A bényi kéttornyú templom és rotunda


Huszár Ágnes  2016.10.4. 2:10

A bényi templom és rotunda mellett valahogy közelebb kerül az ember a teremtéshez, az élet lényegéhez. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

Emlékszem, középiskolás koromban az édesapám fontosnak tartotta, hogy nézzük meg Bény falu történelmi emlékeit. Így amikor Érsekkétyre, a rokonokhoz utaztunk, ellátogattunk Bénybe is. Persze nekem, a tinédzsernek ez inkább nyűg volt, hiszen érdeklődésem nem nagyon élénkült fel holmi régi épületek megtekintésének hírére, de nem tehettem semmit, az autó és a szülői akarat vitt.


Utólag hálás lehetek az élményért, mert a látvány lenyűgözött. Jobban mondva nem is csodálatot, hanem inkább nyugalmat éreztem, és azt, hogy a bényi templom és rotunda mellett valahogy közelebb kerül az ember a teremtéshez, az élet lényegéhez. Olyan érzés volt, mintha egy zsúfolt, koszos, gépekkel teli világból átléptem volna a ropogós, élettel teli természetbe, ahol a friss fűillatot, a tiszta levegőt harapni lehetett, és emellett pedig két teljesen odaillő, nyugalmat árasztó épület hívogatott, hogy tekintsek fel rájuk, térjek be, nézelődjek.

Valami idevonzhatta az embereket, hiszen Bény már a rómaiak korában létező település volt, hatalmas körsáncai vélhetőleg a rómaiak kvádok ellen, Krisztus után 173-ban indított hadjáratai során védték a lakosokat. A rómaiak a későbbi békeidőkben is jelen voltak, a limes védelmét biztosították, amiről a régészeti kutatások során talált, késő császárkori arany pénzérmék is tanúskodnak. Ezeket nevezik Bényi Kincseknek (a 108 arany solidus lelete).

A bényi hármas sáncrendszer, az egykori földvár helyén napjainkban a falu épületei és mezőgazdasági területei vannak. A legkülső sánc leginkább megkímélt területén áll egy kis Mária-kegyhely és kápolna, amely a Bényi Szentkútként ismert, és még ma is búcsújáró hely. Évente háromszor tartanak szentmisét a kegykápolnánál: pünkösdhétfőn, Nagyboldogasszony napján (augusztus 15.), Kisboldogasszony napján (szeptember 8.). A szentkút keletkezésének mondája Szent László királyról szól, aki Szűz Máriához fohászkodott, és a sáncba szúrt kardjával vizet fakasztott a szomjazó katonái számára. A mondát a helyiek továbbfűzték, miszerint a földesúr földdel, trágyával akarta a forrást betemettetni, de a kút erős forrása kidobálta a szennyet, tiszta maradt a vize. A csoda után a földesúr a keresztény hitre tért, és kápolnát állíttatott a forráshoz.


Bény falu nevét a Képes Krónikában is említik. Szent István királyt a Garam folyó mellett övezték fel először karddal. Testi épségének őrzésére két főnemest rendeltek el: Hontot és Pázmányt. A területet később Hont fia, Byn hűséges szolgálatai jutalmául kapta, az ő nevéből alakult ki a Bény elnevezés (oklevél először 1135-ben említi a falu Byn elnevezését). A történeti néphagyomány szerint István király Bény sáncai közt gyűjtötte össze seregét, amelyet Koppány ellen vezetett.

