Híres női portrék


Tompa Orsolya  2017.11.27. 0:20

A képi ábrázolásnak számtalan fajtája létezik, de valamennyi maradandó emléket hagy bennünk.

Vagy azért, mert annyira szép, különleges, vagy azért, mert annyira furcsa, ütközik a művészetről alkotott nézetünkkel, vagy pedig azért, mert egyáltalán nem tetszik.


Megörökíthetünk valakit, vagy valamit egy fotón, egy festményen, egy használati tárgyon, szobor alakjában, vagy akár a természetben is. Egy biztos, minden alkotás jelentéssel bír, mesél valakiről vagy valamiről. Szólhat egy soha vissza nem térő pillanatról, egy emberről, akit szerettünk, aki magával ragadott, egy tájról, ahová vágyunk, vagy egy olyan mozzanatról, amit szeretnénk, ha valóra válna.

Öt híres női portrét választottam ki a festészetből, amelyek nemcsak egyedülállóak a korukban és a szépségükben, de mind önálló történetet mesélnek. Bárhová megyünk is, mindenhol ismerik. Olyan alkotások ezek, amelyet generációk csodálhatnak világszerte, rejtélyeikkel együtt.


Lilaruhás nő

Az 1874-ben készült Lilaruhás nő portréja Szinyei Merse Pál egyik leghíresebb festménye. Páratlan, aprólékos és precíz pontossággal került vászonra, remekül kiemelve a lila színű ruhát a háttérben virító sárga virágokkal és zöldellő tájjal. A festmény Probstner Zsófiát ábrázolja, Szinyei Merse Pál feleségét, akivel 1872-ben házasodtak össze. A festő több alkotásán is megjelenik kedvese, akitől öt gyermeke is született, de csak kettő maradt életben.

A képet akkor kezdte el festeni, amikor Jernyén éltek. Zsófia akkoriban volt várandós első gyermekükkel. Magára öltötte saját készítésű, lila, tafota ruháját, és beült a műterembe. Férje minden egyes virágot és fűszálat ismert, így festette meg a képet. Zsófia személye több képen is visszaköszön még, mint a Sárga ruhás arckép, a Főkötős portré, a Ninon, a Vörös ruhás arckép, a Szerelmespár II., a Majális, a Pacsirta, az Anya gyermekeivel I. és A százéves asszony című képeken. Százéves korában hárman is megfestették a festő feleségét, aki végül 1952-ben 102 éves korában hunyt el. A híres festmény, a Lila ruhás nő a Magyar Nemzeti Galériában teljes valójában tekinthető meg.


Hölgy hermelinnel

Az egyik leghíresebb festő, Leonardo da Vinci számos portrét készített az 1480-as években. Ebből az időből származik a Hölgy hermelinnel is. Az olajfestmény 1489-90-ben Ludovico il Moro (Ludovico Sforza) milánói hercegnek készült minden bizonnyal az akkor 16 éves Cecilia Galleraniról, aki feltehetően a herceg kedvese, szeretője volt, négy gyermeket is szült. Cecelia végül 1536-ban hunyt el.

Da Vinci a kép megalkotásakor nemcsak egy egyszerű portrét festett, hanem az érzelmeket is vászonra vitte, ami minden egyes ecsetvonásán felfedezhető. A sötét és világos színek kontrasztjának köszönhetően a festmény nézője a lány arcára és kezére figyel fel először, illetve a kezében lévő hermelinre. A hermelin a szakértők szerint több dolgot is szimbolizálhat: tisztaságot, nemességet, vagy Ludovico Sforza címerét, hiszen a hercege a Hermelin Rend egyik tagja volt. A festmény jelenleg a Czartoryski hercegi család tulajdonában van, és a lengyelországi Czartoryski Múzeum gyűjteménye között tekinthető meg.


Leány gyöngy fülbevalóval

A titokzatos lányról készült olajfestmény Jan Vermeer Dan Delft alkotása 1665-ből, amit a Turbános nő címen is ismerhetünk. A kép, mintha csak egy elkapott mozdulat lenne. A festő minden alkotását körüllengi a titokzatosság, a szemlélőre bízza a képhez kapcsolódó történetet. A lányról pontosan nem lehet tudni, hogy kicsoda. Ábrázolhatja akár a festő lányát, szeretőjét, egy ismerősét, vagy egy elképzelt alakot. Feltételezni vélik, hogy a festő 11 gyermekéből a második lány látható rajta.

