Menekülés a virtuális világba


Kabók Zita  2015.1.13. 3:13

A közösségi média szerint mindenki tökéletes életet él.

Mert mit is látunk? Romantikus vacsorákat, boldog családi fotókat, perfekt párkapcsolatot, izgalmas kirándulásokat és fantasztikus karriert! Ha viszont kicsit tovább elemezzük a helyzetet, vagy úgy igazán betekintünk a körülöttünk lévő emberek életébe, rá kell jönnünk, hogy a virtuális életünk messze-messze elmarad a valós életünktől.


A facebookon megjelenő dolgok többsége hazugság. Akarva akaratlanul is felnagyítjuk az eseményeinket, megszépítjük az életünket, és csak a menő helyzetek osztjuk meg a világgal.
Vajon mi vezeti az embert erre?
Az unalmas, kényes dolgainkat soha nem fogjuk az internetre posztolni. A közösségi háló olyan, mint egy szűrő: csak a legjobb dolgokat engedjük át a másik oldalra. Éppen ezért az interneten mindenkinek tökéletes az élete. Ami valójában nem más, mint egy fikciós, eltorzult világ ahová naponta menekülünk, hogy mások olyannak lássanak, mint amilyenek valójában nem is vagyunk.
Mi lehet ennek az oka?

Ha valaki úgy érzi, az interneten kell megosztania a legbensőbb érzéseit a családja iránt, vagy netán a világ előtt kell szerelmet vallania a férjének, csak sajnálni lehet. Ha pedig annyira észbontó helyen vagyunk éppen, akkor miért pazarolunk időt arra, hogy bejelentsük, hol vagyunk? Talán mégis unalmas a kirándulás, vagy nem eléggé lélegzetelállító a táj, hogy már megint posztolunk, és erre vesztegetjük a kirándulás idejét? Milyen elismerésre vagy visszaigazolásra várunk? Hogy megpaskolják a vállunkat, hogy sikeresek lettünk? Ha sportolunk, azt nem magunkért tesszük, a saját egészségünkért? Miért kell kikiabálni a világnak, hogy mennyi kalóriát égettünk el éppen öt-tíz perccel előbb? Vagy kinek akarunk megfelelni az új testünkkel? A többnyelvű posztokról már nem is beszélve, mert ugye ezzel azt fejezzük ki, hogy multikulturálisak vagyunk, és a világ minden táján rendelkezünk „virtuális” barátokkal.

Aki elégedett saját magával annak nincs szüksége arra az érzésre, hogy valaki vagy valakik elfogadják vagy befogadják abba a körbe, ahová tartozni szeretne. Egy biztos: a virtuális világ soha nem fogja megoldani a problémáinkat!

Éljük inkább a valós életünket, koncentráljunk a mára, és hagyjuk figyelmen kívül, mit üzen a média. Biztos, hogy sokkal boldogabbak leszünk!

Érdemes megnézni a következő kisfilmet – tökéletesen bemutatja a valóságot.



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Boldogság a neten

Póda Erzsébet

Azt mondják, az igazságnak mindig két oldala van. Vagy lehet több is. Manapság már a valóságnak is két oldala van. Sőt, lehet több is.

2015.4.21.    11


Álprofilba burkolózva

Kulcsár Tímea Ágnes

Nőként még az interneten is nehezen nyilvánulhat meg az ember, de megvannak a módszerek!

2015.2.9.    11


Pasizás a neten

Nagy Erika

Soha nem értettem, mi a jó abban, ha valaki az interneten keresi a szerelmet.

2015.2.2.    12


Virtuális anyák

Kovács Márta

Még meg sem születik a várva várt kisbaba, de már posztolják a közösségi oldalon...

2015.1.30.    54


(El)árulhatjuk-e magunkat?

Kiss Adrienn Éva

Aktuális témánk keretében ezúttal a online ismerkedés témáját boncolgatjuk.

2015.1.26.    17


Klisékirálynők fókuszban

Palkó Emese

Mindenkiben ott van a vágy, hogy élményeit, képeit, gondolatait megossza másokkal.

2015.1.23.    43

A rovat további cikkei

A "hibátlan" élet titka

Oriskó Renáta

Az élet színtere, ahol azt játsszuk, hogy minden szép és jó, már-már tökéletes.

2015.1.20.    10