A faluban található kéttornyú templom és a körtemplom, vagyis rotunda a Külhoni Magyar Értéktár része. A két történelmi műemlék a Hungarikumok Gyűjteményébe is bekerült, hungarikummá vált. A kéttornyú, román stílusú templom 1217 után épült, és a premontrei rend kolostorának része volt, eredetileg az esztergomi prépostsághoz tartozott. A templomban a szerzetesek imádkoztak, míg a falunak saját plébániája volt, ez volt a körtemplom. A török kor idején Bényből a szerzetesek elmenekültek, a Bécset felszabadító lengyel hadak a falut teljesen elpusztították. A hányattatott sorsú, romos rotundát a szatmári béke után, a templomot 1720-as években barokk stílusban felújították, átépítették, ami Palkovics Ferenc kéméndi plébános érdeme volt. 1862-ben Sticovszky hercegprímás a kéttornyú templomot eredeti stílusába állíttatta vissza. A második világháborúban az épületek komoly sérüléseket szenvedtek, majd a háború után, az 1800-as évek második felére jellemző állapotukra újították fel azokat.


A körtemplom a 12. században a tizenkét apostol tiszteletére épült. Különlegessé egyedi építészeti jellemzői és akusztikája teszi. Belső falában 12 ülőfülke van kialakítva, amelyekben énekléskor különböző énekhangok képződnek, így biztosítva sajátos hangzást az itt énekelt dallamoknak. Ha dél irányából számítjuk, akkor az elsőből a legmélyebb, az utolsó, legészakibb fülkéből pedig a legmagasabb hang hallható.

És mi az, ami még Bény falujában érdekesség? A kurtaszoknyás népviselet, a Pálffy-kastély, a tájház, és a gólyafészek, amelyben évente 3-4 gólyafióka kel ki a tojásokból. Érdemes tehát ellátogatni Bénybe, főleg azért, mert a Kárpát-medencében mindössze három helyen található körtemplom a templom mellett, és csakis itt próbálhatjuk ki énekszóval a 12 fülke különleges akusztikáját.



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Szegények édessége: az egészséges kőtés

Huszár Ágnes

A hat felvidéki hungarikum közé tartozik a paprikás kattancs és a kőtés. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2017.3.29.    6


Idesanyám, indítsa el a farom!

Huszár Ágnes

A kurtaszoknyás falvak értékei: népviselete és hagyományőrzése. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.11.23.    40


Kettőszázhetvennégy

Huszár Ágnes

Ennyi szóból áll a legősibb összefüggő magyar nyelvemlék, a Halotti beszéd és könyörgés. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.6.9.    8


Felvidéki hungarikumok

Huszár Ágnes

Vajon mit takar a kőttés, kőtés, kattancs, hajtovány fogalma? (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.4.29.    21

A rovat további cikkei

Híres női portrék

Tompa Orsolya

A képi ábrázolásnak számtalan fajtája létezik, de valamennyi maradandó emléket hagy bennünk.

2017.11.27.    2


Macik, akiket szeretünk (2)

Huszár Ágnes

Van-e híresebb medve a Földkerekségen, mint Micimackó a "csekély értelmű medvebocs"?

2017.7.18.    6


Macik, akiket szeretünk (1)

Huszár Ágnes

Nagy kedvencünk, a Tévé Maci, igaz története. Az esti mese hagyományát a televízió a rádiótól vette át

2017.5.10.    3


Nők és vallások (5)

Kozma Eszter

A keresztény nő életéről, a rá vonatkozó szabályokról és szokásokról sokkal kevesebb információ lelhető fel, mint a többi vallás követőiről.

2014.2.7.    5


Nők és vallások (4)

Kozma Eszter

Az iszlámban a férfiak és nők megkülönböztetésekor kihangsúlyozzák azt, hogy a férfi és a nő egyenlő, de nem egyforma.

2014.1.15.   


Nők és vallások (3)

Kozma Eszter

A hindu vallásban a nő legfontosabb jellemzői a hűség, a férjhez való ragaszkodás és természetesen a tőle való függés.

2013.12.11.   


Nők és vallások (2)

Kozma Eszter

A zsidó vallásban a nőknek a többi vallás női követőihez hasonló, de sokkal elismertebb szerepe van...

2013.11.28.   


Emléknap, ami más

Kulcsár Tímea Ágnes

November 25-e volt, hétfő. A híradó balesetekről és politikai megmozdulásokról adott számot.

2013.11.26.    16