A festmény titokzatossága abban rejlik, hogy olyan, mintha mondani szeretne valamit. A szemlélő pedig akárhányszor ránéz, arra kíváncsi, hogy vajon mi lenne az. A fülében lévő gyöngyfülbevaló pedig a sötét háttérből kiemelkedve magára vonja a tekinteteket. A gyöngy ártatlanságot, ifjúságot, tisztaságot és tökéletességet jelképez a kép némaságában. Az „Észak Mona Lisájának” is nevezett képet a hágai Mauritshuisban lehet megtekinteni.


Mona Lisa

Leonardo da Vinci Mona Lisája az egyik legismertebb festmény az egész világon, igen kalandos utat járt be megfestése óta. Nem hiszem, hogy sokan lennének, akik nem hallottak még róla. A portré 1503-ban készült, hosszú évekig királyok falát díszítve. A portrét számos titok lengi körül, sokan próbálták már megfejteni a mosolyának rejtélyét. Tudományos cikkek, filmek, könyvek, publikációk foglalkoznak a képet körüllengő rejtelemmel. Az olajfestmény nevét 1550-ben kapta Giorgio Vasaritól, da Vinci halálának 31 éve után. A Mona Lisa többek között megfordult I. Ferenc francia királynál, XIV. Lajos francia uralkodónál, aki még Versailles-ba is magával vitte, és Bonaparte Napóleonnál is.

Érdekességként, Vincenzo Peruggia olasz szobafestő például 1911. augusztus 21-én egyszerűen csak leemelte a Louvre faláról és kisétált vele az épületből. 36 órának kellett eltelnie, hogy rájöjjenek, valaki elkobozta a festményt, ami gyakorlatilag ezzel a sztorival vívta ki a világhírnevet. A lopással Picassot, és Apollinaire híres költőt is meggyanúsította a rendőrség. Két év telt el, mire előkerült a portré. 1913. december 12-én ugyanis Peruggia 500 ezer líráért cserébe a firenzei Uffizi képtárnak szerette volna eladni. Peruggiát letartóztatták. Azt mondta, hazafiasságból lopta el, hogy visszakerüljön a festmény a hazájába, Olaszországba, függetlenül attól, hogy törvényesen került francia tulajdonba. Néhány hétig ott is maradhatott az Uffizi képtárban, mígnem visszaszállították a Louvre-ba. Mona Lisa ezután is járta a világot. Volt a New York-i Metropolitan Múzeumban és Tokióban is. 1956-ban pedig restaurálásra szorult, mert savat fröcsköltek rá.

Mona Lisa személyéről többször lehetett olvasni, hogy talán maga da Vinci női változatát ábrázolja, egy önarcképet. Egy digitális elemzés során ugyanis összevetették a festő magáról készített rajzait a Mona Lisával, ahol egyezéseket találtak. Vagy éppen, hogy Aragóniai Izabellát látjuk rajta, Milánó hercegnőjét. Azonban arra találtak a legtöbb bizonyítékot, hogy Mona Lisa nem más, Lisa Gherardini, Francesco del Giocondo selyemkereskedő felesége, aki 1479. június 15-én Firenzében látta meg a napvilágot. Hat testvére volt, ő volt a legidősebb. Francesco del Giocondohoz 16 évesen, 1495-ben ment férjhez, öt gyermeket szült neki (Piero, Camilla, Andrea, Giocondo és Marietta). Leonardót édesapja kérte fel 1503-ban Lisa portréjának megfestésére, de a festmény sosem kerülhetett a Giocondo család tulajdonába, mert a művész hosszú évekig tökéletesítgette. Francesco del Giocondo 1538-ban hunyt el, Lisa pedig a Szent Orsolya zárdába költözött, és hátralevő életét apácaként élte le. Végül 63 éves korában hunyt el 1542-ben. A festmény 1797 óta a franciaországi Louvre-ban látható.


Hölgy aranyban

Ausztria egyik leghíresebb festménye a Gustav Klimt alkotta Adele Bloch-Bauer I., vagy ahogyan a filmből ismerhetjük a Hölgy aranyban. Évekig az ausztriai Felső-Belvedere falán lógott, mígnem visszakerült jogos tulajdonosához, a 90 éves Maria Altmannhoz, 2006 januárjában. A festmény Ausztria számára olyan, mint Franciaországnak a Mona Lisa. Páratlan és egyedülálló. Nincs az a festmény, amivel helyettesíteni lehetne, ezért is volt nemzeti gyász Ausztria számára, amikor a bécsi döntőbíróság visszaadta az osztrák zsidó Mariának a képet, amit jogtalanul tulajdonítottak el a nácik a II. világháború alatt. A portré szereplője, Adele Bloch-Bauer a művész, Klimt múzsája volt.

