a Zsolnay nevet.
2014.3.18. 4