Adele Bloch-Bauer Maria Altmann nagynénje volt, aki férjével együtt kisebb gyűjteménnyel rendelkezett a Gustav Klimt festette képekből, többek között Adelevel is. Adele 1925-ben hunt el, és úgy rendelkezett végakaratában, hogy a róla készült portré az Osztrák Nemzeti Galériába kerüljön, férje halálát követően. A kép a nácik fosztogatásakor más festményekkel együtt az osztrák kormány tulajdonába került annak ellenére, hogy Ferdinand Bloch-Bauer még életben volt. Évekkel később egy oknyomozó újságíró, Hubertus Czernin kiderítette, hogy a kép nem azért került állami tulajdonba, mert Ferdinand nekik adományozta volna.

Maria Altmann tudomást szerzett erről, megpróbált tárgyalni az osztrák kormánnyal, hogy visszakerüljenek hozzá a Klimt képek. Még arra is hajlandó lett volna, hogy a portrék Ausztria tulajdonában maradjanak, és a tájképek kerüljenek vissza, de elutasításra talált, ezért úgy döntött, a portrékat is visszaköveteli. Megpróbálta beperelni az osztrák államot 1999-ben, de mivel fizetnie kellett volna, így lemondott róla. Egy évvel később azonban, 2000-ben, Kaliforniában nyújtott be keresetet az ügyben. Hat évig húzódott a per, a mérleg pedig Altmann oldalára billent, 2006 márciusában visszakapta a képeket. Miután a képek elkerültek a tengerentúlra, ahol Maria élt, a Los Angeles Megyei Művészeti Múzeumba kerültek kiállításra. A festményeket végül eladta, Adele portréja Ronald Lauder, az Estée Lauder kozmetikai cég örökösének tulajdonába került, majd a New York-i Neue Galerie-be. Mona Lisához hasonlóan több publikáció, cikk, könyv és film dolgozta fel Adele történetét.

A festmények közül film készült többek között a Leány gyöngy fülbevalóval, a Mona Lisa és a Hölgy aranyban című képről is.

Írásunk a internet cikke alapján készült.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Macik, akiket szeretünk (2)

Huszár Ágnes

Van-e híresebb medve a Földkerekségen, mint Micimackó a "csekély értelmű medvebocs"?

2017.7.18.    6


Macik, akiket szeretünk (1)

Huszár Ágnes

Nagy kedvencünk, a Tévé Maci, igaz története. Az esti mese hagyományát a televízió a rádiótól vette át

2017.5.10.    3


Szegények édessége: az egészséges kőtés

Huszár Ágnes

A hat felvidéki hungarikum közé tartozik a paprikás kattancs és a kőtés. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2017.3.29.    6


Idesanyám, indítsa el a farom!

Huszár Ágnes

A kurtaszoknyás falvak értékei: népviselete és hagyományőrzése. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.11.23.    40


A bényi kéttornyú templom és rotunda

Huszár Ágnes

A bényi templom és rotunda mellett valahogy közelebb kerül az ember a teremtéshez, az élet lényegéhez. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.10.4.    24


Kettőszázhetvennégy

Huszár Ágnes

Ennyi szóból áll a legősibb összefüggő magyar nyelvemlék, a Halotti beszéd és könyörgés. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.6.9.    8


Felvidéki hungarikumok

Huszár Ágnes

Vajon mit takar a kőttés, kőtés, kattancs, hajtovány fogalma? (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.4.29.    21


Nők és vallások (5)

Kozma Eszter

A keresztény nő életéről, a rá vonatkozó szabályokról és szokásokról sokkal kevesebb információ lelhető fel, mint a többi vallás követőiről.

2014.2.7.    5


Nők és vallások (4)

Kozma Eszter

Az iszlámban a férfiak és nők megkülönböztetésekor kihangsúlyozzák azt, hogy a férfi és a nő egyenlő, de nem egyforma.

2014.1.15.   


Nők és vallások (3)

Kozma Eszter

A hindu vallásban a nő legfontosabb jellemzői a hűség, a férjhez való ragaszkodás és természetesen a tőle való függés.

2013.12.11.   


Nők és vallások (2)

Kozma Eszter

A zsidó vallásban a nőknek a többi vallás női követőihez hasonló, de sokkal elismertebb szerepe van...

2013.11.28.   


Emléknap, ami más

Kulcsár Tímea Ágnes

November 25-e volt, hétfő. A híradó balesetekről és politikai megmozdulásokról adott számot.

2013.11.26.    16